Az emberek negyede funkcionális analfabéta Magyarországon

2016.07.11. 11:13

A képzett munkanélküliség ma már gyakorlatilag nem létező fogalom Magyarországon, ezt mondta az Origónak Kovács Tibor munkaerő-szakértő. Nagyon nagy a munkaerőhiány több szakmában, a cégek már egymástól halásszák el a dolgozókat. A legnagyobb gond szerinte az, hogy a közmunkások beragadnak a közmunkaprogramba, pedig egy részüket tovább lehetne képezni: új szakmákat tanulhatnának, és ezzel csökkenne a munkaerőhiány. Ezen kívül az otthon végezhető munkalehetőségeket kellene bővíteni, ugyanis rengetegen tudnának és akarnának otthon dolgozni, csakhogy erre a cégek még nem eléggé nyitottak. 

Egyre inkább azt lehet hallani, hogy kevés a munkaerő, több kell, és hogy bizonyos szakmákban kifejezetten kritikus már a munkaerőhiány. Önök 2013 óta működtetnek egy álláskereső oldalt. Ott is azt tapasztalják, hogy többen akarnak felvenni dolgozókat?

Igen. Ez a legfontosabb tapasztalatunk. 2013-ban, amikor elindult a www.allas.club, akkor nehéz volt feltölteni állásajánlatokkal, viszont sokan kerestek állást – és kattintottak is az oldalra. Most ez megfordult. Sokkal többen keresnek munkavállalót, mint ahányan munkát. A munkaadók egyre kétségbeesettebben szeretnének dolgozót találni, de ez ma egyre nehezebb.

Kovács TiborFotó: Talán Csaba

Pedig mindeközben munkanélküliség is van Magyarországon...

A munkanélküliségnek minden országban van egy természetes szintje. Amikor statisztikailag még van munkanélküliség, de valóságban már munkaerőhiány van. Néhányan ugyanis nem akarnak dolgozni, vagy nem szükséges dolgozniuk. A tapasztalatok szerint ez korábban Magyarországon a 6-7%-os munkanélküliségnél jelentkezett. A közmunkaprogram bevezetésével alacsonyabbá vált – most itthon a természetes szint 5-6% közötti, ami a gyakorlatban már munkaerőhiányt jelent.

Ez azt jelenti, hogy a közmunkaprogram mégsem annyira jó?

Kezdetben nagyon jól szolgálta azt, hogy a segélyekből élők nagy részét bevitte a munka világába, egy magasabb munkanélküliségi szint mellett. A gazdaság beindulásával és munkahelyek létrejöttével ma inkább az látszik, hogy elszívja a potenciális munkaerőt a versenyszférától. Azt gondolom, változtatni kellene a közmunkaprogram szabályain. Úgy látom, a kormányzat részéről is lenne erre törekvés.

Fotó: Talán Csaba

Milyen változtatásokra gondol?

Olyanokra, amelyek miatt megéri kilépni a közmunkából, és különböző cégeknél munkát vállalni. Most ez nem éri meg. Az egyik partnerünk, egy takarítással foglalkozó cég egészen egyszerűen nem talál munkaerőt. A takarításhoz képzettség nélküli dolgozó kell – és ma már erre is alig van jelentkező. Még olyan régiókból sem, ahol eleve sokkal magasabb a munkanélküliség, mint az országos átlag. Csak Budapesten 300 dolgozójuk hiányzik. Az embereknek ugyanis sokkal jobban megéri most dolgozni közmunkában 52 ezer forintért. Mert munka után hazamegy, otthon még elvégzi a háztáji munkákat, esetleg feketén vállal ezt-azt. Ezekkel összeszedi azt a havi pénzt, amellyel már nem tud versenyezni egy bejelentett takarítói állás, minimálbérrel. Sok közmunkás kijelenti, bejelentett munkába nem megy el. Az a gond, hogy sokan beleragadnak ma a közmunkába, és nem is akarnak önként kilépni onnan.

Javíthatna-e a munkaerőhiányon, ha a közmunkások olyan szakmát tanulnának, amelyből most munkaerőhiány van, vagyis tovább képeznék őket?

Ez egy nagyon fontos kérdés. Elvben ugyanis segítené a munkaerőpiacot. Sajnos azonban azt tudni kell, hogy Magyarországon elképesztően magas a nagyon képzetlen emberek aránya. Becslések szerint a lakosság 25%-a Magyarországon funkcionális analfabéta, vagyis el tudja olvasni a betűket, a szavakat, de a szöveget, amit olvas, nem érti. Ez nehézzé teszi továbbképzésüket, ugyanis tanítani azokat az embereket lehet, akiknek valamiféle minimális alapképzettsége van – legalább érti, amit olvas. Ezért is mondtam az imént, hogy azért az eléggé furcsa, hogy egy olyan országban, ahol az emberek egynegyede funkcionálisan analfabéta, nem találnak takarítót. Ha ezt a helyzetet nem kezeljük, Magyarország nehezen lép majd tovább gazdaságilag. A GDP-növekedéshez több kereső kellene a versenyszférában – a közmunkából nincs GDP-növekedés. A munkaerőhelyzetet egyébként negatívan befolyásolja a népességfogyás is. Gond lehet a magyar gazdaság egyik fontos szektorában, a külföldi cégek összeszerelő üzemeiben, akik egyre nehezebben találnak munkaerőt. Ha nem tud az ország munkaerőt biztosítani ezeknek a cégeknek, az gátat szab az újabb befektetéseknek. Nehéz funkcionális analfabétákat betanítani ezekre az állásokra. Az is hozzá kell tenni, hogy ezt a fajta munkát sokan nem nagyon vállalják el – túl unalmas, egysíkú, és keveset is keresnek vele. Azt pontosan tudom, hogy a külföldi beruházók folyamatosan bombázzák a kormányt, hogy honnan lesz munkaerő a fejlődéshez, az új beruházásokhoz.

Fotó: Talán Csaba

Mit látnak? Van valahol tartalék?

A legfőbb, de nem egyetlen tartalék a közmunka, innen kellene az embereket visszaterelni a munkába. Talán limitálni kellene a közmunkában eltölthető időt... nem tudom. Az átképzés elképesztően fontos lenne. Az átképzési programokkal többet kellene foglalkozni. A vállalkozók egy része azt mondja: úgy tanuljon a gyerek szakmát, hogy csak a szakmát sajátítsa el. Nem kell mást tanulnia, csak és kizárólag az autószerelést, a kenyérsütést vagy azt, amilyen szakmát épp tanul a gyerek. Azért, hogy minél hamarabb munkába állhasson – akár már 16 évesen. Én erre azt mondom: nem jó ez az irány. Hosszú távon nem lesz kedvező az országnak. Azt gondolom, hogy ha csak és kizárólag a szakmát tanítják a gyerekeknek, akkor még több funkcionális analfabétát teremtünk. Aki nem tudja, melyek a szomszédos országok, aki nem ismeri a saját közösségét, nem tudja, mitől vagyunk egy nemzet, kik voltak történelmi hőseink, mit jelent magyarnak lenni, és még sorolhatnám. Igenis muszáj olvasni, tanulni, történelmet, irodalmat, matematikát. Ha a gyerek ezeket megtanulja, és mellette a szakmát is, akkor évekkel később könnyebb őt átképezni vagy továbbképezni. Egyébként is az a tapasztalat, hogy a szakmát az ember úgysem az iskolában tanulja meg, hanem az első munkahelyen.Összefoglalva tehát: a közmunkából kellene egyfelől visszaterelni az embereket a munkába. A másik lehetőség az lehet, ha a közszférában dolgozók számát csökkentik. Túl sokan dolgoznak a közszférában, ez ma a kormányzatban is jól tudják. Egészen biztos vagyok abban, hogy a közszférában dolgozók azonnal találnak munkát más cégeknél, ráadásul jobban is keresnek majd. Nem kell félni, nem lesznek munkanélküliek. Ma az a helyzet, hogy az egyik cég halássza el a másik cégtől a munkaerőt. A képzett munkanélküliség gyakorlatilag ma már nem létező fogalom Magyarországon. A harmadik, szerintem nagyon fontos lehetőség az otthon végezhető munka elfogadása lehetne. A legnépszerűbb állásajánlatok most az otthon végezhető 4 vagy 6 órás munkalehetőségek. Elképesztő igény van ezekre. Egy-egy ilyen állásra több száz, akár ezer jelentkező is van. Az derül ki, hogy a kismamák, akik otthon vannak a gyerekeikkel, igenis szívesen dolgoznának, részmunkaidőben, otthon. A cégek viszont nem eléggé nyitottak erre – ez a tapasztalatom. Ez pedig baj. Rengeteg olyan munka van, amit otthon is lehet végezni. A mai informatikai lehetőségek végtelenek. A tapasztalat viszont az, hogy még olyan munkákat is inkább a cégnél végeztetnének a vállalkozások, mint a webszerkesztés vagy adatrögzítés. Nem értem, miért ragaszkodnak a cégek ahhoz, hogy mindenáron bemenjen a dolgozó a munkahelyre, és ott végezze ezeket az – egyébként otthon is végezhető – munkát. Senki nem jár jól ezzel. Ösztönözni kellene a cégeket, hogy legyenek nyitottabbak, az informatikai vállalkozásokat pedig arra kellene valahogy rávenni, hogy teremtsék meg ehhez a platformot. Ez egy nagyon nagy tartaléka a magyar gazdaságnak. Ki kellene használni. Sok álláshelyet lehetne betölteni otthon végezhető munkával.

Fotó: Talán Csaba

Befolyásolja-e a munkaerőpiacot az, hogy a magyarok nem túl mobilisak?

Óriási szükség lenne arra, hogy az emberek költözzenek, ha más, új állásuk adódik. Nem tudom, hogy miért alakult így, hogy nem mozdulnak az emberek. Persze, vannak nagyon is mobilis magyarok, de ők már elköltöztek külföldre. Az országon belüli mobilitás tragikus – az átlagnál sokkal rosszabb. Amerikában átlagosan 7 évente költöznek az emberek. Itthon meg szinte soha, vagy egyszer-kétszer életükben. Meg is látszik ez a régiókon – van, ahol magasabb a munkanélküliség, van, ahol jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Látok már törekvést arra, hogy néhányan szálláslehetőséggel együtt keresnek állást, sőt, arra látok példát, hogy munkásszállót épít egy-egy cég, de ezek nagyon ritkák. Azt gondolom, hogy ha az emberek képzettségi szintjén lehetne emelni egy kicsit, akkor a mobilitás is emelkedne.

Az önök álláskereső oldalán milyen munkákat keresnek most a legtöbben?

Ahogy már mondtam is, az otthon végezhető munkák a legnépszerűbbek. De keresnek külföldi munkákat is – még mindig. És persze vannak is szép számmal külföldi munkalehetőségek. Nagyon sokan el is mentek Németországba, Angliába vagy a skandináv országokba dolgozni. Külföldi munkánál a nyelvtudás alapvető fontosságú. Magyarországon viszont az európai átlaghoz képest a legkevesebben beszélnek idegen nyelvet – így a külföldi munkavállalás korlátozott a nyelvismeret hiánya miatt. Sokan kattintanak a folyami hajós munkalehetőségekre is. Keresik még az egyszerűbb áruházi munkákat is. Érdekesség, hogy nagyon sokan keresnek iskolai, óvodai munkát, amely nincs képzettséghez kötve – ilyen például az iskolai titkári állás. Ezeken kívül az adminisztrációs, a recepciós, a sofőr és árellenőr munkákat keresik még sokan.

Fotó: Talán Csaba

Mennyire fontos a munkaadóknak a végzettség, a papír? Még mindig ragaszkodnak ezekhez, vagy már inkább a tehetség, a rátermettség, a kommunikációs képesség, az alkalmasság számít?

Nyilván sok álláshoz kell a papír. De már egyre több helyre ugyan odaírják, hogy milyen végzettség szükséges az állás betöltéséhez, aztán az elbeszélgetésnél kiderül, hogy ez mégsem olyan fontos – a rátermettség, az alkalmasság valóban fontosabb. A cégek közül többen pedig már inkább betanítják a saját dolgozóikat. Van olyan cégünk, amely rengeteg állást hirdet – betanítással. De ismerek olyan budapesti nagy hotelt, amely eleve nem vesz fel pincéreket, ha már dolgoztak máshol is pincérként. Ők akarják betanítani őket. Ez is lehet egyébként egy trend.

Azt mondja, hogy akinek ma Magyarországon van végzettsége, és akar is dolgozni, az el tud helyezkedni?

Igen, van elég állás – lehet ma találni munkát az országban, akár végzettség nélkül is.