A belháborútól a susnyásig jutott a Jobbik

2016.07.13. 09:05

Komoly belső harc előzte meg a Jobbik idei tisztújító kongresszusát, aminek a végén Vona Gábor megszabadult azoktól, akik szerinte hátráltatnák a párt 2018-as győzelmét. A belháború miatt a radikálisok ebben a félévben nem tudták növelni a támogatottságukat és több felmérés szerint az MSZP is megelőzte őket. A félévet Volner János susnyásbotránya zárta. A pártokat értékelő sorozatunk második részében a Jobbik első félévét járjuk körül. 

Zárt ajtók mögött, a budapesti Kongresszusi Központban tartotta május végén a tisztújító közgyűlését a Jobbik. Vona Gábor pártelnök még áprilisban bejelentette: három jelenlegi alelnököt nem szeretne újra az elnökségben látni, és ha ők mégis elindulnak, élni fog az alapszabályban biztosított jogkörével, és megvétózza a megválasztásukat. A hivatalos indoklás szerint a párt már a kormányzásra készül, ezért Vona a Jobbik sikeres polgármestereit kívánja beemelni az elnökségbe. Nem hivatalosan párton belüli leszámolásról, a „radikálisnak” minősített szárny kiszorításáról  szóltak a pletykák. 

Vona Gábor végül teljesen kiszorította Novák Elődöt a Jobbik vezetéséből

Forrás: MTI/Vajda János

A három megnevezett alelnök közül Szávay István és Apáti István néhány nap után beletörődött a pártelnök döntésébe, de Novák Előd úgy döntött, nem adja fel, és mégis elindul. Ehhez joga van, de hiába választják meg, Vona Gábor vétója miatt nem kerülhet be az elnökségbe. Végül Novák nem indult az alelnökségért, majd a frakcióból is kizárták, és ezután a képviselő a parlamenti mandátumától is megvált. 

Mérlegen a Fidesz–KDNP
Az itthoni pártokat bemutató cikksorozatunk első részében a Fidesz–KDNP-ről írtunk. 

Vona előremenekült?

A párton belüli konfliktust az okozta, hogy az alelnökök túlságosan kritizálták a néppártosodási törekvéseket, és kevésbé azonosultak a radikális üzenetek megszelídítésével. A Vona Gábor vezette Jobbik a 2014-es parlamenti választás óta nem vált kormányváltó erővé – írta korábban a Nézőpont Intézet. A párt hosszú ideje nem képes egyetlen társadalmi ügyet sem tartósan napirenden tartani, és támogatottsága is csupán a 2014-es szinten hullámzik – írták.

„A pártelnök előremenekült, és ahelyett, hogy a tisztújító kongresszuson saját politikájának sikertelensége miatt kellene magyarázkodnia, bűnbakokat jelölt meg a leváltandó alelnökök személyében, elterelve ezzel a figyelmet politikai kudarcairól.” 

Vona Gábor, a Jobbik elnöke egyelőre megerősítette a pozícióját

Forrás: MTI/Kovács Attila

Nem volt áttörés

Ha a Jobbik vezetésének azon célkitűzését nézzük, hogy a párton belüli viszonyokat egyértelművé tegye, és a pártelnökhöz, illetve az ő „néppártosodásnak” nevezett stratégiájához lojális politikusokkal forduljon rá az őszi politikai szezonkezdetre, akkor azt mondhatjuk, hogy a pártvezetés célkitűzése teljesült – erről már Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője beszélt az Origónak.

Vona Gábor átvitte az akaratát a párton, látványos kizárással szabadult meg a számára leginkább kockázatos Novák Elődtől, aki ez ellen eddig tehetetlen volt, így ma biztosnak látszik, hogy Vona stratégiája  akadály nélkül érvényesülhet 2018-ig. Ha ugyanakkor azt nézzük, hogy a Jobbik közelebb került-e a kormányváltó pozícióhoz, és fel tud-e mutatni kormányképességet megjelenítő kompetenciát, akkor azt mondhatjuk, hogy a Jobbik egyelőre nem került közelebb ezekhez a célkitűzésekhez, valamint a nyugati nemzetközi kapcsolatait sem sikerült látványosan javítania – mondta az elemző. 

A Jobbik támogatottsága érdemben nem változott

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Már a szocik is előznek

A párt támogatottságát tekintve stabilan a 10–15 százalékos sávban mozog az összes választókorú körében. Ez pedig még ahhoz sem elég, hogy a baloldal együttes támogatottságát megelőzze. A Jobbik azokra a szavazókra céloz, akik kormányellenesek, de nem rendelkeznek erős ideológiai vagy értékelkötelezettséggel, hanem a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavaznak majd a Fidesszel szemben, ettől az esélyesnek tartott pozíciótól a Jobbik ma még messze van – mondta Juhász Attila.

Egyébként a Publicus Intézet júniusi, legutolsó felmérése szerint a Jobbik támogatottsága egy százalékpontot csökkenve visszacsúsztatta a pártot a harmadik helyre. Utoljára  januárban volt ilyen alacsony a támogatottságuk.  Az elmúlt fél évben kiegyenlített küzdelem folyik a második helyért a Publicus Intézet adatai szerint, az MSZP hibahatáron belül, de folyamatosan megelőzi a Jobbikot. 

A susnyás és a választási kudarcok

Június végén tört ki az újabb botrány a Jobbikban. Egy kietlen helyen töltött el húsz percet a bokrok között Volner János, a Jobbik leendő frakcióvezetője egy fiatal lánnyal, majd miután meglátta, hogy fotózzák, elhajtott. Nem sokkal később megkérdezték őt az újságírók a történtekről, ő azonban az esetre nem reagált, később pedig a fiatal nő pisilésével kezdett magyarázkodni. A Jobbik elismerte, hogy valóban kapcsolata van a vele együtt lefotózott lánnyal Volner Jánosnak, de szerintük illegális nyomozás folyt az alelnök ellen, ezért már két hete kérték a hatóságok intézkedését. Volner János egyébként nős, két gyereke van. 

Volner János nagyon kínos helyzetbe került

Forrás: MTI/Soós Lajos

Mint arról az Origo korábban beszámolt, a tízezer főnél népesebb településeken a Jobbik visszaszorulása eléggé látványosra sikeredett. Míg 2014 őszén 12 százalék fölötti támogatottságot értek el, addig ez 2016-ban 8,79 százalékra esett vissza.  Ez az eredmény mind az országos felmérésekhez, mind a néppártosodási törekvésekhez képest elég halovány. Az egyetlen megnyert polgármesteri tisztség pedig nem fedi el ezeket a kudarcokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK