Ők lehetnek Áder János utódai

2016.04.04. 05:58

Pálinkás József, Vizi E. Szilveszter vagy egy hozzájuk hasonló karakterű személy foglalhatja el Áder János helyét 2017 tavaszán a köztársasági elnöki hivatalban. Orbán Viktor nem szeretné, ha egy, a Fideszhez közvetlenül kötődő személy kerülne a Sándor-palotába, így Kövér László továbbra is házelnök marad.

Szinte biztos, hogy Áder Jánosnak egy év múlva ki kell költöznie a Sándor-palotából, mivel a kormánypártok nem fogják támogatni, hogy újrázzon – értesült a Fidesz felsővezetéséből az Origo. A jelenlegi államfő ismételt megválasztását Orbán Viktor is ellenzi,  mivel olyan embert szeretne látni a köztársasági elnöki poszton, aki nem kötődik szervezeti szinten a Fideszhez. 

2017-ben új lakója lesz a Sándor-palotánakForrás: Origo

A befutók

Éppen emiatt szinte kizárt, hogy Kövér László foglalja el a Sándor-palotát. A házelnök neve az elmúlt években többször felmerült, amikor a köztársasági elnöki posztról volt szó. Kövér pozícióján sokat rontott, hogy az utóbbi időben többször is kritizálta a kormány bizonyos lépéseit, valamint a kabinet némely tagjának a stílusát is.

Köztársasági elnökök a rendszerváltás óta
Szűrös Mátyás (1989. október 23. – 1990. május 2.) (ideiglenes köztársasági elnök)
Göncz Árpád (1990. május 2. – 2000. augusztus 4., 1990. augusztus 3-ig az Országgyűlés elnökeként ideiglenesen, 1995-ben újraválasztották)
Mádl Ferenc (2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 5.)
Sólyom László (2005. augusztus 5. – 2010. augusztus 5.)
Schmitt Pál (2010. augusztus 6. – 2012. április 2.)
Kövér László (2012. április 2. – 2012. május 10.) (ideiglenes köztársasági elnök)
Áder János (2012. május 10. –)

Bár elsőre úgy tűnik, hogy Áder hosszabbításának az ellenzésében az is közrejátszik, hogy több törvényt visszaküldött a parlamentnek, vagy éppen alkotmánybírósági normakontrollal élt, de úgy tudni, nem ez a meghatározó motívum. A Fidesznek egyébként jól is jött, hogy az államfő Schmitt Pállal ellentétben nem írt alá mindent. Áder maga sem forszírozza annyira a hosszabbítást, bár nagy valószínűséggel nem utasítaná el, ha még egyszer felkérnék. 

Kövér Lászlóból nem lesz államfőFotó: Marton Szilvia - Origo

A Sándor-palota új lakója nagy valószínűséggel Pálinkás József, vagy Vizi E. Szilveszter lesz. Többek között azért esett rájuk a választás, mivel egyrészt ők sokkal könnyebben képviselhetik a nemzet egységét. Másrészt tudományos pályájukat sem lehet kétségbe vonni.  Az ő esetükben arra is van esély, hogy valamelyik ellenzéki képviselő a Fidesszel együtt szavaz, így már az első fordulóban megválasztják a jelöltet az ekkor szükséges kétharmados támogatással. Nagy előnyük, hogy koruknál fogva sokkal jobban meg tudják szólítani az idősebb, konzervatív értelmiséget, mint egy aktív pártpolitikus. Ez pedig a 2018-as kampányban is jól jöhet a Fidesznek. 

Pálinkás József Orbán Viktor akaratából hamarosan államfő lehetForrás: MTI/Soós Lajos

Orbán jövője

Bárhogyan is alakul a Fidesz támogatottsága a következő egy évben, Orbán Viktor biztosan nem fogja köztársasági elnöknek megválasztatni magát. A miniszterelnök már a tavaly decemberi Fidesz-kongresszuson megerősítette, hogy a 2018-as választások megnyerésére összpontosít.  Bár információink szerint volt olyan időszak, amikor Orbán elképzelhetőnek tartotta, hogy államfőnek jelölteti magát, de mostanra elállt ettől a szándékától.

Ezzel szemben más kormánypárti forrásaink arról beszéltek, hogy meg kell várni, hogyan alakulnak 2017 március-áprilisban a pártok támogatottsági adatai. Ha a Fidesznek reális esélye lesz a 2018-as választások megnyerésére, akkor Orbán biztosan a miniszterelnöki posztot tartaná meg. Azonban ha a Fidesz előtt az ellenzék jelentős fölényben lesz, akkor lehet, hogy a kormányfő inkább a Sándor-palotát választja, mivel így 2022-ig biztosíthatja a politikai túlélését.  Ráadásul akkor is még csak 59 éves lesz. 

Orbán Viktor nem akar a Sándor-palotába költözni, de egyesek szerint mégis van olyan helyzetForrás: MTI/Kovács Tamás

Politikai erőtér

A dilemma fő oka, hogy a 2011-ben elfogadott alaptörvény alapján a köztársasági elnök egy vele nem egyező színű kormánynak meglehetősen sok borsot tudna az orra alá törni.  Ilyen jogkör például, hogy az államfő abban az esetben, ha a költségvetési tanács négy hónapig nem ad zöld utat a költségvetésnek, akkor feloszlathatja a parlamentet. A törvények visszaküldésével, a korlátlan felszólalási joggal, vagy akár népszavazás kezdeményezésével is jelentősen bővítheti egy államfő a politikai játékterét. 

262 szavazat

Schmitt Pál lemondása után (kiderült, hogy az elnök plagizálta doktori értékezését), 2012 április végén a Fidesz–KDNP-frakciószövetség 262 ajánlásával lett Áder János az egyetlen államfőjelölt. Az Országgyűlés május 2-án az első fordulóban kétharmados támogatással, 262 szavazattal köztársasági elnökké választotta. Áder az esküt még aznap letette, és május 10-én iktatták be hivatalába.

Áder János válságos helyzetben került 2012-ben az államfői székbeForrás: MTI/Bruzák Noémi

Áder beiktatásától kezdve hangsúlyosan foglalkozott a környezetvédelmi kérdésékkel, kiemelten a víz témájával.  2015 januárjában bejelentette, hogy Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságot hoz létre a Köztársasági Elnöki Hivatalban, ennek vezetését pedig Kőrösi Csaba volt ENSZ-nagykövetre bízza. Környezetvédelmi örökségét akár Pálinkás, akár Vizi E. is könnyen folytathatja.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK