Tízéves Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde

Gyurcsány Ferenc
Vágólapra másolva!
Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök akcióval készült az őszödi beszéd tizedik évfordulójára, ami néhány facebookos videót jelent. Legutóbbi kisfilmjében egykori célokról, víziókról beszélt, de jutott fricska a Fidesznek is. A DK elnöke szerint tíz éve elárulták, pedig olyan országot akartak építeni, mint Ausztria.
Vágólapra másolva!

„Az az igazság, hogy nincsen sok választásunk.

– mondta Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök egy csütörtökön közzétett Facebook-posztban. „Először elárult néhány MSZP-s vezető. Azt gondolták, ha már legyőzni nem tudtak, akkor egy indulatos, de őszinte beszéd kiszivárogtatásával tönkretehetnek” – közölte a Demokratikus Koalíció elnöke.

Gyurcsány Ferenc szerint

valójában nem is őt árulták el,

hanem „azt a Magyarországot, amit építeni akartunk”.

  • Beszélt az egészségügy áldatlan állapotáról,
  • arról, hogy egy olyan országot építettek volna, mint Ausztria,
  • és arról is, hogy olyan ingyenes oktatást szerettek volna, amiben bárki tud érvényesülni, ha elég szorgalmas.

Nem jött át

Szerinte ahogy a beszéd megjelent, úgy ezeket a célokat, illetve víziókat „nem nagyon lehetett érteni”. Gyurcsány Ferenc úgy véli, naivak voltak, hogy az emberek majd meg akarják érteni a beszéd valódi jelentését.

Szerinte az is igaz volt, hogy néhányan meg akarták változtatni az országot.

– mondta az egykori miniszterelnök. Ezután létrehozták a DK-t, ahol azon dolgoznak, hogy „egy igazságosabb ország legyen Magyarország”.

– jelentette ki Gyurcsány Ferenc, aki szerint

2010-ben a Fidesz történelmi esélyt kapott a kétharmaddal

arra, hogy felépítsen egy modern, szerethető országot. Szerinte ezzel szemben „szétrabolták" azt.

Elárulták Forrás: MTI/Marjai János

„Olyan országot akartunk építeni, aminek az alapja a tisztesség és a szolidaritás, nem pedig – ahogy ők teszik – a lopás és a beteg emberek meggyalázása” – mondta Gyurcsány Ferenc. Szerinte az egyik legnagyobb probléma ma Magyarországon az, hogy „nincs vita”.

Gyurcsány Ferenc nem ilyen országot akart Forrás: Gyurcsány Ferenc - Facebook

„Lehet utálni engem, vagy az őszödi beszédet, de 2006-ban egyszer már legyőztük Orbán Viktort. Ez akkor is győzelem volt, ha azokkal értük el, akik utána elárulták ezt az egészet” – mondta Gyurcsány Ferenc, aki megígérte a videóban, hogy újra le fogják győzni Orbán Viktort.

– zárul a bő hétperces kisfilm.

Politikai válságot okozott

Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-én szivárgott ki, és a rendszerváltás utáni évek egyik legsúlyosabb politikai válságát okozta. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként 2006 májusában, az MSZP-frakció alakuló ülésén Balatonőszödön az előző másfél év kormányzásáról azt mondta:

Hazudtunk reggel, éjjel, meg este. (...) Nem csináltunk semmit négy évig (...) Elkúrtuk, nem kicsit, nagyon!”

szándékosan nem számoltak be a választási kampányban arról, hogy milyen megszorításokat terveznek.

Mint azt az Origo korábban összegyűjtötte,

2006-tól folyamatosak voltak a megszorítások.

Az újraválasztásáért kampányoló Gyurcsány Ferenc többéves további adócsökkentési programot is felvázolt a következő évekre, azonban második kormánya megalakulásának másnapján kénytelen volt azt visszavonni, egyúttal bejelenteni az Új egyensúly névre keresztelt kiigazítási programot.

Gyurcsány 2006-os egyensúlya

Adócsökkentés helyett ebben szerepelt egyebek mellett

  • az áfa felső kulcsának növelése,
  • a magas jövedelműek és a cégek szolidaritási adójának bevezetése,
  • az eva 10 százalékpontos emelése,
  • feljebb srófolták a szeszes italok és a cigaretta jövedéki adóját,
  • bevezették a kamatadót és a tőzsdei árfolyamnyereség-adót,
  • szűkítették a lakossági gázár fogyasztói ártámogatását.

Ezek mellett nem maradt ki a járulékemelés és egy sor kedvezmény szűkítése sem.

Adócsökkentést ígért, megszorítások jöttek Fotó: Szabó Gábor - Origo

2007: Vizitdíj és az elbocsátások

Egy évvel később jelent meg az egészségügyi reform keretében

a vizitdíj és a kórházi napidíj,

amelyeket később a Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazás megsemmisített – a szintén megszavazott, de idő hiányában hatályba nem lépett tandíjjal együtt. Abban az évben emellett

  • bezártak kórházakat,
  • elbocsátottak közalkalmazottakat (például a minisztériumokban dolgozók létszáma 8 ezerről 6 ezerre csökkent),
  • megalkották a vállalkozások elvárt adóját (amelyet veszteséges működés esetén is fizetni kell),
  • emelkedett 1400 gyógyszer ára,
  • miközben a társadalombiztosítás által támogatott készítmények közül csak 300 lett olcsóbb.

2008: Nyugdíjcsökkentés IMF-hitelért

A konvergenciaprogram alapján a takarékosság mindenképpen folytatódott volna 2008-ban – például beépültek az adórendszerbe az eredetileg ideiglenes jelleggel hozott céges adók –, de a globális válság súlyosbodása után gyors és drasztikus intézkedések következtek.

A kormány jelentős forrásokat zárolt a költségvetésben,

csökkentette a 13. havi nyugdíjat és a közalkalmazottak 13. havi fizetését,

elhalasztotta a 2010-re tervezett adócsökkentést – elsősorban ezek kellettek ahhoz, hogy Magyarország megkapja a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank közös hitelkeretét. A Ténytár összesítése szerint a második Gyurcsány-kormány Új egyensúly programja

2006 és 2008 között összesen 664 milliárd forintos megszorítást jelentett.

Felelősség nincs, büszkeség van

A politikai felelősséget Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd kiszivárgása után azonnal elhárította, mondván: büszke a beszéd nyíltságára, a hazugságról szóló rész pedig a teljes politikai elit hazugságaira vonatkozik, és nem kíván lemondani. Bocsánatot csak később, és csak a beszéd stílusa miatt kért.

A miniszterelnök mögé szinte azonnal felsorakoztak a kormánypártok, amit október 6-án, a parlamenti bizalmi szavazáson erősítettek meg, majd 2007 február végén az MSZP kongresszusa nagy többséggel pártelnökké választotta Gyurcsányt.

A beszéd kiszivárgása után tüntetők kezdtek gyülekezni a Parlament előtt, másnap megostromolták az MTV székházát.

Ezután még napokig tartottak az éjszakai utcai harcok, majd a tiltakozók bázisa a Kossuth tér lett. Október 23-án ismét kiújultak a zavargások.

Az első évfordulón megbuktatták volna a kormányt

A kiszivárgás első évfordulóján még a kormány megbuktatását és rendszerváltást tűztek ki a felvonulást tartó szervezetek. Úgy tervezték, hogy blokád alá veszik a főváros 13 stratégiai pontját – köztük minisztériumokat és a Parlamentet –, hogy így kényszerítsék ki a kormány lemondását, de a rendőrök felszólítására végül a legtöbb tüntető távozott. A blokád így elmaradt, de a több ezer tüntető felvonulása jelentős fennakadást okozott a közlekedésben.