A Városliget tájépítésze: Ebbe bele kell állni

2016.06.01. 11:28

Már egy ideje lehet tudni, hogy a Városliget tájépítészeti megújítására kiírt pályázatot a Garten Studio Kft. nyerte meg. A Városliget Zrt. előreláthatólag 15 milliárd forintot költ majd a Városliget megújítására. Ez lesz az eddigi legnagyobb magyar közparkberuházás, hiszen ezelőtt soha nem fordítottak ennyit közpark megújítására, de még építésére sem. A Garten Studio Kft. egyik vezető tervezője az a Szloszjár György, aki 2014-ben elnyerte az Év Tájépítésze címet. A Városligetbe tervezett újításaikról és a rájuk váró munkákról is beszélgettünk vele.

  • Mi a legvégén szeretjük elengedni a projekteket.
  • Mindenki hozzátette a magáét, és így valóban közös munka eredménye a tervünk.
  • Próbáltuk úgy kezelni a Városligetet, mintha történeti kert, tehát műemlék lenne.
  • Nyitottan állunk majd a felvetésekhez.
  • A Ligetet sok százezer ember fogja használni, és a mi célunk, hogy a legjobbat nyújtsuk nekik.

Mit csinál egy tájépítész, és a Városliget esetében mivel tudnak önök gazdálkodni?

A tájépítészetet többféle módon szokták megközelíteni. Hogy éppen hogy nevezzük, az attól is függ, hogy min dolgozunk, pontosabban hol. Ha egy kertet tervezünk, az kertépítészeti tervezés, ha például egy városi téren kellene valamit csinálnunk, az szabadtér-építészeti tervezés. Sokféle megközelítés van tehát. A Városligetet megújító projekt az előző két példánál sokkal bonyolultabb és átfogóbb, amelynek a megtervezése már igazi tájépítészeti munka. Itt maga a tárgy, amivel foglalkozunk, önmagában egy tájépítészeti alkotás. Ez már egy bővebb kategória, leegyszerűsítve úgy mondanám, hogy a tájépítészeti tervezéskor minden olyasmivel foglalkozunk, ami nem ház. Tehát a Városliget esetében minden olyan mérnöki létesítménnyel foglalkozunk, ami a Ligeten belül van.

Szloszjár György, a győztes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda alapítójaFotó: M. Schmidt János - Origo

A tájépítészeti tervpályázatot a Garten Studio Kft. nyerte meg. Mit lehet tudni a cégről?

A cégünk tavaly volt 20 éves, 1995-ben alapítottuk. Eleinte még kertépítést is vállaltunk, gyakorlatilag mindent csináltunk, aminek köze van a kerttervezéshez, kertépítéshez. 2006 óta viszont már nem foglalkozunk kivitelezéssel, tehát 10 éve már tisztán tervezőirodaként működünk. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy

a kertépítési tapasztalat mindenképpen jól kamatoztatható a tervezésben is.

Jó, hogy tisztában vagyunk olyan racionális szempontokkal is, amelyek a megvalósítás során felmerülhetnek.

Ezek szerint Önök csak terveznek. Ez mit jelent, a gyakorlatban hol engednek el egy projektet?

Mi a legvégén szeretjük elengedni a projekteket, tehát amikor fizikailag átadják az elkészült teret, parkot. Ilyen értelemben a német rendszerben hiszünk. Én az Építészkamara tájépítész tagozatában is tevékenykedem. Benne vagyok egy olyan munkacsoportban is, amelyik a német HOAI tervezési rendszer hazai adaptációján dolgozik. Ennek az a lényege, hogy a programalkotástól gyakorlatilag a kulcsátadásig, sőt, azon túl, a projekt utókövetéséig szerepet szán a tervezőnek. Ez a tervező az épületeknél az építész, tájépítészeti létesítményeknél pedig a tájépítész.

A Garten Studio hány munkatársa vett részt a városligeti terv kidolgozásában?

Ezen most mindenki dolgozott. Tizenhárman vagyunk, és tizenketten tájépítészi minőségünkben vettünk részt a munkában, és van még egy kolléga, aki az irodai adminisztrációt vezeti. Hozzá kell tenni, hogy nyilván nem azonos súllyal vettek részt a munkatársak a tervezésben. Alapvetően öt tájépítész intenzíven tervezett, ők a pályamű szerzői. Az ő munkájukat segítette hét másik kolléga, akik kisebb-nagyobb részfeladatokat vállaltak. A lényeg, hogy mindenki hozzátette a magáét, és így valóban közös munka eredménye a tervünk.

Mennyit dolgoztak ezzel a tervvel?

A kiírástól a beadásig folyamatosan volt vele tennivalónk. Ez a ráfordított idő és munka a kiírástól eltelt idővel exponenciálisan nőtt, tehát a dandárja az utolsó hetekre sűrűsödött.

Vezérelvünk az volt, hogy amennyire lehet, térjünk vissza ahhoz az állapothoz, amit Nebbien megálmodottFotó: M. Schmidt János - Origo

Mivel voltak jobbak, mivel tudott többet az önök terve?

Talán az különböztette meg a mi tervünket a többi pályázóétól, hogy mi nagyon markánsan és tisztán próbáltuk érvényre juttatni azokat az eredeti tájképi elveket, amelyek alapján a Városliget létrejött. Ez lényegében Heinrich Christian Nebbien 1816-os mesterterve, amelyet 20-30 év alatt valósítottak meg annak idején. A mi vezérelvünk az volt, hogy amennyire lehet, térjünk vissza ahhoz az állapothoz, amit Nebbien megálmodott, és Pest városa megvalósított.

Próbáltuk úgy kezelni a Városligetet, mintha történeti kert, tehát műemlék lenne. Szerintünk ugyanis ennek a parknak nem az adja a történeti értékét, hogy jogilag műemlék-e, vagy sem.

Éppen ezért a pályázat kiírását követő első időkben a megújuló Városliget szellemi alapjait próbáltuk összeszedni.

Ebben milyen segítségük volt?

A Budapest Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának volt dékánja, Jámbor Imre professzor lassan már több évtizede foglalkozik a Városliget történetével. A tervezést megalapozó kutatásainkhoz az ő cikkeit, előadásait használtuk fel elsősorban, de beszéltünk is vele ebben az ügyben. A szellemi építkezésünket a Nebbien-féle tervek mellett tehát Jámbor professzor segítette értékes munkáján keresztül.

Az önök tervében melyek a legnagyobb újdonságok?

A Vajdahunyad vára melletti Páva-sziget a mi tervünkben újra szigetként szerepel, ahogy működött a kezdetekkor is. Emellett nagy változás még, hogy a terveink szerint megszűnik az Olof Palme sétány, ami egyébként jó 100 évvel később került csak a Ligetbe. Igaz, hogy a sétány megszűnik, de ez nem jelenti azt, hogy ne oldanánk meg a kerékpárosok átvezetését valamilyen más útvonalon. Ha kivesszük a sétányt, azzal nagyon sokat vissza tudunk hozni a Nebbien-féle térszerkesztési elvekből. A sétányon kívül érdekesség még, hogy a Rondót is Nebbien elképzelése alapján rekonstruáltuk, és így jártunk el a városligeti Csónakázótó esetében is, hiszen keskeny csatornákkal újra megszülethet a Páva-sziget a tóban. A Városliget úthálózatát is úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legnagyobb mértékben közeledjen az eredeti tervekhez.

Egy harmonikus, jó térarányú, jó térelosztású Városliget jöhet létreFotó: M. Schmidt János - Origo

Mi a legnagyobb hozadéka az önök tervének?

Szerintem a Páva-sziget valódi szigetté válása. Azt láttuk, hogy jelenleg ez a terület egy bizonytalan státuszú része a Városligetnek. Az Állatkertből kijövet könnyen odajuthat az ember, de nincs is igazán neve ennek a résznek. Olyan fontos létesítmények vannak a közelében, mint a Széchenyi fürdő és az Állatkert, ennek ellenére mégis egy beazonosíthatatlan rész. Ha az eredeti tervekhez igazodva szigetté alakítjuk, máris megfoghatóbb és csalogatóbb lesz. Amint ez egy sziget, máris lesz identitása, ahogy Nebbien is tervezte annak idején. Ő egyébként egy majorságot képzelt el a szigeten.

És önök?

Mi egy családi szigetet képzeltünk ide el. Azért gondoljuk ezt jó ötletnek, mert a Ligeten belül amúgy is ezen a részen van nagyobb intézményi kínálat, ami a családi programokat illeti. Ebben nagy szerepe van az Állatkertnek, amely nagyon közel van a szigethez. Éppen ezért adja magát, hogy a Városligetnek erre a részére koncentráljuk a jellemzően hétvégi és családi programokat. A Páva-sziget éppen egy ilyen profilt kap terveink szerint.

Ha ez a terület újra szigetként működik, tehát víz veszi körül, tökéletesen alkalmas lesz az ilyen családi programokhoz.

Korosztályos játszóteret, állatsimogatót és több, ezt a célközönséget vonzó funkciót helyeznénk el ide. Többek között a szigetről élvezhető majd legteljesebben a tóban elképzelt vízjáték látványa is.

Ki üzemeltetné az állatsimogatót?

Az állatsimogatót úgy terveztük, hogy az Állatkert üzemeltetné, úgy működhetne, mint egy plakátember, aki becsalogatja a látogatókat. A tervezési szakaszban nem egyeztettünk részletekről az Állatkerttel, de ha például háziállatok lennének itt, akkor ez egy jó visszautalás lenne Nebbien terveire is, hiszen ő egy majorságot képzelt a szigetre. Ha pedig nem háziállatok lesznek itt, akkor is kitűnő hirdetési felület lehet. Egy-egy jelesebb alkalommal különlegesebb állatokat is kivihetne oda az Állatkert.

A Városliget melyik részét volt különösen érdekes tervezni?

A Csónakázótó és a Páva-sziget kialakítása nagyon izgalmas dolog. Ehhez tartozik még az egyes területek identitásának megtalálása, a családi sziget, kilátópont, játszó-, sportterület és hasonlók. A részletek kidolgozása mellett az alapvető struktúra kialakítása, a nagy döntések meghozatala önmagában nagyon izgalmas voltak. Ilyen az Olof Palme sétány megszüntetése, a Rondó helyreállítása, tehát a nagy elemek megkonstruálása. Nagyon inspiráló volt még a múlt, tehát a Nebbien-terv összedolgozása a jelennel.

Mi a lehető legjobban próbáltuk ehhez közelíteni a tervünket, mert úgy véljük, hogy az eredeti elképzelés kiválóan komponált belső struktúrával rendelkezett.

Úgy gondolom, hogy sikerült is ezeket az arányokat, térszerkesztési elveket megtartanunk, és így egy harmonikus, jó térarányú, jó térelosztású Városliget jöhet létre.

Nyitottan állunk majd a felvetésekhezFotó: M. Schmidt János - Origo

Mi a következő lépés?

A tervváltozatunk elkészült és nyert, ezzel a tervpályázati szakasz lezárult. A következő körülbelül két hónap a szerződés előkészítéséről és az ehhez szükséges tárgyalásokról szól majd. Ebben a két hónapban nekünk is fel kell készülnünk, többek között infrastrukturálisan is, az előttünk álló feladatra. Ezek után, nagyjából augusztustól következhetnek az egyeztetések, és indulhat el a továbbtervezés.

Kiket vonnak majd be az egyeztetésekbe, és ők mennyire szólhatnak bele a tervbe?

A tervpályázat első díjának elnyerése önmagában azt jelenti, hogy nincs okunk azt gondolni, hogy alapvető strukturális változásokon kellene átesnie a tervünknek. Mivel a tájépítészeti létesítmény is szerzői jog alá eső alkotás, emiatt modortalanság lenne bárki részéről azt mondani, hogy ez a terv nem jó, mert például ide egy másik tó kellene, oda egy nagyobb, kisebb, akármilyen. A tervpályázati rész a tervező saját állásfoglalása, amit széles körű egyeztetés nélkül tesz. Ezután következik augusztusban a tervezési folyamat, ami szinte nem is szól másról, mint hogy megismertetjük és megvitatjuk a tervünket az érintettekkel.

Ez azt jelenti, hogy nyitottan állunk majd a felvetésekhez, jöjjenek azok akár kerékpáros szervezetektől, vagy éppen a beruházótól.

Mivel a Városliget egy közterület, nagy butaságot követnénk el, ha nem állnánk szóba például a Kerékpárosklubbal, a Madártani Egyesülettel, a parkhasználókkal, a kutyásokkal, a fogyatékkal élőket támogató szervezetekkel, vagy akár a zuglói civilekkel. A Ligetet sok százezer ember fogja használni, és a mi célunk, hogy a legjobbat nyújtsuk nekik.

Mit lehet tudni a határidőkről?

Nagyjából másfél-két éves tervezési idővel számolunk, és erre jön majd még a kivitelezés követése is. A tervező teambe rengeteg szakág képviselőjét kell bevonnunk. Vízépítők, vízgépészek, statikusok, építészek, örökségvédelmi szakemberek, ökológiai szakértők és még jó pár másik szakterület képviselői dolgoznak majd velünk. A Városligettel kapcsolatban rengeteg kérdés, megoldandó feladat vár ránk. Igazi multidiszciplináris kihívás ez, hiszen gondolni kell itt a madarakra, a Csónakázótó vízminőségére, a parkolási kérdésekre, a közbiztonságra, és ez csak néhány, ami hirtelen eszembe jutott.

Sokan az évszázad beruházásaként emlegetik a Liget Projektet. Nem ijedtek meg, mikor kiderült, hogy megnyerték a pályázatot?

Nem ijedtünk meg, de mindenképpen elgondolkodtató és felemelő pillanat volt. Úgy gondolom, hogy egy ilyen feladatnak van egy gyávább megoldása is, amikor azt mondja a nyertes: bízzunk csak minden kiemelhető elemet (például utat, tavat, közvilágítást és hasonlókat) a megfelelő mérnöki szakterület képviselőire, mert úgyis sok ilyet csináltak már, mi pedig érjük be a „fű-fa-virággal”. Szerintem ez nem jó megoldás, éppen ezért mi úgy érezzük, hogy ebbe bele kell állni a feladat teljes komplexitását figyelembe véve.

Ez persze nem azt jelenti, hogy innentől mi elkezdünk mindenhez érteni, de a tudásunk legjavát beleadva, a legteljesebb tartalmú tervet kell megcsinálnunk tudatosan irányítva az általunk megbízott szakemberek munkáját is.

Nagyon fontosnak tartom, hogy nemcsak magunk, tehát a Garten Studio miatt kell hihetetlen pontossággal és nagyszerűen megvalósítanunk a Városliget megújítását, hanem az egész tájépítészszakma miatt.

A cikk megjelenését a Városliget Zrt. támogatta. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK