Ahol már biztos Orbán 2018-as veresége

2016.03.07. 14:37

A Fidesz–KDNP csupán két kiemelt jelentőségű időközi választást tudott megnyerni a 2014 tavasza óta tartó ciklusban. A kormánypártok számára a legnagyobb kudarc a veszprémi és a tapolcai voksolás volt. A fideszes vereségek azonban nem jelentik azt, hogy az ellenzék felhőtlenül örülhet, mivel nagyrészt olyan körzetekben szavaztak, ahol egyébként a legutóbbi önkormányzati választáson sem rúgtak labdába a kormánypártok. 

A 2014-es önkormányzati választás óta összesen 16 kiemelt jelentőségű időközi választást tartottak. Ezek jó összehasonlítási alapot nyújtanak arra, hogy megnézzük a pártok korábbi és újabb eredményeit. A vizsgált 16 voksolásból három időközi országgyűlési választás volt. 13 pedig olyan időközi önkormányzati választás, amelyet tízezer főnél népesebb településen tartottak. Miért ezeket választottuk, és miért nem az összes települést néztük meg?

10 ezer alatt nincsenek pártok 

A három időközi országgyűlési választás esetén a döntésünk könnyű volt. Ezeknek a voksolásoknak éppen a Fidesz 2014-ben szűken megszerzett kétharmados többsége miatt volt országos jelentősége. A maradék 13 választás esetében pedig az volt a szempontunk, hogy a tízezer fősnél népesebb települések azért mérvadók, mert  az országos pártpolitika csak eddig a szintig tud lehatolni.  A 10 ezer főnél kisebb településeken a pártok csak elvétve rúgnak labdába, a személyes ismertség abban a közegben sokkal jobban számít, mint a pártlogó. 

Salgótarjánban nagyon könnyen győzött a baloldal

Fotó: Polyák Attila - Origo

Újpest-Angyalföldön, Veszprémben és környékén, valamint Tapolca térségében lemondás és haláleset miatt kellett új országgyűlési választást tartani. Ezeket 2014 végén és 2015 első felében tartották, amikor az összes közvélemény-kutató intézet a Fidesz népszerűségének a bezuhanását mérte. Az önkormányzati választások időben már sokkal jobban szóródtak.

Négy csoport

Az időközi választások eredményeit négy csoportba szedtük. Az elsőbe azok a voksolások kerültek, ahol a Fidesz simán győzött, és a pártnak jó esélye van arra, hogy 2018-ban is megismételje az eredményét, és az adott országgyűlési választókerületben is nyerjen. A második csoportba azok a választások kerültek, ahol bár nem győztek a jelenlegi kormánypártok, de két év múlva még van esélyük javítani. 

A harmadik csoportba azok a voksolások kerültek, ahol meglepő vereséget szenvedett a Fidesz–KDNP, és nagyon nehéz lesz 2018-ban nyernie. Míg az utolsó csoportba azok a választások kerültek, ahol tragikusan szerepeltek a kormánypártok, és 2018-ban is nagy valószínűséggel vereséget fognak szenvedni. 

Kész Zoltán, a baloldali pártok által támogatott független jelölt Navracsics Tibor mandátumát hódította el

Forrás: MTI/Nagy Lajos

Sima Fidesz-győzelmek

A kormánypártok számára nagy elégedettséget okozhatott a 2015. március 1-jén a karcagi 2-es számú önkormányzati körzetben tartott választás. A  2014. őszihez képest a Fidesz–KDNP nemcsak a szavazatszámát, hanem győzelmének az arányát is növelte. Karcag egyébként is évtizedek óta a jelenlegi kormánypártok egyik legerősebb fellegvára. A városban pedig akkor is sikerült nyerniük, amikor a Fidesz támogatottsága éppen mélyrepülésben volt. 

Szintén kellemesen csalódtak a Fideszben az idei szolnoki 6-os körzetben tartott választáson. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei település évtizedekig billegőnek számított, de most a szavazatveszteség ellenére is sikerült magabiztosan nyerni. Bár a baloldal által támogatott független jelölt is, és a Jobbik is növelte a szavazatainak a számát 2014-hez képest, de ennek ellenére nem tudtak áttörést elérni. 

Nem erősödött a baloldal

A második csoportba összesen négy időközi választást soroltunk be: Hajdúszoboszló, Veresegyház, Mezőtúr, Tiszavasvári. Ezek közül a Fidesz csak Mezőtúron indult, ahol sima vereséget szenvedett a Jobbiktól. A többi településen nagyrészt csak független jelöltek versengtek. A kormánypártok számára például nagy fegyvertény volt, hogy Tiszavasváriban, a Jobbik egyik bázisán a radikálisok nem tudták megnyerni az időközi választást,  hanem egy független jelölt diadalmaskodott. 

Hajdúszoboszlón és Veresegyházon az országos választásokon a Fidesz–KDNP fölénye látható, de a helyi szervezetek egy önkormányzati választáson lényegesen népszerűbbek, mint az országos politikai alakulatok. 

Több nagyobb településen a függetlenekre szavaztak

Forrás: MTI/Nagy Lajos

Az utóbbi két csoport abból a szempontból is összetartozik, hogy a baloldali pártok Veresegyházat leszámítva meg sem próbáltak a saját logójuk alatt elindulni, inkább a függetleneket preferálták. Veresegyházon pedig a Liberálisoknak és a Demokratikus Koalíciónak összesen kilenc szavazatot sikerült szerezniük a 355-ből.  A baloldal eredménytelensége ezeken a településeken azt mutatja, hogy az emberek egy része hiába ábrándult ki a kormányból, az nem jelenti automatikusan, hogy esetleg rájuk szavaznának. 

Otthon maradtak

A harmadik csoportba a tapolcai és a veszprémi időközi országgyűlési, valamint a pilisi és gyomaendrődi Fidesz-vereségeket soroltuk be. Az időközi országgyűlési választások közös eleme, hogy a 2014-es kormánypárti szavazók közel fele nem ment el szavazni, miközben az ellenzéki oldalon nem volt ekkora visszaesés. Veszprémben a 2014-es baloldali szavazók teljes létszámban a független Kész Zoltánra, míg Tapolcán a jobbikosok hasonló arányban szavaztak Rig Lajosra. 

Pilisen a baloldal a saját 2014-es szavazatszámát jelentősen növelve hódította el a képviselői széket. Gyomaendrődön a Fidesz–KDNP pedig jelentős szavazatveszteséget könyvelt el, így pedig a helyi civil szervezet könnyen nyert. A fenti vereségek egyik közös eleme, hogy a kormánypárt 2014-es híveinek egy jelentős része az otthon maradásával tiltakozik. Ha pedig a Fidesz–KDNP ezen főleg a két Veszprém megyei körzetben nem tud változtatni, akkor 2018-ban is vereség vár rá.

Itt nem fog nyerni a kormánypárt

Az utolsó csoportba az angyalföld-újpesti időközi országgyűlési választást, az újpesti, az angyalföldi, a két tapolcai és a salgótarjáni önkormányzati választást soroltuk. Ezekben az egyik közös elem, hogy a Fidesz ezekben a körzetekben  már a 2014-es választásokon is vereséget szenvedett. Salgótarjánt leszámítva mindegyik helyen tovább csökkent a szavazatszáma, míg az ellenzéki pártok megőrizték, vagy éppen növelték a támogatottságukat. 

A korábbi évtizedek trendjei azt mutatják, hogy a fent felsorolt körzetekben 2018-ban is vereséget fog szenvedni a Fidesz–KDNP. Nehezen képzelhető el, hogy Újpesten, a XIII. kerületben, vagy éppen Salgótarjánban oly mértékben változzanak meg a pártpreferenciák, hogy eltűnjön a baloldal fölénye. Az előbbi körzetekben 2010-ben, amikor a csúcson volt a Fidesz, akkor is csak éppen nyert (Újpest, Salgótarján), vagy sima vereséget szenvedett (XIII. kerület). 

6:2-re vezet most a baloldal

Összességében a 16 kiemelt jelentőségű időközi választás közül a baloldal hatot, a Jobbik és a független jelöltek négyet-négyet, a Fidesz–KDNP pedig kettőt nyert. Ugyanezekben a körzetekben 2014-ben a következő volt a helyzet: a Fidesz–KDNP öt, a baloldal három, a függetlenek három, a Jobbik két helyen nyert, míg három körzetben szavazategyenlőség miatt kellett újra szavazni. 

Három választáson fordított a baloldal

Fotó: Origo

Tapolca komoly érvágás

A mögöttünk hagyott másfél év időközi választásainak egyik legfőbb érdekessége, hogy a Fidesz igazából csak egy olyan körzetet veszített el (Tapolca és környéke), ahol a 2000-es években domináns pozícióban volt. Egy másik fellegvárát (Karcag) továbbra is tartja, és úgy tűnik Szolnokon is stabilizálta a pozícióját. A hagyományosan baloldali és jobbikos településeken pedig továbbra sem szimpatikus a mostani kormánypárt. 

Mit is lehet akkor igazából levonni ezekből a választásokból? Természetes jelenség, hogy a kormányzás során kopik egy párt népszerűsége, ezért az időközi vereségeket érdemes a maguk helyén kezelni. Komoly figyelmeztetés volt a Fidesz számára a veszprémi és tapolcai megmérettetés, mivel mindkét helyen 10 ezer körüli szavazatveszteséget szenvedtek el. Persze az utóbbi két voksolás óta már egy év telt el. 

Tapolcát, úgy tűnik, egy jó időre elveszítette a Fidesz

Fotó: Polyák Attila - Origo

A Fidesz számára kedvező, hogy igazából egyik időközin sem rendült meg olyan mértékben a tábora, mint például az 2006–2010 között történt a szocialistákkal. Stabil bástyáikat továbbra is meg tudják nyerni. Kedvezőtlen trend, hogy elvétve van olyan választás, ahol a kormánypártok növelni tudták volna a szavazataikat, van, ahol el sem indultak. 

Példák

Végül pedig két példával megmutatjuk, hogyan is kell kezelni az időközi választások jelentőségét. 2001 tavaszán Dabason tartottak időközi országgyűlési választást. A megmérettetésen végül a Fidesz 54-39 arányban legyőzte az MSZP-t. Sokan elkönyvelték, hogy 2002-ben is az akkori kormánypártok nyernek, de végül nem lett igazuk. 

A másik példa 2005 tavaszáról van. Akkor Sopronban választottak, és a Fidesz 71-17 arányban verte meg a szocialistákat. Egy évvel később  a Fidesz éppen csak nyerni tudott Sopronban,  míg országos szinten könnyen diadalmaskodott az MSZP. A fenti példák is azt mutatják, hogy végérvényes kijelentést nem szabad tenni az időközi választások után, mivel inkább csak aktuális helyzetképet festenek a pártok támogatottságáról. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK