Az ellenzéknek kell udvaroljon a kormány a terrortörvényért

Pintér Sándor terror sajtáj Simicskó István Kovács
Vágólapra másolva!
Minden eszközt be kell vetni a terroristák ellen - vonta ki szóban a kardot a honvédelmi miniszter a brüsszeli halálos merényletek után. A robbantások hatására nemcsak a január óta jegelt, a terrorveszélyhelyzetet bevezető alaptörvény-módosítás ötletét vette elő Orbán Viktor, hanem a kormány egy komplett törvénycsomagot is előkészít: megfigyelhetnék a bankszámlákat és a telefonokat is. Az ellenzéki pártok most sem lelkesednek, így a parlamenti támogatás érdekében a kormány kihúzhat néhányat a tervezett 30 szabadságjogi korlátozásból.
Vágólapra másolva!

A brüsszeli terrortámadás-sorozat hatására egy egész törvényjavaslat-csomagot állít össze a következő napokban a kormány, ennek több kétharmados jogszabályt is érintő elemei a terrorizmus elleni hatékony fellépést szolgálják - jelentette be csütörtökön Simicskó István honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter, valamint Kovács Zoltán kormányszóvivő. A honvédelmi miniszter erre pénteken reggel még rátett egy lapáttal. Egy tévéinterjúban már úgy fogalmazott:

a terroristák ellen minden eszközt be kell vetni.

Viszont sietve nyugtatni próbálta a jogállamért aggódokat amikor úgy fogalmazott, hogy a kormány a terrorellenes akciócsomagjával sem hozna alaptalan, az arányosságot figyelmen kívül hagyó intézkedéseket.

Mint arról az Origo beszámolt, a tervek szerint például bankszámlákat és telefonokat is megfigyelne a kormány.

Így készülnek a terrorhelyzetre

A kezdeményezést indokolva Pintér Sándor belügyminiszter elmondta,

Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű számunkra, hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket”.

Pintér Sándor belügyminiszter azt is mondta:

A biztonság olyan, mint a levegő: amikor van, senki nem hiányolja.”

Az Igazságügyi Minisztérium megkapta a kormány javaslatait, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészítik a szövegtervezetet.

A kormány javasolja a többi között:

  • a Terrorelhárítási Központ megerősítését,
  • egy terrorelhárítási információs és bűnügyi központ létrehozását,
  • egyes adatszolgáltató eszközök dekódolásának lehetőségét,
  • a bankszámlák ellenőrzését a gyanús pénzáramlások kiszűrésére,
  • a hatóságok, mentést végzők telekommunikációjának előnyét a hálózatokon,
  • a digitalizált rendőrségi, katasztrófavédelmi rádiórendszer kibővítését.

Lehallgathatják a telefont, elolvashatják az e-maileket

Bírói engedélyhez kötötten, de egy készülő törvény alapján lehetőség lesz a jelenleg még titkosított adatátviteli formák hatóságok általi dekódolására – tért ki az egyik javaslatra részletesen is Pintér Sándor. A törvénytervezet szövegének ismerete nélkül egyelőre nem teljesen tisztázott, hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, de valószínűleg teret nyitna annak, hogy a hatóságok lehallgathatnák a telefont, elolvashatnák az e-maileket. Bírói engedéllyel amúgy erre most is van lehetőség, de van olyan szolgáltató, amelyik titkosítja a forgalmát.

Az alaptörvény mellett a nemzetbiztonsági, a rendőrségi törvényre és a büntető törvénykönyvre is vonatkoznának a kormány módosító javaslatai.

Pintér Sándor belügyminiszter átfogó kormányzati javaslatcsomagot jelentett be Fotó: Polyák Attila - Origo

Pintér Sándor a már szerdán Orbán Viktor kormányfő által bejelentett, a terrorveszélyhelyzetet továbbra is bevezető, ismételt alaptörvény-módosítási szándék kapcsán megjegyezte, hogy

nem erőből akarja átnyomni a kormány az alaptörvény-módosítást,

hanem konszenzusos megoldásra törekszik a parlamenti pártokkal.

Simicskó István (jobbra) és Kovács Zoltán kormányszóvivő is számít az ellenzék támogatására Fotó: Polyák Attila - Origo

Erről is beszélt Simicskó István honvédelmi miniszter, aki a kormány kompromisszumkészségét emlegette, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek az alkotmánymódosítást eddig nem támogatták, a brüsszeli események hatására át kell gondolniuk a hozzáállásukat.

Az elmúlt fél év eseményeinek tükrében az ellenzéknek van mit átgondolnia”

– ezt már Kovács Zoltán kormányszóvivő állapította meg.

Januárban megbukott az ötlet

A terrorveszélyhelyzetet bevezető alaptörvény-módosítás ügyében tartott ötpárti egyeztetés – amin végül az MSZP részt sem vett – egyetlen megbeszélés után befagyott. Miután pedig a kormány részéről nem látszott készség sem az LMP, sem a Jobbik módosító javaslatainak befogadására, nyilvánvalóvá vált, hogy a javaslat abban a formában nem kapná meg a kétharmados parlamenti támogatást. Mint arról az Origo beszámolt, egy ideig úgy tűnt, a kormány inkább vállalja az alkotmánymódosításról szóló parlamenti szavazás kudarcát, mint hogy kompromisszumot kössön az ellenzékkel abban, hogy milyen felhatalmazással, meddig terjedjen a kormány hatásköre egy esetleges terrorveszélyhelyzetben. Végül nem vállalták ezt a helyzetet, és a kormány azóta sem nyújtotta be a sorrendben hatodik alaptörvény-módosítást.

Önkényt emleget az ellenzék

Ezúttal sem lesz könnyű a belügy- és a honvédelmi miniszter által remélt kétharmados parlamenti támogatás, vagyis az ellenzéki pártok támogatásának elérése – legalábbis az első reakciók erre utalnak. A részletek, a konkrét törvénytervezet szövegének ismerete nélkül persze az ellenzéki pártok is óvatosak, mégis, alapvetően nem lelkesednek a kormányzati terrortörvénycsomagért.

Egy tavaly januári ötpárti egyeztetés, a terrorellenes szakpolitikai fórum Forrás: MTI/Illyés Tibor

Amint arra a miniszterek utaltak, ötpárti egyeztetést tartanak majd a tervezetről, így

a tárgyalásokon ezúttal sem kérnék ki a parlamenten kívüli pártok véleményét

– ahogy nem tették januárban, az alaptörvény-módosítás első bejelentésekor sem. A parlamenti frakcióval nem rendelkező pártok ettől függetlenül reagáltak a kormányzati bejelentésre:

  • A Párbeszéd Magyarországért szerint a tervezett intézkedéscsomag valójában „egy önkényuralmi csomag, propagandaszósszal leöntve”. Az ellenzéki párt szerint a szabadságot szűkítő intézkedések, a látványmegoldások helyett például a felderítést kellene megerősíteni.
  • A Demokratikus Koalíció szerint a tervezett lépések „a maradék demokrácia felszámolására, az orbáni diktatúra kiépítésére” irányulnak, miközben a jogszabályi feltételek most is adottak a terrorizmus elleni küzdelemhez, „nem kell ehhez tízmillió magyart megfigyeléssel fenyegetni”.
  • A Liberálisok szerint is elegendő a jelenlegi törvényi szabályozás, de ha ez mégsem működne, akkor is csak megfelelő alkotmányos garanciákkal szabad módosításokat bevezetni, „kizárva annak lehetőségét, hogy a kormány rendeltetésüktől eltérő célokra használja azokat”.

Az MSZP feltételt szabott

Az ötpárti egyeztetésre hivatalos MSZP a törvénycsomag ötletére reagálva közölte,

minden olyan intézkedési tervről tárgyal, amely a magyar emberek biztonságát szolgálja,

de az egyeztetésen való részvételük feltétele, hogy a kormány a javaslatait a helyzet súlyosságához mérten időben és írásban előre küldje meg minden frakciónak. Emlékezetes, hogy a most újra elővett, a terrorveszélyhelyzetet bevezető alaptörvény-módosítás témájában tartott előző, januári ötpárti egyeztetést a szocialisták azért bojkottálták, mert nem kapták meg előre a szöveget.

Molnár Zsolt: az MSZP nem támogat kontroll nélküli jogkorlátozást Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke és Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság szocialista alelnöke jelezte:

Közölték továbbá: Orbán Viktor miniszterelnöknek minden felelősséget viselnie kell azért, hogy csak a brutális brüsszeli terrorcselekmények másnapján jutott el oda, hogy komolyan vegye az MSZP két hónapja benyújtott javaslatait.

Erősebb kontrollt javasolnak

A szocialisták szerint az ő alkotmánymódosító javaslatuk valódi terrorveszélyhelyzetben gyors és hatékony eszközöket biztosítana a mindenkori kormánynak. Ám – szemben a Fidesz koncepciójával – szűkebb körben és csak többszörös garanciák, testületi jóváhagyások után engedne alapvető jogokat korlátozni. Vagyis, mint arról az Origo beszámolt, a szocialisták nem adnának a kormány kezébe biankó csekket a nehezen meghatározható terrorveszélyhelyzetre hivatkozva. Koncepciójuk arra hatalmazná fel a kormányt, hogy nyolc napra kihirdethessen egy terrorveszély-alaphelyzetet, ráadásul a Fidesz-javaslatnál szűkebb, csupán mintegy fél tucat jogkörrel. Ezen túlmenően az alapcsomag – szemben a Fidesz ötletével – automatikusan nem tenné felhasználhatóvá még ilyenkor a honvédséget a civil lakossággal szembeni rendfenntartó feladatokra. Ez tehát nyolc napig állhat fenn, ezután viszont a szocialisták javaslata szerint a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság összevont ülésén kellene a kormány képviselőinek bizonyítaniuk, hogy szükség van az alaphelyzet fenntartására vagy az újabb, szigorúbb terrorveszélyhelyzeti fokozat elrendelésére – utóbbihoz már a parlament előzetes és kétharmados támogatása szükséges.

Kivár és óvatos a Jobbik

A Jobbik a javaslatcsomag céljától teszi függővé a támogatását. Az ellenzéki párt

akkor támogatja a kormány terrorizmus elleni csomagját, ha az valóban a visszaszorításról, megelőzésről szól.

Ám – figyelmeztettek – ha a Fidesz az emberek félelmére és naivitásra építve nem a terrorizmussal összefüggő jogszabályokat szeretne bevezetni, hanem egyfajta rendeleti kormányzást, akkor a Jobbik továbbra sem asszisztál hozzá.

Az ötpárti egyeztetésen részt vesznek, nyitottak az egyeztetésre, de ragaszkodnak januári módosító javaslataikhoz – mondta az Origónak Novák Előd, a párt alelnöke.

Novák Előd Jobbik-alelnök nem tartja elegánsnak a kormány lépését Forrás: MTI/Beliczay László

Nem tartják elegánsnak, hogy a kabinet két hónapig jegelte az alkotmánymódosítást, most pedig a brüsszeli események hatására, „a közhangulatot felhasználva veszi elő újra”.

Az LMP lát benne rációt

A Pintér Sándorék által bejelentett intézkedéscsomag elemei között vannak racionális ötletek, de látni kell a szövegtervezetet – mondta az Origónak Schiffer András, az LMP társelnöke. Az ellenzéki politikus szerint nyitottak az egyeztetésre, el is mennek majd az ötpárti megbeszélésre.

Schiffer András szerint a kormányzati javaslatok között vannak racionális elemek Fotó: Origo

Ám megjegyezte,

az LMP pedig egy újabb fideszes kommunikációs trükkhöz nem asszisztál.

A KDNP támogatja a kormányt

A KDNP annak idején, januárban is támogatta az alaptörvény-módosítást, és most is támogatja, valamint delegáltjuk elmegy az ötpárti egyeztetésekre – tudta meg az Origo a kisebbik koalíciós párt frakcióvezetőjétől. Harrach Péter azt mondta, reméli, hogy a Brüsszel utáni új helyzet „kimozdítja a holtpontról a tárgyalásokat”.

Engedhet a kormány a 30-ból

Melyik az a kormány, amelyik a tervezett, mondjuk 30 szabadságjogi korlátozás közül többet alkalmaz annál, mint amire szükség van? – vetette fel a terrortörvénycsomag bejelentésekor Simicskó István honvédelmi miniszter arra reagálva, hogy az év eleji egyeztetéseken az ellenzéki képviselők egy része azt kifogásolta, hogy a kormány alkotmánymódosítási tervezete alapján

a kabinet 30 ponton korlátozhatja az emberek és az ország életét.

Simicskó arra a kérdésre, hogy a 30 pontból engedne-e a kormány annak érdekében, hogy az ellenzék támogatását megnyerjék, azt válaszolta, minden értelmes javaslatra nyitottak az egyeztetéseken.

Heves vitákat kavart

Mint arról az Origo beszámolt, a parlamenti pártok, de még a szakértők között is

vita volt akkoriban arról, nem vezetne-e kontroll nélküli visszaélésekhez a kormány által javasolt alaptörvény-módosítás,

amellyel terrorveszélyhelyzetben rendkívüli intézkedéseket vezethetnek be.

A kormány eredeti, januári javaslata szerint a törvény a honvédség felhasználására, az internet és a mobilhálózat lekapcsolására,

kijárási tilalom bevezetésére, a határok lezárására, sőt az emberek kitelepítésére is lehetőséget adna.

Ilyen helyzetben több fontos ponton szólna bele a kormány az emberek és az állam életébe: szabadon átírhatja a költségvetést, lezárhatja a határokat, elhallgattathatja a sajtót, továbbá jöhet a külföldiek ellenőrzése, a kijárási tilalom és a jegyrendszer.

A majdnem szükségállapot

Az akkori javaslatcsomag terrorveszélyhelyzetben a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetben megszokottnál szélesebb jogköröket adna a kormánynak.

A januári javaslat alapján a kormány terrorveszélyhelyzetben:

  • Kötelezheti az állami médiát hivatalos állásfoglalások kiadására.
  • Megállapíthatja, melyek az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek, majd ezek forgalmát szabályozhatja és korlátozhatja.
  • Túlmunkát, túlszolgálatot rendelhet el a közigazgatási és rendvédelmi szerveknél, egyszerűsített eljárásban vehetnek fel ide embereket.
  • Módosíthatja a közigazgatási szervek munkarendjét és a hatósági eljárások szabályait.
  • Korlátozhatja a rádiók és televíziók működését.
  • A szükséges mértékben korlátozhatja a légi forgalmat.
  • Kirendelheti a honvédséget az ország védelmét és a közszolgáltatásokat szolgáló infrastruktúra védelmére.
  • Korlátozhatja, sőt zárolhatja az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes és jogi személyek, szervezetek érdekeltségeit és vagyonát.
  • Elrendelheti speciális tartalékok képzését, exportkorlátozást, kereskedelmi kvóták bevezetését és a közbeszerzési eljárások felfüggesztését.
  • Speciális terrorelhárító intézkedéseket vezethet be.
  • A nemzetközi előírásokat és egyezményeket is figyelmen kívül hagyva szigoríthatja a határforgalmat.
  • Alkalmazhat az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatokat.
  • Különleges beléptetési szabályokat, technológiákat írhat elő a közintézményeknél és a közforgalmú helyeknél.
  • Korlátozhatja vagy megtilthatja a közigazgatás, a honvédség, a rendvédelmi és közreműködő szervek létesítményeibe való belépést, illetve az oda vezető közforgalmat, továbbá elrendelheti az erre közlekedők átkutatását és az őrizetlenül hagyott, ismeretlen eredetű tárgyak megsemmisítését.
  • Átmenetileg átírhatja a honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásosaira vonatkozó szolgálati szabályokat.
  • Elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését.
  • Korlátozhatja, illetve engedélyhez kötheti az ország meghatározott területén való tartózkodást.
  • Kijárási tilalmat rendelhet el az érintett település és pontos időtartam meghatározásával.
  • Betilthatja a közterületen tartandó tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket.
  • Igénybe veheti a rádiók, televíziók és más tömegkommunikációs intézmények létesítményeit és berendezéseit, de ezek használatát be is tilthatja.
  • Korlátozhatja, ellenőrizheti és szüneteltetheti a postai és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, továbbá igénybe veheti a távközlési és informatikai hálózatokat, de meg is tilthatja a használatukat.
  • Időben és térben korlátozhatja vagy meg is tilthatja a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát.
  • Szolgáltatások teljesítésére kötelezheti a vasúti, közúti, vízi és légi járművek tulajdonosait.
  • Korlátozhatja vagy megtilthatja a külföldiek beutazását Magyarországra.
  • Korlátozhatja és megtilthatja a külföldi személyekkel, szervezetekkel és intézményekkel való érintkezést és kapcsolattartást.
  • Korlátozhatja a nem magyar állampolgárok itt-tartózkodását, számukra jelentkezési kötelezettséget írhat elő.
  • Engedélyhez kötheti az ország egy meghatározott területére való beutazást, az ott történő átutazást vagy az onnan való kiutazást.
  • A szükséges időre elrendelheti az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését meghatározott új helyre.
  • Eltérhet az államháztartásra vonatkozó szabályoktól, átcsoportosíthat összegeket a költségvetésben, kiadásokat függeszthet fel, viszont a büdzsében nem szereplő más kiadásokat teljesíthet, továbbá új bírságokat állapíthat meg, a bírságok mértékét pedig módosíthatja, a kedvezményeket eltörölheti.

A januári Fidesz-javaslatnak az ellenzék által vitatott jellemzője volt, hogy erős kontrollal nem számol: a kormánynak a tervezet szerint ugyan folyamatos tájékoztatási kötelezettsége van az államfő és az Országgyűlés felé, de a rendkívüli helyzetet és a kormány ilyen széles intézkedési jogkörét – gyakorlatilag rendeleti kormányzásról van szó – a parlament csak utólag, kétharmados többséggel szüntetheti meg két hónap után – vagy éppen meghosszabbítja.

Hozz magaddal még egy embert!

Akárhogy is – változik-e a januárihoz képest a kormánypárti javaslat, vagy sem –, az alaptörvény-módosítás elfogadásához 133 támogató szavazatra lenne szükség a 199 fős törvényhozásban.

Még két ember kellene a Fidesz–KDNP-nek a kétharmadhoz Forrás: MTI/Kovács Tamás

A Fidesz-frakció 114 és a kereszténydemokraták további 17 „igen” voksa mellé tehát még legalább két szavazatot be kellene gyűjteni az ellenzéki frakcióktól vagy a tíz független képviselő közül, hogy átmenjen a terrorveszélyhelyzetet lehetővé tevő alaptörvény-módosítás vagy más egyéb kétharmados jogszabály.