Orbán: Még kérdéses az ország helye Európában

Budapest, 2016. február 29. Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett szokásos misszióvezetői értekezleten 2016. február 29-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az elkövetkező években az lesz Magyarország szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy „feladva szuverenitásunkat csatlakozunk Európa magjához, vagy vállaljuk a kívülmaradás kockázatait” – mondta a nagyköveteknek tartott értekezleten Orbán Viktor. A kormányfő dicsérte a magyar külgazdaság és a szaktárca teljesítményét is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy Pakssal az évszázad üzletét kötötte meg a magyar állam. 

„Nem biztos, hogy ez a fene nagy elszántság, amit most látok, végeredményhez is jut, de nem árt elgondolkodni azon, hogy mi lenne a magyar érdek egy ilyen helyzetben” – mondta Orbán Viktor kormányfő a misszióvezetői értekezleten az európai integráció mélységéről szólva.

A kormányfő szerint ugyanis az Európai Unión belül létrejött egy magközösség,

amely a közös valuta révén egyre szorosabb együttműködésben van, a nem euróövezeti országok viszont kimaradtak ebből.

Kint vagy bent – ez itt a kérdés

Orbán Viktor úgy vélte, a következő évek egyik legnagyobb kérdése lesz, hogy Magyarország melyik csoporthoz tartozzon. Ő maga nem foglalt állást, de megjegyezte:

az euróövezethez való csatlakozás közös adó-, nyugdíj-, valamint szociális rendszert eredményezne,

e nélkül nagyon nehéz sikeresnek lenni. Ha ezeket mind harmonizáljuk, akkor mitől vagyunk független állam? – vetette fel.

Orbán Viktor miniszterelnök a misszióvezetői értekezleten Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán szerint egy ilyen rendszerben érezhető, ahogy kicsúsznak a döntési jogosultságok a fővárosból „valahova máshova”.

Az alkotmány szerint a magyar valuta a forint, ennek megváltoztatásához pedig kétharmados többség, azaz nemzeti egyetértés kell

– mondta. „Hogy van az, hogy az eurózónában lévő országok gazdasági teljesítménye lemarad azokétól, akik kint vannak?” – vette fel.

Lépnek a román politika miatt

A szomszédos országokról szólva Orbán Viktor azt mondta, Szlovákiával még soha nem voltak ilyen jók a kapcsolatok, a szerbekkel pedig kiegyensúlyozott a viszony.

Romániára áttérve azonban azt mondta, „arrafelé nem állnak jól a dolgok”.

Szerinte a jogállamiságért és a korrupció ellen folytatott harc valójában a magyar politikusok elleni hadjárat. „Szóvá is tesszük majd ezt” – jelezte.

Orbán Viktor Martonyi János volt külügyminiszterrel és Szijjártó Péter jelenlegi tárcavezetővel Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A horvát–magyar viszonyról szólva azt mondta, hogy ez a kapcsolat roncsolt, bár szerinte a lengyelek után Horvátországhoz fűződik a legerősebb testvériességérzés. „Ez viszont nem tűnik javíthatatlannak” – mondta. „Szlovénia indokolatlanul elhanyagolt külkapcsolat, de a baj közel hozta a két országot” – mondta a menekültválságra utalva a kormányfő.

Amikor Ukrajnáról beszélünk, akkor Oroszországra gondolunk”

– tréfált Orbán, aki szerint még nem látható, hogyan lesz Ukrajnából saját lábán álló, Európába beilleszkedő jogállam. „Szurkolunk, de nem tudjuk, mikor fog ez bekövetkezni” – mondta. Úgy vélte, Magyarország érdekelt Ukrajna talpra állásában, ám abban nem, hogy „belerángassanak minket egy Oroszország-ellenes koalícióba”.

Bicskanyitogató hozzáállás

Ausztriáról a kormányfő azt mondta: „bicskanyitogató” az a hozzáállás, amely szerint a nyugati államok lesajnálva azt mondják, hogy

szegény szerencsétlen közép-európaiak, lökünk nekik egy kis pénzt”.

Szó szerint nem ezt mondják, de „ha lefordítom kurucra, ezt jelenti” – mondta a kormányfő, aki szerint ez ellen nincs más recept, mint a gazdasági siker.

Új szerepben a minisztérium

Orbán Viktor szerint a Külügyminisztériumban hagyományosan a legképzettebb munkaerő jelenik meg, ezt a szakmai tevékenységet azonban a tárca 2014-es átalakításakor kiegészítették még egy elemmel. „Manapság ugyanis nem azért megy a verseny, hogy ki az okosabb, hanem hogy ki tud jobb üzletet kötni” – fogalmazott.

A miniszterelnök ugyanis úgy vélte, hogy Magyarország tízmilliós piaca nem elegendő ahhoz, hogy kizárólag belső termeléssel

biztosítani tudják azt az életszínvonalat, amelyet a magyar emberek az elmúlt 150 évben megszoktak.

Szerinte ehhez külföldi piacok, üzletek is kellenek, ezt pedig a külügy munkatársainak kell felkutatniuk.

Orbán Viktor szerint a tárca teljesítményével még nem lehetnek elégedettek, de figyelemre méltó eredményt értek el azzal, hogy az utolsó évben 6 milliárd euróval nőtt a külföldi befektetések értéke, miközben a rendszerváltás óta összesen 80 milliárd eurónyi tőke jött Magyarországra.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette, hogy a magyar–kínai kapcsolatok kedvezően alakulnak. Az Európai Unió úgy tűnik, mintha kevésbé akarná finanszírozni a közép-európai infrastrukturális fejlesztéseket, Kína viszont rengeteg kihelyezhető tőkével rendelkezik, és ennek egy részét itt költi el – mondta.

Szijjártó: az évszázad üzlete Paks

„Jóval nagyobb elszántságra van szükség a nemzetközi gazdasági beruházások megszerzésénél, mert sokkal több a versenytárs” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nagyköveti értekezleten.„Paks esetében az évszázad üzletét kötötte meg a magyar állam, hiába akarják a beruházást ellehetetleníteni gazdasági érdekekből.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az évszázad üzletéről beszélt Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A tárca eredményeit sorolva a miniszter azt mondta, a magyar export 90 milliárd euróval, 7,4 százalékkal növekedett, ezzel pedig rekordszintet ért el.

A külkereskedelmi többlet is rekordot ért el, 8,1 milliárd eurós értékkel.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség 67 új beruházást vonzott, több tízezer új munkahelyet, valamint 1,4 milliárd euró befektetést hozott Magyarországra.

A keleti, valamint a déli nyitás politikájáról azt mondta, ez „nem mehet a nyugati számok rovására”. Az Európai Bizottság cafeteriát érintő döntése szerinte borítékolható volt,

de soha nem fogják kimondani, hogy azért nem tetszik nekik a magyar szabályozás, mert francia érdekeket sért,

ehelyett mindenféle jogszabályról, versenyről fognak beszélni”.

Kumin Ferenc New-York-i magyar főkonzul kérdésére a miniszter összefoglalta, hogy miért választják a befektetők Magyarországot: a földrajzi elhelyezkedése mellett amiatt, hogy ez Európa legstabilabb és legkiszámíthatóbb politikai rendszere, itt van a munkát leginkább támogató adórendszer, viszont komoly kihívás a szakképzett munkaerő hiánya.