Szeptembertől megváltozik a középfokú szakképzés

2016.07.21. 08:52

Eddig a középfokon végzett diákok mindössze egy ötöde szerzett szakmát is, a többiek csupán érettségit. Ezen szeretne változtatni a Nemzetgazdasági Minisztérium, ezért alakította át a szakképzési oktatási rendszert. Ha feláll az új rendszer, a középfokon végzett tanulók több mint fele szakmával is rendelkezik majd, nem csak érettségivel. Arról, hogy milyen változások lesznek ősztől a középfokú oktatásban, dr. Odrobina László helyettes államtitkárral beszélgettünk.

Az idén ősztől átalakítják a szakképzést – miért van erre szükség?

Azért kell a szakképzést átalakítani, mert a gazdaságnak mások az igényei, mint amit most a középfokú iskolai rendszer ki tud szolgálni. Hatalmas a munkaerőhiány bizonyos szakmákban, és erre válaszolni kell az oktatás irányából is. Megnéztük, hol működik jól ez a rendszer, és láttuk, hogy Németországból és Ausztriából jó példákat lehetne átvenni. Magyarországon egyrészt az a gond, hogy a képzés túlságosan elméleti, másrészt pedig a gimnázium-szakközépiskola-szakiskola hármasban végzettek mindössze egy negyede szerez szakmai végzettséget. A többiek úgy mennek el az iskolákból, hogy legfeljebb egy érettségit szereztek. Úgy alakítottuk át a szakképzést szeptembertől, hogy sokkal többen hagyhassák el az iskolát szakmával a kezükben. 

Odrobina László, helyettes államtitkár, NGM

Fotó: Talán Csaba

Milyen iskolatípusok lesznek ősztől?

A gimnáziumok eddig 4 évesek voltak, és érettségit adtak. Ebben nem lesz változás. A szakközépiskolák úgy működtek, hogy négy év után kapott a tanuló egy érettségi bizonyítványt, és ha még egy évet tanult az iskolában, technikusi végzettsége lett. Mostantól – az új rendszerben – szakgimnázium lesz a neve az iskolatípusnak, és négy év után nemcsak érettségit, hanem alapfokú szakképesítést is kap a diák. Ha még egy évet elvégez, akkor technikusi végzettséget is szerezhet. Ez azért fontos, mert  a mai tapasztalatok szerint a szakközépiskolákban tanuló diákok háromnegyede nem végzi el a plusz egy évet, vagyis úgy hagyja el az iskolát, hogy mindössze érettségit szerzett, szakmát pedig nem.  Azaz olyan, mintha gimnáziumot végzett volna, tehát továbbtanulhat, szerezhet diplomát, de plusz három vagy öt év tanulással. Az új rendszerben, ha a szakgimnáziumban elvégzi a négy plusz egy évet a diák, szintén továbbtanulhat, viszont a szakirányú főiskola akkor már csak két év lesz. Összességében ugyanúgy hét évig tanul, de közben három végzettséget is szerezhet: egy OKJ-s alapfokú szakmait, egy OKJ-s technikusit és egy diplomát. Hatalmas karrierlehetőség nyílik ebbe az irányba, ugyanis óriási a kereslet a jó szakmunkásokra, sőt, a technikusi végzettséggel már irányító munkát is végezhet a fiatal szakember. A diákok semmitől sem lesznek elzárva: ugyanúgy szerezhetnek diplomát a hetedik év végén, de két szakma is lesz a kezükben. 

Odrobina László, helyettes államtitkár, NGM

Miben változik a jelenlegi szakiskola, ami szakközépiskola lesz?

A szakiskolák alakulnák át szakközépiskolákká, ahol három év után OKJ-s végzettséget kap a diák, plusz két év után érettségit szerez. Vagyis: ugyanúgy öt évig tanul, de három év után eldöntheti, hogy akar-e érettségit, és ha nem, akkor elmegy dolgozni. Ha később, két-három év múlva dönt úgy, hogy mégiscsak kellene az érettségi bizonyítvány, estin elvégezheti, tehát a változás nem jelent hátrányt a továbbtanulás szempontjából sem. Ha ez a rendszer elindul, akkor elérhetjük, hogy a középfokon végzett diákok 60-65 százaléka szakmával a kezében jöjjön ki az iskolákból.  Arra szeretnénk tehát ösztönözni a tanulókat és a szülőket, hogy a szakgimnáziumot és a szakközépiskolát egyre többen válasszák. 

Miért fontos, hogy ne csak egy „sima” érettségit kapjon a diák?

Mert a gazdaságnak szakemberekre, a végzett diákoknak viszont állásra van szükségük. Ez az egyik, tulajdonképpen a legfőbb ok. A másik az, hogy mára eltolódott a rendszer a gimnáziumok irányába. A diákok 41 százaléka jár gimnáziumba, szakközépiskolába ugyanannyian, szakiskolába pedig 18 százalékuk. Önmagában ez nem lenne túl nagy gond, de az már igen, hogy a gimnáziumokban vannak olyan osztályok, ahol a tanulók nyolcadikos átlaga csupán 2,5. Ilyen eredményekkel viszont szinte lehetetlen továbbtanulni. Rosszabb esetben kettes-hármas érdemjeggyel ugyan elvégzi a tanuló a gimnáziumot, leérettségizik, de ott áll majd szakma és persze munka nélkül, sehová nem veszik fel dolgozni, „kénytelen” lesz szakmát tanulni, ami sokkal nehezebb ekkor, mint ha már kilencedik osztályban ezzel kezdte volna. Ez a diáknak sorozatos kudarc. A vége tulajdonképpen ugyanaz, szakma és érettségi van a kezében, de így egy nehezített pályán szerezte meg. Ha viszont egy szakképesítést adó szakgimnáziumban végez a fiatal, akkor ugyanezeket a végzettségeket megkaphatja – könnyebb úton –, sőt, ahogy már említettem, lehetősége van plusz egy év alatt technikusi végzettséget is szerezni. 

Odrobina László, helyettes államtitkár, NGM

Tájékoztatják ezekről a lehetőségekről a szülőket és a gyerekeket? Ugyanis valószínűleg nem sokat tudnak ezekről a változtatásokról. 

Indul egy országos kampány, ahol bemutatjuk azt, hogy ha valaki szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába jár, nagyobb karrierlehetőség áll előtte, mintha gimnáziumba menne. Ez egy nagyon jó alternatíva, tapasztalatok szerint ezt a karrierutat végigjárva ilyen végzettséggel is bárkiből lehet akár vezérigazgató is. 

Mennyire partnerek a cégek, a vállalkozások abban, hogy a diákok oda mehessenek gyakorlatra?

Ezen a területen még vannak teendőink, jelenleg mintegy 7 ezer cég vesz részt a duális képzésben. Ezt a számot fokozatosan növelni szeretnénk. A cégeknek fel kell ismerniük: az ő érdekük is, hogy lehetőséget adjanak a tanulóknak, mert így a cégek kiképezhetik saját munkavállalóikat. Most 52 ezer diák tanul duális képzésben az országban, azt szeretnénk elérni, hogy a következő években 70-80 ezer tanulószerződéses diák legyen. Ez az arány már garancia lehet arra, hogy a fiatalok el tudjanak helyezkedni, és ha végeznek, ne essenek ki egy-két hónap múlva a munkából azért, mert addig csak elméletben ismerték a szakmát, a gyakorlatban pedig nem tudtak teljesíteni. 

Azt figyelik-e, hogy milyen szakmákat kellene tanítani ahhoz, hogy tényleg legyen munkája a fiatalnak, ha végez?

Természetesen, figyeljük. Az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza azokat a szakmákat, amelyeket tanulni – tanítani – lehet. Most tavasszal átalakítottuk az OKJ-t, rengeteg új szakmával bővült a jegyzék, olyanokkal, amelyekre a gazdaságnak igénye van. Ilyen például a kereskedelmi képviselő (FMCG), vagy az üzleti szolgáltatási munkatárs (SSC), amelyek bevezetését az Amerikai Kereskedelmi Kamara javasolta. Ezeket a szakmákat már most szeptembertől is lehet tanulni az iskolákban. A kis- és középvállalkozások ügyvezetője képzés keretében cégvezetési, informatikai ismereteket és idegen nyelvet is tanulhatnak a diákok. De itt van például a mérlegképes könyvelői végzettség is, amit eddig csak pénzért lehetett elvégezni. Most ingyenesen, iskolai rendszerben lehet tanulni. Nemcsak diákok, hanem felnőttek is elsajátíthatják – ingyen, az esti képzés keretein belül.  Aztán az autóbuszvezetői és teherautó-vezetői szakmát is csak pénzért lehetett eddig tanulni – mostantól iskolai rendszerben, korhatár nélkül. 
Ráadásul tavaly szeptember óta új szabályozás lépett életbe, amely azt rögzíti, hogy a második OKJ-s képzést is ingyen meg lehet szerezni – erre eddig nem volt lehetőség. Szóval: bármelyik szakképzési centrumba bemegy az ember, hogy akár szakmát, akár idegen nyelvet, akár informatikát szeretne tanulni, vagy érettségit szeretne szerezni, segítenek neki. 

Itt a szakképzési centrumokról beszél, amelyeket tavaly hoztak létre. Mik ezek tulajdonképpen? 

Tavaly mintegy 360 iskolát vettünk át a Kliktől, amelyek 44 szakképzési centrumba szerveződtek. Megyénként egy-három, Budapesten öt centrum van. Azért volt szükség erre az igazgatási formára, hogy közelebb hozzuk az iskolákat a gazdasághoz, a munkaerőpiachoz. Eddig úgy volt, hogy ha érkezett egy igény az iskolákhoz a munkaerőpiacról vagy a vállalatoktól, akkor az iskola vezetője felterjesztette ezt a kérést, majd meghozták a döntést a központban, de eltelt közben két hónap, és a vállalkozás elment máshová. Most helyben döntenek az ilyen kérdésekről, ami meggyorsítja a folyamatot, és ezzel elérhetjük azt a célunkat, hogy a szakképző iskolák – a diákok kezébe piacképes szakmát adva – ki tudják szolgálni a gazdaság és a munkaerőpiac igényeit.