Az adatvédelmi hatóság szerint alkotmányellenes lenne az MNB-s titkolózás

2016.02.29. 20:44

Nem jó ötlet törvényben kimondani, hogy a Magyar Nemzeti Banktól annak alapítványaiba érkező pénz nem számít közpénznek - erről írt levelet az adatvédelmi hatóság elnöke a parlamenti törvényalkotási biztottság elnökének. Péterfalvi Attila szerint a javaslat egyes részei "súlyos alkotmányossági agályokat vetnek fel".

Nem csak az Alaptörvényt sérti, de ellentmond a nemzeti vagyonról szóló törvény sarkalatosnak minősülő pontjainak is az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványairól szóló törvénymódosító javaslat. Ezt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóság elnöke írta Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságát vezető elnöknek.

Ha a parlamenten átmegy Bánki Erik (Fidesz) javaslata, akkor a jegybank alapítványai jogilag és gazdaságilag a jegybanktól teljesen elkülönülten működnének a jövőben, az azokba tett pénz már

nem számítana közpénznek.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az alapítványok jelenleg közpénzzel gazdálkodnak. A módosító szerint a jegybank dönthetné el, hogy nyilvánosságra hozza-e a gazdasági társaságainak azon adatait, amik a jegybank működésével kapcsolatosak. Az adatokat a jegybank akár 10 évre is titkosíthatná.

Titkolóznának a jegybanknál

Fotó: Bielik István - Origo

Péterfalvi Attila levelében leginkább a módosító javaslatnak azt a részét kifogásolja, amelyik kimondja, hogy az MNB által létrehozott alapítványnál "az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét."

Az adatvédelmi hatóság elnöke levelében azt írja, hogy ez a megoldás "súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel".

Az egyik MNB-alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) ügyében 2016 februárjának elején hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet szerint a Magyar Nemzeti Bank és így annak alapítványai is közpénzt kezelnek, közpénzzel gazdálkodnak, így az általuk között szerződések, a gazdálkodásuk adatai nyilvánosak, így ezeket az információkat ki kell adni.

A jegybank szerint viszont az MNB bármely feladata ellátása során keletkezett adatok egy részének megismerése esetében fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye. A módosító szerint ez az MNB tulajdonában álló társaságokra is vonatkozik, ha azok az MNB valamilyen feladatát ellátva kezelnek adatokat. 

Matolcsy György, az MNB elnöke

Fotó: Bielik István - Origo

Ezért a törvény az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme élvez-e elsőbbséget. 

Az adatkezelő ennek mérlegelése alapján dönt az adatok nyilvánosságra hozataláról vagy a megismerés korlátozásáról, amely időben differenciálható.

Péterfalvi Attila leveléből egyébként kiderül az is, hogy az adatvédelmi hatóság elnökének nincs gondja a nyilvánosság korlátozásával, ha az valóban üzleti érdek miatt történik meg. Szerinte viszont az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló társaságok nem minden tevékenységére alkalmazható ez a rendelkezés. Azadatvédelmi hivatal elnöke szerint pontosan részletezni kellene, hogy milyen adatokat lehet korlátozni akár üzleti, akár "központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelmére" hivatkozva.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra