Több mint hőbörgés, kevesebb mint kormányváltás

2016.03.30. 05:47

A jelentősnek nevezhető tüntetés után a polgári engedetlenség módszerét veti be a tanármozgalom: reggel 8 és 9 között az iskolák előtt demonstrálnak. Az ellenzék azt reméli, ez a téma nem hal el, de az Orbán-rendszer elleni mozgalmakat 2010 óta a gyors felfutás és az elenyészés jellemezte. Mégis voltak eredményeik, akár ezek közé sorolható a Fidesz kétharmadának 2014-es elvesztése is.

Egy későbbi kormánybuktatás lehetősége rejlik a mostani hónapokban zajló tanártüntetésekben – mondták az Origónak ellenzéki politikusok. Úgy látják, ahhoz persze a mostani megmozdulások nem elegendőek, hogy a kormányt azonnali távozásra bírják, de egyrészt arra jók, hogy a felszínen tartsák az elégedetlenséget. Másrészt pedig Orbánék folyamatos nyomás alatt vannak, és így könnyebben követhetnek el hibákat.

Időtényező

A mostani megmozdulások esetében nagy előrelépésnek számít, hogy a polgári engedetlenség eszköze is felmerült. A korábbi kormányellenes tüntetéseken ennek csak a lehetőségét lengették be a felszólalók, de konkrét bejelentéseket nem tettek. Az ellenzéki oldalon többen attól tartanak, hogy a tanártüntetések a korábbi mozgalmak sorsára jutnak. A legnagyobb veszélynek az időtényezőt tartják, mivel hamarosan itt a nyár, és akkor Magyarországon gyakorlatilag megáll a politikai élet.

Az utóbbi hetek demonstrációi megtörték a Fidesz lendületét

Forrás: Origo

Vajon tényleg az idő az egyetlen olyan tényező, ami kifullaszthatja a pedagógusok tüntetéssorozatát? A mostani demonstrációsorozat esetében érdemes visszanyúlni 2010-ig, mivel azóta rengeteg mozgalom ütötte föl a fejét, majd ugyanilyen gyorsasággal el is tűnt a süllyesztőben. Az eltűnések mögött azonban többféle okot lehet azonosítani.

Bajnai után hanyatlottak

A hat évvel ezelőtti kétharmados Fidesz-győzelem után az első jelentős demonstrációt az Egymillióan a magyar sajtószabadságért mozgalom (Milla) tartotta. Az apropót a magyar médiatörvény körüli nemzetközi viták adták. A civil mozgalomként induló szervezet 2011. március 15-én több tízezer embert vitt az utcára. Bár a médiatörvény körüli viták elültek, de a mozgalom életben maradt.

Bajnai Gordon a Milla egyik tüntetésén jelentette be, hogy ismét miniszterelnök akar lenni

Forrás: MTI/Beliczay László

Legnagyobb rendezvényüket 2012. október 23-án tartották, ahol Bajnai Gordon bejelentette, hogy ringbe száll a miniszterelnöki székért. A mozgalom hanyatlása ekkor kezdődött el. A Milla a baloldali pártpolitikai viták kereszttüzébe került, a közvélemény jelentős része előtt pedig elveszítette a civil jellegét. Utolsó tüntetésüket 2014 tavaszán tartották, de akkor már csak pár ezren mentek el a rendezvényükre.

Nem volt kormánybuktató tüntetés
A 2006-2010-es időszakban sem sikerült az utcai tüntetésekkel elérni a kormány bukását, de még előrehozott választás kiírását sem. Ahhoz azonban elegendőek voltak, hogy komoly sebeket okozzzanak a Gyurcsány-kormánynak. 2002-2006 között, bár a Fidesz többször is több tízezer embert tudott az utcára vinni, de ez nem volt elegendő a 2006-os választási győzelemhez.

Áttörték a kordont is

A második Orbán-kormány elleni legerőteljesebb demonstrációt a rendvédelmi dolgozók tartották meg 2011. május 6-án. A tüntetők a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése miatt mentek az utcára. A városban több helyen kinyitották a tűzcsapokat, füstgránátokat dobáltak, majd áttörték a Parlament köré vont kordont is.

A rendvédelmis dolgozók komoly demonstrációkat tartottak

Forrás: MTI/Nagy Tamás

Elsőre úgy tűnt, hogy a kabinet roppant nehéz helyzetbe lavírozta magát, azonban a Fidesz támogatottsága ekkor még a teljes népesség körében 30 százalék körül volt. Ráadásul a rendőrök, tűzoltók, katonák korkedvezményes nyugdíjazásának a megszüntetését a társadalom közel kétharmada támogatta. A kormány ebben az esetben a kivárásra játszott. A számításuk bejött, mivel a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteinek vezetői (Kónya Péter, Árok Kornél) a pártpolitika felé vették az irányt. A mozgalom már 2012-re elhalt, a belőle kinőtt pártpolitikai alakulat (Szolidaritás) pedig mára teljesen eljelentéktelenedett.

Orbán lépett

A rendvédelmi dolgozók demonstrációi mellett a kormány számára a másik legnagyobb veszéllyel bíró mozgalom a 2012 decemberében indult diáktüntetés-sorozat volt. Orbánék már éppen ráfordultak volna a 2014-es kampány előkészületeire, amikor berobbant a diákok mozgalma. A kormány drasztikusan meg akarta vágni az államilag támogatott férőhelyek számát. A bejelentés elemi erejű felháborodást váltott ki a diákok körében, azonnal utcára vonultak.

A válsághelyzetet Orbán Viktor oldotta meg azzal, hogy visszavonulót fújva bejelentette, hogy nem lesznek keretszámok. A miniszterelnök megszólalása után a tüntetések rögtön kifulladtak, bár a Hallgatói Hálózat egészen 2013 márciusáig próbálta az oktatás ügyét napirenden tartani. Több tüntetést is tartottak, de a néhány tucat megjelent demonstráló nem érte el a kormány ingerküszöbét.

Hoffmann Rózsa-ellenes transzparens a diáktüntetések egyikén

Fotó: Origo

A második Orbán-kormány időszaka alatt a kialakult demonstrációkat eljelentéktelenítéssel, a figyelmen kívül hagyás módszerével és a követelések egy részének azonnali teljesítésével próbálták kezelni. Mindezt sikeresnek értékelhetjük, mivel egyetlen demonstrációsorozat sem volt elegendő arra, hogy megroppantsa a Fidesz népszerűségét, és hozzájáruljon az ellenzék 2014-es győzelméhez.

„Nem kell a netadó”

A két évvel ezelőtti országgyűlési választás óta három nagyobb tüntetéssorozattal szembesült a kormány. A legnagyobb a 2014 őszén az internetadó ellen kialakult mozgalom volt. A 2012-es diáktüntetéshez hasonlóan a kormány úgy oldotta meg ezt a válsághelyzetet, hogy teljesítette a demonstrálók legfőbb követelését: nem lett netadó.

Rendőrök az internetadó elleni demonstráció lezárása után a Fidesz Lendvay utcai székházánál, ahol tüntetők egy csoportja régi számítástechnikai eszközökkel dobálta az épületet

Forrás: MTI/Beliczay László

Az internetadó tervezett bevezetése elleni demonstrációsorozatból nőtt ki a kormányzati korrupció elleni utcai fellépés. Az utóbbi tüntetéssorozat már kisebb tömeget mozdított meg. Orbánék ebben az esetben is a kivárásra játszottak. Ez be is jött, mivel mozgalom vezetői 2015. március 15-én népszavazást kezdeményeztek, de még 100 ezer érvényes aláírást sem sikerült összegyűjteniük. A tüntetések vezetői ezután el is távolodtak a közélettől.

Csökkenő hatékonyság

Bár elsőre úgy tűnik, hogy a kormány a fentebb említett tüntetéseket jól kezelte, de ez nem teljesen igaz. A demonstrációk is hozzájárultak ahhoz, hogy a Fidesz támogatottsága megroppant, a párt híveinek jelentős része passzivitásba vonult. Emiatt a ellenzék könnyen győzött Veszprémben, így a Fidesznek megszűnt a kétharmados parlamenti többsége.

Kész Zoltán, a baloldali pártok által támogatott független jelölt nem győzött volna Veszprémben, ha nincsenek komoly kormányellenes demonstrációk

Forrás: MTI/Nagy Lajos

Az Orbán-kormány elleni harmadik, legújabb tüntetéssorozat a tanárok fellépése. A mozgalom még 2015 végén indult Miskolcról. Az első tüntetést a borsodi megyeszékhelyen tartották. Akkor még csak körülbelül négyezren vonultak az utcára. A politikai térképre a február 13-i és a március 15-i budapesti demonstrációval kerültek föl. A tanároknak sikerült tízezreket az utcára vinniük, megtörték a Fidesz lendületét, és az ellenzéki szavazók előtt ismét felvillantották a kormányváltás reményét.

Egységesek

Orbánék módszerei egyelőre a kivárás, a követelések egy részének a teljesítése és a megosztás. Azt kormányzati forrásaink is elismerik, hogy ez egy olyan téma, ami találkozik a társadalom nagyobb részének az érzéseivel. Persze abban is biztosak, hogy ezekkel a demonstrációkkal nem lehet elérni a kormányváltást, már csak azért sem, mert két éven keresztül ezt a témát nem lehet napirenden tartani.

Egyelőre egységesek a tanártüntetés vezetői

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Most még persze nem lehet mérleget vonni a tanártüntetések pártpolitikai következményeiről. Az biztos, hogy annyit elértek, hogy a kormány meghátrálásra kényszerült, a Fidesz szavazóinak egy része pedig elbizonytalanodott. Másik nagy eredmény, hogy szemben a 2010–14 közötti időszakkal, a mozgalom vezetői között egyelőre nem keletkeztek ellentétek, és a kormány sem tudta őket a partvonalon kívülre szorítani.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK