Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Noha tíz éve gondolkodik a főváros az Örs vezér téren a 2-es metró és az Örs vezér terei 8-as (gödöllői) és 9-es (csömöri) HÉV-vonalak összekötésén, illetve egy rákoskeresztúri szárnyvonal építésén, mint azt a Vs.hu megírta, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) most írta ki a tendert a komplett tervek elkészítésére.
A fejlesztés nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a BKK által kiírt közbeszerzési felhívás a tervek és kapcsolódó dokumentációk elkészítésére egy legfeljebb ötmilliárd forintos keretösszeget és 96 hónapos, vagyis 8 éves teljesítési határidőt ír elő.
A közbeszerzést a közlekedésfejlesztési projekt előkészítésére írták ki, tartalmazza:
A tervek készítésekor a vasúti pálya, a peronok, a vasúti jelzők, a biztosítóberendezés mellett a környezetrendezés, a közút-, közmű- és műtárgytervezés is feladat lesz, emellett a műszaki leírásban más tervezési feladatokat is részletesen meghatároznak.
A fejlesztési terület az északkelet-budapesti közlekedési folyosóban helyezkedik el, amely Budapest második legforgalmasabb elővárosi tengelye. A még 2014-ben, a Főmterv által készített megvalósíthatósági tanulmány szerint
itt naponta 73 ezer ember közlekedik irányonként, ami a Budapesten megjelenő teljes agglomerációs forgalom 12 százaléka.
A Főmterv több mint 500 oldalas tanulmánya alapján a projektet tavaly júniusban elvben már elfogadta a Fővárosi Közgyűlés. Ekkor döntöttek a képviselők a tervezésre szóló közbeszerzési eljárás megindításáról, amit végül most írt ki a BKK.
Mint arról az Origo akkor beszámolt, a fejlesztés egyik eredménye lenne, hogy
a metró és a HÉV összekötésével megszűnik az átszállási kényszer Budapest számos városrésze felé,
amelyeket ma csak egy vagy két átszállással lehet elérni. A H8-as HÉV vonalán jelentős mértékben csökken az idő két járat között, az Örs vezér téri átszállást is számítva 15 perccel csökken a menetidő Gödöllő és a Déli pályaudvar között. A menetidők általában körülbelül 30 százalékkal csökkennének.
Más haszna is lenne a fejlesztésnek: a gyors és megbízható rendszer létrehozásával az autóforgalom, ezzel a dugók és a környezetszennyezés is csökkenne. Becslések szerint akár 50 százalékkal is több lehet az utas a mai HÉV-szakaszon.
A Főmtervnél a már idézett tanulmány írásakor úgy számoltak, hogy a fejlesztéssel érintett területen 130 ezren élnek, közülük
naponta mintegy 40 ezer utas számára érezhető menetidő-csökkenést hozna a beruházás.
Ha pedig azt vesszük, hogy a 2000-es évektől kezdve egyre többen költöztek az agglomerációba, ezzel egyre több lett ott az autó is, látható, hogy a város úthálózatának teherbírása miatt sem mindegy, sikerül-e egy részüket a tömegközlekedésre szoktatni.
A Főmterv-tanulmány 233 milliárd forintra tette a költségeket, de ez nettó ár, vagyis a beruházás inkább a 300 milliárd forinthoz közelíthet – ráadásul ebben még nincs benne a rákoskeresztúri új nyomvonal kiépítésének költsége.
Ennyi pénze nyilvánvalóan nincs a Fővárosi Önkormányzatnak, hiszen ez majdnem annyi, mint Budapest teljes évi költségvetése.
Mi kerül ezen ennyi pénzbe? – a tervezett fejlesztés főbb elemei:
A rákoskeresztúri szárnyvonal kialakításának terve azért merült fel, mert a XVII. kerület van a belvárostól a legtávolabb, ráadásul területének csupán 25 százaléka közelíthető meg a belvárosból 45 percen belül, míg a metrószárnyvonal kiépítésével ez az arány 45 százalékra változna.
A kerület közösségi közlekedése jelenleg túlnyomó részben autóbuszokon zajlik, a vasút elkerüli a sűrűn lakott területeket és a kerületközpontot.
Az elképzelés szerint a rákoskeresztúri szárnyvonal Rákosfalvánál, a Körvasútnál ágazna ki az akkorra már összekötött M2-es metró és a H8-as HÉV nyomvonalából.
A kiágazás innen többnyire a felszínen vezetne egészen Akadémia-újtelepig, ahonnan föld alatt futna tovább. A XVII. kerületben négy állomást építenek. Rákoskeresztúr városközpontjából a fejlesztéssel a menetidő a belváros felé a jelenlegi 35 percről 23 percre csökkenne.
Bezavarhat a HÉV állami átvétele
A most kiírt tervpályázatnak alighanem megoldást kell találnia arra a kérdésre is, ami a megvalósíthatósági tanulmány írásakor még nem volt napirenden: azóta dőlt ugyanis el, hogy 2017 januárjától az állam – valószínűleg a MÁV – veszi át a fővárosi HÉV-vonalak üzemeltetését úgy, hogy a pálya, az infrastruktúra és a kapcsolódó vagyonelemek is, önkormányzatiból állami tulajdonba kerülnek. Az állami tulajdonú és üzemeltetésű 8-as, 9-es HÉV valamint a fővárosi tulajdonú és üzemeltetésű 2-es metró összekötése emiatt egy sor technikai és gyakorlati – akár anyagi jellegű – problémát is felvet. Mint arról az Origo beszámolt, két ütemben veszi át az állam a HÉV-eket: nyár végén jóváhagyhatja a Fővárosi Közgyűlés a HÉV-vonalak önálló, önkormányzati cégbe szervezését, majd a tervek szerint ezt az új, november végére létrejövő vállalatot veszi át az állam.
