Ekkora átalakítást rég látott a magyar iskolarendszer

2016.04.29. 14:06

Teljesen átalakul, és jelen formájában megszűnik a Klik, állami működtetés alá kerül az összes iskola, másfél év múlva pedig vadonatúj nemzeti alaptanterv várja a diákokat. Ha a kormány is rábólint az oktatási államtitkárság terveire, drasztikus átalakítások várhatók a magyar iskolarendszerben. 

Egy-másfél év, és ha elfogadja a kormány a javaslatokat, radikális változások lesznek a magyar iskolarendszerben. Ennek a legkisebb része a tanterv megváltozása, sokkal lényegesebb, hogy már idén júliusban teljesen átalakult a Klik, 2017 januárjáról pedig az eddig önkormányzati működtetésű létesítmények is az államhoz kerülnek. 

Palkovics László radikális változásokat tervezForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Klik és a menedzsmentközpontok

Döntés még egyikről sem született, de a szűkös határidő miatt nem fognak vele sokáig várni. A kormány a Klik átalakításáról már meg is kapta az előterjesztést, annyi van hátra, hogy rábólintsanak a létező hat terv valamelyikére. Július elsejétől pedig jelenlegi formájában meg is szűnhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. 

Információink szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy egy központi, de a mostaninál kisebb szervezet megmarad, a tényleges fenntartást viszont ennek területi részlegei végzik majd. Hogy ebből hány lesz, és milyen elosztásban, az még nem dőlt el. 

Pölöskei Gáborné, a Klik vezetője egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen azt hangsúlyozta: az új rendszerben a legfontosabb kérdés, hogy milyen jogosultságuk lesz az iskoláknak. Az oktatási intézmények mind egy-egy központhoz fognak tartozni, amelyeket Pölöskeiné leginkább „menedzsmentközpontokhoz” tudott hasonlítani. 

„Nincs értelme az átalakítást a Klik feldarabolásának hívni, hiszen nem lenne értelme egy nem jól működő szervezetet szétdarabolni, majd így tovább működtetni”  – tette hozzá.

A Klik elnöke szerint a változást úgy kell elképzelni, mintha a változatlanul maradó oktatási intézmények köré egy „menedzsmenthéjat” hoznának létre.

Pölöskei Gáborné, a Klik vezetőjeForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A lényeg a jogosultság

Mint elmondta, ezeknek a központoknak a HR és a költségvetés lenne a fő szerepük, arról pedig még folynak az egyeztetések, hogy az igazgatóknak mekkora legyen a jogosultságuk. A központosítás azért is fontos, mert így el lehetne kerülni, hogy például egy tankerületen belül minden intézmény sportiskola legyen – tette hozzá. 

„A fenntartónak arra kell figyelnie, hogy kellő választási lehetőségük legyen a gyerekeknek”  – fogalmazott.

Kell a bevétel egy része

A tervek szerint változás lesz viszont, hogy a költségvetés egy részével az iskolák is rendelkezhetnek majd. Ha például egy intézmény kiadja a termeit, és bevételt termel, akkor annak egy részét megtarthatja, és az iskola fejlesztésére fordíthatja (akár továbbképzésre, akár infrastruktúrára), egy részét viszont tovább kell küldenie a Kliknek, ahonnan azt a  kevesebb lehetőséggel élő iskoláknak küldik el hasonló célokra. 

Új elemként „szakmai dologiság” tétel jelenik meg a költségvetésben, azaz, ha valaki technikaórát tart, és a lányoknak salátakészítést tanítana, az alapanyagokat be tudja szerezni. 

Április 20-án országszerte sztrájkoltak a tanárok az oktatási rendszer ellen. Kérdés, hogyan fogadják az új változásokatFotó: Szabó Gábor - Origo

Minden az állam alá!

Pölöskeiné szerint a köznevelési kerekasztalon az igazgatók 100 százaléka értett egyet azzal, hogy a fenntartásnak és a működtetésnek egy kézbe kell kerülnie. Ezért tervezi azt a kormány, hogy – amint arról Lázár János is beszélt a csütörtöki Kormányinfón – jövő január elsejétől minden általános és középiskola állami fenntartásba kerül. 

Jelenleg több mint 500 iskolát működtetnek önkormányzatok. 

Döntés ugyan még erről sem született,  de a háttérbeszélgetésen Palkovics László államtitkár is úgy vélte: a vegyes működtetés nem jó modell. Pölöskeiné erről azt mondta: eddig is gondot jelentett, hogy az önkormányzatok nagyon sokfélék, az állam „jó gazdaként” viszont viszonylag egységesen tudja kezelni az iskolák fenntartását és működtetését. Ennek feltételei is adottak már a 2017-es költségvetésben. 

Mivel döntés még nem született, olyan részletekről sem Palkovics László, sem pedig Pölöskei Gáborné nem beszélt, hogy a központosítás a gyakorlóiskolákra vagy az alapítványi iskolákra is érvényes lenne-e. Abban viszont egyetértettek, hogy a polgármesterek már „kevésbé félnek” ettől a rendszertől, és azt is kizárták, hogy az iskolaépületek átkerülnének az állam tulajdonába. 

A diákok terhelését is csökkenteni akarjákForrás: MTI/Beliczay László

„Mi csak az olyan problémákat akarjuk elkerülni, mint amikor nemrég az egyik iskolában digitális táblát szerelt fel a Klik, de azt már  nem sikerült eldönteni, hogy a mögötte lévő falat a Klik vagy az önkormányzat fesse át” – tette hozzá az oktatási államtitkár. 

Változó alaptanterv

Nem a fenntartás és a Klik átalakítása lesz azonban az egyetlen változás a következő években: az államtitkárság azt is tervezi, hogy teljesen új nemzeti alaptantervet vezet be, várhatóan felmenő rendszerben 2018 szeptemberétől. Ezt azzal indokolták, hogy a gyerekeken tényleg nagyon nagy a teher. 

Palkovics László szerint az új tervezet szerint az eddigi 10 százalék helyett akár 30 százalékban is el lehetne térni a kerettantervtől. Első körben „nemzeti minimumot” határoznának meg: ha az iskola nem akar, nem kellene ennél többet tanítani, de ha úgy döntenek, akkor lehet pluszismereteket tanítani. 

Új tankönyveket rendezgetnek Székesfehérváron. A tanterv miatt ezek is változhatnakForrás: MTI/Illyés Tibor

Az érettségi követelménye ettől még nem változna, de az iskoláknak sokkal nagyobb lenne a mozgásterük abban, hogyan és mennyit tanítanak a gyerekeknek. 

„Úgy kell elképzelni a tantervet, mint egy hagymát, amelynek a közepe mindenki számára kötelező lenne, de azt már az iskolák dönthetnék el, hogy a héjakat hogyan és milyen mennyiségben tanítanák meg” – tette hozzá Palkovics László. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK