Vitézy bringás vívmányai szúrják Tarlós szemét

2016.04.15. 13:01

Nagyrészt a Vitézy Dávid vezette BKK-hoz köthetők azok a kerékpáros fejlesztések Budapesten, amiket a Városházáról kiszivárgott főpolgármesteri utasítás szerint felülvizsgálna vagy megszüntetne a városvezetés. Vitézy Dávid reméli, hogy nem történnek visszalépések az elmúlt évek fejlesztéseiből, szerinte az lenne jó, ha Tarlósék továbbmennének az úton, amin a BKK elindult. Interjú. 

  • Retrográd lépés lenne kerékpáros kapcsolatokat megszüntetni Budapesten. 
  • A bicikliseknek megnyitott egyirányú utcák és buszsávok jól működnek, biztonságosak, nem indokolt felülvizsgálni őket. 
  • A Bajcsy-Zsilinszky úton a járdán vezetett, használhatatlan kerékpárút a problémás elem, nem a kerékpározható buszsáv. 
  • A BKK integrált szemléletben kezelte a város közlekedését, ha még régi formájában működne, nem lenne most vita kerékpáros ügyben. 
  • A kerékpározás feltételeinek javítása nem egy hangos kisebbség, hanem minden budapesti érdeke. 

Mi a véleménye arról a főpolgármesteri utasításról, ami kiszivárgott a Városházáról? 

Bízom benne, hogy nem lesz visszalépés az elmúlt évek kerékpáros fejlesztéseiből. A város számára közlekedéspolitikai szempontból az lenne a jó, ha továbbmennének az úton, amin elindultunk az elmúlt években. Úgy gondolom, nagyon retrográd lépés lenne kerékpáros kapcsolatokat megszüntetni Budapesten 2016-ban. 

Az egyik dolog, ami ebben az utasításban szerepel, a biciklisek számára kétirányúsított egyirányú utcák felülvizsgálata. Erre lehet szükség?

Nekem sok erőfeszítésembe került megvédeni ezeket az intézkedéséket akkor, amikor még nem is léteztek. Védenem kellett azt, hogy az egyirányú utcákba érdemes szemből beengedni a kerékpárosokat, ahol – és ezt aláhúzom – megvan a kellő szélesség. Sok helyen nem tudtuk megnyitni az egyirányú utcákat, éppen ezért. Védenem kellett, hogy a buszsávokat, ahol megvan a kellő szélesség, és ahol a buszforgalom megengedi, megnyissuk a kerékpárosoknak. 

Vitézy Dávid sokat harcolt azokért az intézkedésekért, amiket Tarlós István most visszacsinálna

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Ezek olyan intézkedések, amik most már két éve megvannak, és nem okoztak balesetet, kiválóan működnek, a kerékpárosok mindennap használják őket. Tehát ezek a fejlesztések mára bizonyítottak, már nem elvről, hanem gyakorlatról beszélünk. Miért kellene visszacsinálni egy olyan forgalmi rendet, ami lehetőségeket ad egyeseknek, és közben senkit nem akadályoz, és nem okoz baleseteket? 

A főpolgármesteri utasítás szerint a buszsávok kerékpározhatóságát is felül kellene vizsgálni. 

A buszsávoknál teljesen világos a helyzet. Én öt napból legalább négyszer a 105-ös busszal szoktam utazni a Mészáros utcán. A Mészáros utcában két lehetőség van. Ha megtiltjuk a kerékpározást a buszsávban, akkor a bicikliseknek a forgalmi sáv jobb szélén, a buszsáv határán kell egyensúlyozniuk. Ez veszélyes. Ráadásul az autóforgalmat a kerékpárosok így befolyásolják, míg ha a buszsávban haladnak, akkor nem. 

A Városházáról kiszivárgott főpolgármesteri utasítás szerint a városvezetés felülvizsgálná és visszacsinálná a Vitézy-féle BKK bringás vívmányait

Forrás: Origo

A buszsávban a biciklisek nem okoznak akkora zavart, mert a buszok és a kerékpárosok átlagsebessége közel azonos. Persze a buszok a megállók közt jóval gyorsabbak, de a megállókban meg kell állniuk. Ha a buszok és a kerékpárok nem előzgetik egymást folyamatosan, hanem tudnak együtt élni, akkor nem tartják fel egymást. Márpedig ez kialakult, mára a biciklisek és a buszsofőrök is megtanulták, a dolog kiválóan működik. 

Az utasítás másik fontos része, hogy meg kell szüntetni a párhuzamosságokat. Mint például a Bajcsy-Zsilinszky úton, ahol van kerékpárút a járdán, és a biciklisek a buszsávot is használhatják. Az ésszerűen hangzik, hogy ne legyen két infrastruktúra egymás mellett. 

Nagyon sok olyan út van, ahol két forgalmi sáv fut egymás mellett, mégse beszélünk párhuzamos közlekedési infrastruktúráról. Az előző városvezetés valójában használhatatlan kerékpárutak tömegét festette fel a járdára, a gyalogosok közé. Sok helyen a kerékpárút úgy tekereg, mint egy kígyó, rátekeredik hol egy oszlopra, hol egy fára, átmegy a másik oldalra, aztán visszajön. Rengeteg ilyet találunk a Hungária körúttól a Váci úton át a külső Üllői útig. 

Sok út van, ahol két vagy több forgalmi sáv fut egymás mellett, mégsem beszél senki párhuzamos infrastruktúráról

Fotó: Marton Szilvia - Origo

A biciklisek, ahogy mindenki, szeretnének a lehető legegyszerűbben eljutni A-ból B-be. Hogy egy hasonló példát mondjak: Budapesten a 70-es években sorra szüntették meg a zebrákat, a gyalogosokat aluljárókba kényszerítették. Persze az emberek, amikor csak lehetett, inkább illegálisan a felszínen mentek át a kereszteződéseken. Mi ezeket a zebrákat, ahol tudtuk, visszaadtuk a budapestieknek. A Blaha Lujza téren, a Deák téren, az Astoriánál, a Corvin negyednél sorban visszaépültek a zebrák. Attól a pillanattól, hogy ezek a zebrák megjelentek, az emberek olyan természetesen használták őket, mintha mindig is ott lettek volna. A kiépített és végiggondolt infrastruktúra tehát szabálykövetésre sarkall, ugyanez igaz a kerékpáros közlekedésre is. 

Miért nem szüntették meg a kerékpárutat a Bajcsyn, amikor megnyitották a buszsávot?

Mert komoly beruházást igényelne, és erre nem akartunk külön pénzt költeni. De az hibás lépés volna, ha a párhuzamosságra hivatkozva épp a működő elemet szüntetnék meg a buszsávban, ahol ráadásul mindkét irányba irányhelyesen lehet kerékpározni. Az irányhelyesen, a sávban haladó kerékpárosokra a mellékutcából érkező autósoknak is könnyebb reagálni, mint a járdán ellenirányból érkező biciklisekre. 

Tehát ön azt tanácsolná, hogy ha már a városvezetés meg akarja szüntetni a párhuzamosságokat, akkor inkább a rossz, járdán vezetett infrastruktúrákat szüntessék meg? 

A Bajcsyn igen. Nagyon sok ilyen párhuzamos infrastruktúra egyébként nincsen. A Bajcsyn, ha már mindenképpen pénzt akarnak költeni arra, hogy valami történjen, akkor a járdán lévő kerékpárút a problémásabb elem, annak a hiányosságai miatt nyitottuk meg a buszsávot anno. De nem gondolom, hogy bármit meg kell szüntetni, fel kellene szedni, ezt szeretném leszögezni – a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére kellene inkább költeni. 

Ha a városvezetés mindenképpen meg akar valamit szüntetni a Bajcsyn, akkor a járdán vezetett kerékpárúthoz kellene hozzányúlni, nem a buszsávhoz

Fotó: Marton Szilvia - Origo

A BKK, ami az elmúlt évek kerékpáros fejlesztéseiért is felelős, az ön gyermeke volt. Mit gondol arról, hogy a városvezetés most szétszereli?

A BKK létrehozása, pontosan abban a formájában, ahogy megvalósult, része volt a főpolgármester programjának. Most sokan állítják, hogy nem az lett belőle, amit akartak, pedig mindenki, akinek a döntése volt a BKK létrehozása, előre ismerte a részleteket. A főpolgármester különösen. 

Szerintem a BKK nagyon sikeres szervezet volt, méghozzá az elv miatt. Az elv miatt, ami látja: egy városnak nagyon sok eszköze van rá, hogy az emberek közlekedését alakítsa. Mi drágább, parkolni, vagy buszjegyet venni? Hogyan osztjuk el a köztereket? Van-e biciklisáv, buszsáv, vagy mindenhol az autók dominálnak? Hogyan osztjuk el a fejlesztési forrásokat? Villamospályát újítunk fel, vagy csak utakat? Odafigyelünk-e arra, hogy integráljuk a különféle megoldásokat? 

A BKK azért tudott nagyot lépni előre, mert megvolt az integrált szemlélete, mert együtt foglalkozott a közúti és a tömegközlekedéssel. A BKK nem részfeladatokat, hanem az egész városi közlekedést igyekezett optimalizálni, ez rendeződik vissza most a korábbi állapotba, amivel szakmailag igen nehéz volna egyetérteni. 

Tarlós István és Vitézy Dávid kerékpársávot ad át 2012-ben

Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Tarlós Vitézyről
Nem egy mindenhonnan elcsapott, sértődött, bezárt múzeumot kegyelemből igazgató közgazdász fogja meghatározni egy diszkógömbös, Tütü nevű night-clubból, mi legyen a budapesti közlekedésfejlesztéssel, mondta az Index szerint Tarlós István a pénteki sajtótájékoztatóján Vitézy Dávidról, aki a minap egy beszélgetésen fejtette ki a véleményét a kerékpározásról.

Tarlós István azt mondja, hogy a BKK, legalábbis ami megmarad belőle, továbbra is ellátja a koordináló szerepét, csak leválasztják róla a részegységeket. 

Most az történt, hogy a közúti ágazatot és a tömegközlekedési ágazatot egymástól szétválasztották. Az elv, amit a világ sok nagyvárosának sikeres példája alapján átültettünk Budapestre, ma már nem működik. Ez tény. Szerintem ez rossz irány. Azok a viták, amik a közlekedéspolitikában látszanak –például most a kerékpáros ügyben, de lehet, hogy más ilyen is lesz –, annak az eredményei, hogy megszűnt a komplex közlekedésirányítási rendszer. 

Ha a városvezetés nem szerelte volna szét a BKK-t, nem lenne vita kerékpáros ügyben

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Ön milyen kerékpáros fejlesztéseket tartana fontosnak a következő évekre?

Van néhány nagyon komoly hálózati hiány Budapesten, amit érdemes lenne betoldani, ott van például a Nagykörút vagy a Rákóczi út–Kossuth Lajos utca. A Nagykörúton az út pici átrendezésével, a parkolás félig járdára, a fák közé tolásával a közúti kapacitás és a parkolók meghagyásával létesülhetne irányhelyes kerékpársáv. A Kossuth Lajos utcára és a Rákóczi útra készült terveket többször közzétettük, szélesebb járdák, kerékpársáv, buszsáv és forgalomcsillapítás volt a tervekben. Szintén kész voltak a tervek a belső Üllői út fejlesztésére, a pénz is megvolt, de nem valósult meg, valamiért a főváros vezetői tavaly leállították ezt a beruházást. Az autóforgalom ott a töredékére csökkent, mióta nem lehet áthajtani a Kálvin téren keresztül az Erzsébet hídra, így van mód a belső szakasz átépítésére, nincs már ott szükség három sávra. Így a lakók kérésére a felszíni parkolás is kialakítható, és kerékpársáv is épülhetne. Ezeken túl a hidak átjárhatóságát meg kellene oldani, és a külvárosokban is sok fejlesztésre lenne szükség. 

Leállt a tömegközlekedés arra alkalmas járatain a kerékpárszállítás kialakítása. Mi ezt pilot jelleggel öt járaton bevezettük, de ez nem folytatódott. A 4-es metrón például minden további nélkül meg lehetne engedni, liftek vannak minden állomáson. A hegyvidéki buszjáratokon és a nagyobb távolságokat áthidaló külvárosi járatokon is érdemes lenne. Nem mondom, hogy mindenhol be kell vezetni; természetesen nem kell a 7-es buszon vagy a 4-es, 6-oson csúcsidőben. Bécsben, Berlinben és más nagyvárosokban jó példák vannak arra, hogyan lehet ezt finoman csinálni, de Budapesten nem történt ebben előrelépés. 

A Bubi bővítése a második ütemmel nagyon fontos lenne. A szerződés olyan, hogy a kerékpárok és a dokkolók számát minden további nélkül meg lehetne háromszorozni, a finanszírozást uniós forrásokból meg lehetne oldani. Bővítéssel a Bubit sokkal versenyképesebbé lehetne tenni. Elérné Kelenföldet, Zuglót, Újpestet, és az egész rendszer még a mainál is sikeresebb lenne. Tavaly 650 ezer Bubi-bérlés volt, a rendszer sikeres, érdemes volna folytatni. 

Vitézy Dávid menesztése óta több elindított kerékpáros fejlesztés hamvába holt

Fotó: Marton Szilvia - Origo

A főpolgármesteri hivatal közleménye a kerékpárosok radikális kisebbségének gátlástalan terrorjával magyarázza a kiszivárgott utasítás körüli vitát. Szüksége van egyáltalán Budapestnek kerékpáros fejlesztésekre? 

A kerékpáros közlekedés fejlesztését azért érdemes zászlóra tűzni, mert nem csak azok érdeke, akik bicikliznek, főleg nem csak azoké, akik ma bicikliznek. Az látszik, hogy nagyon sok embert visszatart a városi kerékpározástól, ha nincs megfelelő infrastruktúra. Azokat pedig, akik mégis bevállalják, hogy kerékpárral közlekednek, a rossz infrastruktúra szabálytalanságokra ösztönzi. Láttuk a Kiskörúton, láttuk az Andrássy úton, hogy ha van normálisan kiépített, biztonságos infrastruktúra, akkor egyrészt csökken a szabálytalankodás, másrészt többen bicikliznek. 

Nagyon fontos megjegyezni, hogy itt nem egy kisebbség kényelmi érdekeinek a kiszolgálásáról van szó. Ez nem olyan, mintha ha egy kis csoport kitalálná, hogy helikopterrel akar közlekedni, és mi helikopterleszállókat építenénk nekik. A kerékpározás a legkörnyezetbarátabb, legegészségesebb közlekedési forma. A városnak érdeke, hogy minél több kerékpáros legyen. És nem csak a városnak elvontan, hanem a város lakóinak. 

Azoknak, akik a Bajcsy-Zsilinszky úton ülnek a dugóban, abba érdemes belegondolniuk, hogy ha ott nem lesz olyan biztonságos biciklizni, akkor a biciklisek egy része autóba fog ülni, hiszen sok kerékpáros autózni is szokott, és nagyobb lesz a dugó ezen a szakaszon. Ellenben ha a kerékpárosok száma nő, mert jó infrastruktúrával sikerül még több embert meggyőzni arról, hogy biciklizzen, akkor csökkenni fognak a dugók. És jobb lesz a levegő, ami mindenkinek érdeke, annak is, aki tömegközlekedik. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK