Magyarország még betegebb lesz

2016.03.02. 11:19

A 21. század közepére nemcsak másfél millióval kevesebb ember él majd Magyarországon, hanem betegebbek is lesznek, mint a mostani generáció. Az egészségügyi problémákat súlyosbítja, hogy a globális felmelegedés miatt is növekszik majd a halálozások száma. 

2051-ben közel 3,2 millió ember fog szenvedni Magyarországon a magas vérnyomástól, miközben egymillió ember cukorbeteg lesz – ez derült ki abból a tanulmányból, amit Király Gábor, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa készített. A jövőbeli problémát csak fokozza, hogy 45 év múlva várhatóan csak 8 millió 440 ezren élnek majd hazánkban. 

Betegségek és népességcsökkenés

Mint arról az Origo korábban beszámolt, megállíthatatlannak tűnő demográfiai katasztrófa zajlik az ország több járásában, sok helyen 2051-re a népesség megfeleződhet. Budapest környékén nőhet a népesség, míg főleg az északkeleti régióban jelentős visszaesés jöhet. A népességcsökkenés negatív hatását csak fokozhatja, hogy a kisebb létszámú lakosság egy modell szerint kedvezőtlenebb egészségügyi helyzetben lesz 45 év múlva, mint a mai generációk. 

Nem lesz egészségesebb 2051-re Magyarország a jelenlegi modellek alapján

Forrás: Science Photo Library/HELEN MCARDLE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Helen Mcardle

Király Gábor a modelljének a megalkotása során arra épített, hogy a jelenlegi betegség- és halálozási arányok a jövőben nem fognak megváltozni. A számításhoz a 2009-es, 2011-es és 2013-as évek adatainak átlagait használta. Az elemzésben a hőhullámokra való érzékenység szempontjából kiemelt betegségek és halálozási okok népességen belüli arányának becslésére tett kísérletet.

Vezet a magas vérnyomás

A modell szerint a veseelégtelenségben szenvedők száma lesz a legalacsonyabb, a teljes népességnek nem egészen egy százalékát fogja érinteni ez a betegség 2051-re. A légzőszervi betegségek és a cukorbetegség arányát közel azonosnak mutatja a modell. Előbbi 6,67 százalékról 8,27 százalékra fog nőni, utóbbi 9,03 százalékról 11,9 százalékra.

A főbb betegségcsoportok változásának aránya 2016–2051 között

Forrás: Klímaváltozás - társadalom - gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon

Mindez azt jelenti, hogy légzőszervi betegségekkel 700 ezer, cukorbetegséggel pedig majdnem egymillió ember küzdhet majd Magyarországon 2051-re. Népességarányosan a legsúlyosabb problémát a jövőben is a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a magas vérnyomás jelenti majd. Előbbi esetében 2,7 millió, utóbbiéban pedig 3,2 millió beteggel lehet számolni a jövő közegészségügyi ellátórendszerének.

47 ezren halhatnak meg évente

Számítások szerint az összes cukorbetegségben szenvedő a század közepére meghaladja majd az egymillió főt, vagyis minden nyolcadik embernek lesznek problémái ezzel a betegséggel. Az öregedés miatt ebben a betegségben a legidősebbek száma nőhet majd meg a legdrasztikusabban. A modell szerint 368 ezer diabetesszel diagnosztizált 75 éven felülivel lehet számolni a század közepére. 

Közel egymillió cukorbeteg él majd becslések szerint Magyarországon 2051-ben

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Jens Buttner

Tekintettel arra, hogy a modell a jelenlegi halálozási arányokat vetíti ki 2051-ig, értelemszerűen minden esetben ugyanazt a trendet figyelhetjük meg: enyhe növekedés a férfiak és enyhe csökkenés a nők halálozási számában. Összesítve az látszik, hogy a férfiak esetében közel 21 ezer, míg a nők esetében körülbelül 26 ezer hőhullám-érzékenység miatti halálozással lehet számolni évente a század közepére, vagyis – mint az az alábbi ábrán is látható –, a férfiaknál a növekedés üteme nagyobb, mint a nőknél. 

A tervezésben segíthet

Király Gábor szerint a modell egy olyan jövőképet vázolt fel, amely nem számol az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének javulásával, ahogyan az életmódbeli és életviteli szokások jelentős javulásával sem, illetve nem feltételez előrelépést a kiemelt betegségek gyógyíthatóságában.

Ugyanakkor egy ilyen számítás támpontot adhat az ellátórendszerek jövőbeli kapacitástervezéséhez, még akkor is, ha elsősorban a figyelemfelkeltés eszköze lehet. Nem mellékesen a demográfiai előrejelzésből megismert területi életkori megoszlásokkal lehetőség nyílhat arra is, hogy a jövőben pontosabb becslések készüljenek az extrém hőhullámok egészségügyi hatásairól. 

Az egészségügyi ellátórendszerre újabb terheket rak majd a betegségek növekedése

Forrás: AFP/PhotoAlto/Odilon Dimier

A jövő egészségügyi ellátórendszerének kapacitástervezésekor nem lehet majd figyelmen kívül hagyni az időskorúak számának jelentős növekedését, ahogyan azt sem, hogy hőhullámok idején ellátásuk kiemelt figyelmet igényel,  különösen a krónikus betegségekben szenvedők esetében. Különösen fontossá válik ez ott, ahol időskorúak jellemzően egyedül, elszigetelten élnek, ezért ilyen esetekben a helyi ellátórendszereket kell felkészíteni arra, hogy számukra megfelelő gondoskodást és felügyeletet biztosítsanak. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

 

Most
Top 12 óra