Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ügy előzményeiről az ítélőtábla szóvivője közölte: 2011 májusában az autós nem megfelelően közlekedett, ezért a komáromi rendőr-főkapitányság egyik rendőre megállította az autót, majd igazoltatta a sofőrt.
A sofőr az okmányai közül a lakcímkártyáját, a forgalmiját és a jogosítványát adta át.
Az autós és a rendőr között ezután szóváltás alakult ki, miután a sofőr a személyi igazolványát vonakodott átadni. Passzívan ellenszegült a rendőri intézkedésnek.
A rendőr a személyazonosság nem megfelelő igazolása miatt felszólította az autó vezetőjét, hogy szálljon ki a járműből.
A rendőr az autóból kiszálló vezetőt arccal az autó csomagtartójának fedelére nyomta, a gerincébe térdelt, és úgy bilincselte meg, hogy a bilincs a felperes csuklójába nyomódott.
A rendőr ezután a sofőrt előállította. Később a sofőrt orvosi ellátásra kórházba szállították, a bilincset a vizsgálatot végző orvos jelenlétében vették le róla.
Az ügyben korábban lezajlott büntetőperben
a rendőrt hivatali visszaélés és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt jogerősen pénzbüntetésre ítélték.
A sofőrrel szemben indított szabálysértési eljárás - perújítást követően - felmentéssel zárult.
A sofőr ezután személyiségi jogi pert indított a rendőrrel szemben, keresetében emberi méltóságának, testi épségének, testi és lelki egészséghez és személyes szabadsághoz fűződő jogainak megsértésére hivatkozott, és másfél millió forint nem vagyoni kártérítés megállapítását kérte a bíróságtól. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék 2015. október 28-án hozott ítélete szerint az alperes megsértette a felperes emberi méltóságát, de egyebekben elutasította a keresetet. Indoklása szerint a rendőri eljárás során a testi kényszer alkalmazása és a bilincselés jogellenesen történt, míg a felperes előállítása a személyazonosság nem kellő mértékű igazolása miatt jogszerűen.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla szerint a rendőr a felperes megbilincselésével, bántalmazásával és előállításával
megsértette a felperes testi-lelki egészséghez, valamint személyes szabadságához való jogát.
A személyiségi jogi perben a sofőrt képviselő Magyar Helsinki Bizottság szerint a per során a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság úgy állt az ügyhöz, mintha a felperest ítélték volna el bűncselekményekért, nem pedig a rendőrt. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, amíg hivatalos tájékoztatást nem kapnak az ítéletről, nem kívánnak nyilatkozni.
