„Az az igazság, hogy nincsen sok választásunk.
Azért nincsen, mert elárultak. Nem egyszer, kétszer”
– mondta Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök egy csütörtökön közzétett Facebook-posztban. „Először elárult néhány MSZP-s vezető. Azt gondolták, ha már legyőzni nem tudtak, akkor egy indulatos, de őszinte beszéd kiszivárogtatásával tönkretehetnek” – közölte a Demokratikus Koalíció elnöke.
Gyurcsány Ferenc szerint
valójában nem is őt árulták el,
hanem „azt a Magyarországot, amit építeni akartunk”.
Szerinte ahogy a beszéd megjelent, úgy ezeket a célokat, illetve víziókat „nem nagyon lehetett érteni”. Gyurcsány Ferenc úgy véli, naivak voltak, hogy az emberek majd meg akarják érteni a beszéd valódi jelentését.
Szerinte az is igaz volt, hogy néhányan meg akarták változtatni az országot.
De néhány ember hatalomvágya miatt ebbe belebuktunk”
– mondta az egykori miniszterelnök. Ezután létrehozták a DK-t, ahol azon dolgoznak, hogy „egy igazságosabb ország legyen Magyarország”.
A második árulás, az igazi árulás a Fideszé”
– jelentette ki Gyurcsány Ferenc, aki szerint
2010-ben a Fidesz történelmi esélyt kapott a kétharmaddal
arra, hogy felépítsen egy modern, szerethető országot. Szerinte ezzel szemben „szétrabolták" azt.
„Olyan országot akartunk építeni, aminek az alapja a tisztesség és a szolidaritás, nem pedig – ahogy ők teszik – a lopás és a beteg emberek meggyalázása” – mondta Gyurcsány Ferenc. Szerinte az egyik legnagyobb probléma ma Magyarországon az, hogy „nincs vita”.
„Lehet utálni engem, vagy az őszödi beszédet, de 2006-ban egyszer már legyőztük Orbán Viktort. Ez akkor is győzelem volt, ha azokkal értük el, akik utána elárulták ezt az egészet” – mondta Gyurcsány Ferenc, aki megígérte a videóban, hogy újra le fogják győzni Orbán Viktort.
Én megtanultam Őszöd leckéjét. Kell még valamit mondanom, Ildikó?”
– zárul a bő hétperces kisfilm.
Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-én szivárgott ki, és a rendszerváltás utáni évek egyik legsúlyosabb politikai válságát okozta. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként 2006 májusában, az MSZP-frakció alakuló ülésén Balatonőszödön az előző másfél év kormányzásáról azt mondta:
Hazudtunk reggel, éjjel, meg este. (...) Nem csináltunk semmit négy évig (...) Elkúrtuk, nem kicsit, nagyon!”
szándékosan nem számoltak be a választási kampányban arról, hogy milyen megszorításokat terveznek.
Mint azt az Origo korábban összegyűjtötte,
2006-tól folyamatosak voltak a megszorítások.
Az újraválasztásáért kampányoló Gyurcsány Ferenc többéves további adócsökkentési programot is felvázolt a következő évekre, azonban második kormánya megalakulásának másnapján kénytelen volt azt visszavonni, egyúttal bejelenteni az Új egyensúly névre keresztelt kiigazítási programot.
Adócsökkentés helyett ebben szerepelt egyebek mellett
Ezek mellett nem maradt ki a járulékemelés és egy sor kedvezmény szűkítése sem.
Egy évvel később jelent meg az egészségügyi reform keretében
a vizitdíj és a kórházi napidíj,
amelyeket később a Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazás megsemmisített – a szintén megszavazott, de idő hiányában hatályba nem lépett tandíjjal együtt. Abban az évben emellett
A konvergenciaprogram alapján a takarékosság mindenképpen folytatódott volna 2008-ban – például beépültek az adórendszerbe az eredetileg ideiglenes jelleggel hozott céges adók –, de a globális válság súlyosbodása után gyors és drasztikus intézkedések következtek.
A kormány jelentős forrásokat zárolt a költségvetésben,
csökkentette a 13. havi nyugdíjat és a közalkalmazottak 13. havi fizetését,
elhalasztotta a 2010-re tervezett adócsökkentést – elsősorban ezek kellettek ahhoz, hogy Magyarország megkapja a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank közös hitelkeretét. A Ténytár összesítése szerint a második Gyurcsány-kormány Új egyensúly programja
2006 és 2008 között összesen 664 milliárd forintos megszorítást jelentett.
A politikai felelősséget Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd kiszivárgása után azonnal elhárította, mondván: büszke a beszéd nyíltságára, a hazugságról szóló rész pedig a teljes politikai elit hazugságaira vonatkozik, és nem kíván lemondani. Bocsánatot csak később, és csak a beszéd stílusa miatt kért.
A miniszterelnök mögé szinte azonnal felsorakoztak a kormánypártok, amit október 6-án, a parlamenti bizalmi szavazáson erősítettek meg, majd 2007 február végén az MSZP kongresszusa nagy többséggel pártelnökké választotta Gyurcsányt.
A beszéd kiszivárgása után tüntetők kezdtek gyülekezni a Parlament előtt, másnap megostromolták az MTV székházát.
Ezután még napokig tartottak az éjszakai utcai harcok, majd a tiltakozók bázisa a Kossuth tér lett. Október 23-án ismét kiújultak a zavargások.
A kiszivárgás első évfordulóján még a kormány megbuktatását és rendszerváltást tűztek ki a felvonulást tartó szervezetek. Úgy tervezték, hogy blokád alá veszik a főváros 13 stratégiai pontját – köztük minisztériumokat és a Parlamentet –, hogy így kényszerítsék ki a kormány lemondását, de a rendőrök felszólítására végül a legtöbb tüntető távozott. A blokád így elmaradt, de a több ezer tüntető felvonulása jelentős fennakadást okozott a közlekedésben.