Több gyerekük van a férfi, mint a női főnököknek

2016.07.01. 13:40

Jelentős különbségeket állapított meg a KSH Népességtudományi Intézete az egyes szakmák és a gyermekvállalás között. Míg például az utcasepréssel foglalkozó nőknek majdnem három, addig az iparművész vagy ruhatervező nőknek csak 1,3 gyereke születik átlagosan. A gyerekvállalás azzal is összefüggésben van, hogy ki milyen pozíciót tölt be. A vezető pozícióban lévő férfiak több gyermeket nevelnek, mint a vezetői státuszban lévő nők.

Ma Magyarországon lényegesen kevesebb ismeretünk van arról, hogy a munka jellemzői, a választott foglalkozás mennyiben függ össze az érintettek gyerekvállalási kedvével. Társadalmi és hétköznapi tapasztalatok alapján persze eddig is feltételezhető volt, hogy egyes foglalkozások (légiutas-kísérő, színész) hazánkban is nehezen egyeztethetőek össze a gyerekvállalással és -neveléssel, míg más, jó eséllyel otthon és kötetlenebb módon végezhető foglalkozások (mezőgazdasági kistermelés saját gazdaságban, templomi kántor) esetén ez könnyebbnek tűnik. 

Minél magasabb végzettségű egy nő Magyarországon, annál kevesebb gyermeke vanForrás: An Indoor Lady

Nem vállalnak sok gyereket a női újságírók, a PR-osok

A KSH Népességtudományi Intézete a 2011. évi népszámlálás adatai alapján azt vizsgálta, hogy az egyes foglalkozásokban, foglalkozáscsoportokban dolgozók esetén mekkora a gyermekvállalási kedv, a termékenység. Elemzésükben az 1961–1969-ben született (vagyis 2011-ben 42–50 éves), foglalkoztatott vagy jelenleg csak anyasági ellátásban részesülő nők átlagos gyerekszámát a jelenlegi, illetve utolsó foglalkozásuk szerint mutatták be.

Szabó Laura, a KSH Népességtudományi Intézetének munkatársának tanulmányából kiderül, hogy a 485 foglalkozás közül 43 esetében a befejezett termékenység 1,6 alatti. Kevés gyerek születik az iparművészek, utazástervezők, PR-tevékenységet végzők vagy a rendszergazdák körében, de a nyelvészek, fordítók és az újságírók, műsorszerkesztők, könyv- és lapszerkesztők körében is.

Érdekes tendencia

Szintén kevés gyereket szülnek a társadalomtudományi és jogi foglalkozásúak (jogászok, ügyvédek); a gazdasági, üzleti jellegű foglalkozásúak (piackutatók, marketingesek); az informatikai, műszaki területeken dolgozók (informatikai rendszerelemzők, programozók); illetve a személyi szolgáltatásokat nyújtók (ügyintézők, szépségiparban dolgozók) és az ügyfélkapcsolati munkakörökben (idegenvezetők, utaskísérők) dolgozók is.

Szabó szerint a vezető beosztású nőknek nem feltétlenül születik kevesebb gyerekük:  míg a vendéglátói, illetve pénzügyi tevékenységet folytató egységek vezetőinek átlagosan kevesebb mint 1,6 gyermekük születik, addig a szociális, gyerekgondozási, illetve oktatási-nevelési tevékenységet folytató egységek vezetői körében a befejezett termékenység rendre 1,9, illetve 1,8.

A közmunkás nők körében magas a gyermekvállalásForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Alacsony presztízs

Az alábbi foglalkozásokat űző nők befejezett termékenysége a legmagasabb: szemétgyűjtő, utcaseprő; hivatásos nevelőszülő, főállású anya; majd következnek a mezőgazdasághoz, gazdálkodáshoz kötődő foglalkozások: egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak; gyümölcs- és zöldségfeldolgozók, szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartók és -tenyésztők, baromfitartók és -tenyésztők, húsfeldolgozók, szőlő- és gyümölcstermesztők. Körükben az átlagos gyerekszám 2,3–2,9 közötti. A 2-nél magasabb befejezett termékenységű nőket tömörítő foglalkozások között kevés olyan van, amely magasabb képzettséggel, presztízzsel vagy elismeréssel járna – olvasható a tanulmányban. 

Magasabb végzettség, kevesebb gyerek

Néhány foglalkozás esetén elég egyértelműnek tűnik, hogy a magasabb iskolai végzettség megszerzésére fordított idő/energia összefügghet a gyermekvállalás esélyével. A Népességtudományi Intézet szerint míg a segédápolónők átlagosan 2,09 gyermeket vállaltak, addig a szakápolónők 1,86-ot, a felsőfokú képzettséggel rendelkező ápolónők pedig már csak 1,62-t.

Hasonló tendencia érvényesül a kisgyermekgondozóknál: a gyermekfelügyelők, dajkák átlagosan 2,02 gyermeket szülnek; a csecsemő és kisgyermeknevelők, illetve az óvodapedagógusok 1,87-et; a gyermekgondozási tevékenységet folytató egységek vezetői pedig 1,79 gyermeket. A pedagógusszakmák esetén is megfigyelhető egyfajta termékenységi lejtő: míg az általános iskolai tanárnők, tanítónők átlagosan 1,79 gyereket vállaltak, addig a középiskolai tanárnők 1,76-ot, az egyetemeken, főiskolákon tanító nők pedig 1,61-et.

Az általános iskolai tanárnők esetében a legmagasabb a gyermekek számaForrás: Dreamstime

Bizonyos szakmákban, úgy tűnik, azoknak van nagyobb esélyük karrierre – például vezetőkké válni –, akiknek kevesebb gyermekük van (persze ez is összefügghet a továbbképzésre fordított idővel). Míg a pultos és árufeltöltő foglalkozású nőknek átlagosan 2 gyermekük született, és a bolti eladónőknek 1,84, addig a vezető eladóként dolgozó nőknek 1,75, és a kereskedelmi tevékenységet folytató egységek női vezetőinek 1,7.

Mi van a férfiakkal?

A férfiak befejezett termékenysége a foglalkozásuk szerint nem ugyanazt a tendenciát jeleníti meg, mint amit a nők körében. A férfiak esetében is leszűkítették az elemzési csoportot: azon 1951–1960-ban született férfiak átlagos gyermekszámát nézték meg, akik a 2011. évi népszámlálás idején foglalkoztatottak voltak vagy apasági ellátásban részesültek.

Míg a vezető pozíciókban foglalkoztatott férfiaknak van átlagosan a legtöbb gyermekük (1,9 feletti), addig a vezető pozíciókban dolgozó nőknek átlagosan kevesebb gyermekük születik, befejezett termékenységük 1,9 alatti. A textilipari gépkezelőknek és egyéb kézműipari foglalkozásúaknak születik a legkevesebb gyerekük, de kevés gyermekük van a konyhai kisegítőknek, a postai ügyfélszolgálatosoknak,  a könyvtárosoknak és az ügyvédeknek, könyvelőknek, jogászoknak is.

A magyar ügyvéd és jogász férfiaknak kevés gyerekük vanForrás: Dreamstime

A rangsor másik végén 25 olyan férfi foglalkozást találtak, ahol az apáknak átlagosan kettőnél több gyerekük született. Az első tíz helyen egyértelműen az orvosok (általános orvosok, szakorvosok) és a vezető foglalkozásúak állnak: gazdasági és költségvetési szervezetek, egészségügyi tevékenységet folytató egységek, helyi önkormányzatok, üzleti szolgáltatási tevékenységet végző intézmények vezetői. Az alacsonyabb presztízsű férfi foglalkozások közül a piaci árusok, kubikosok, baromfitartók a sokgyermekesek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK