Vezet a Fidesz, egyre gyengébb vidéken a Jobbik

2016.08.15. 12:06

Továbbra is jelentős előnnyel vezet a Fidesz-KDNP a pártok versenyében – derült ki az ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb felméréséből. A kutatás szerint a szavazók elégedetlenebbek az ellenzék munkájával, mint a kormányéval. 

A Fidesznek ezúttal nem változott a támogatottsága, a választókorú népesség 27 százaléka áll mögöttük. A Jobbiknak április és július óta folyamatosan szűkült a tábora, most viszont elmozdult múlt havi mélypontjáról, híveik aránya 11-ről 13 százalékra nőtt. Az MSZP-t júliusban 10 százalék támogatta, ezúttal 11 százalék. A DK maradt 5 százalékon, az LMP 4-ről 3 százalékra csökkent. Az Együtt és a liberálisok 1-1 százalékon állnak. A pártoktól távolságot tartók közé sorolható a választópolgárok 35 százaléka – derült ki az ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb felméréséből. 

A biztos pártválasztók csoportja ismét a lakosság egyharmadát foglalja magába, a körükben mért adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív és elkötelezett csoportban a Fidesz 43 százalékot, a Jobbik 22 százalékot ér el. A biztos szavazók 17 százaléka a szocialista párthoz tartozik, 9 százaléka a DK híve, az LMP-nek 4, az Együttnek és a liberálisoknak 1-1 százalékos tábora van. 

A Jobbik ott veszített, ahol korábban erős volt

Az elmúlt hónapokban több változás is történt a Jobbik és a választópolgárok viszonyában. Sok szimpatizáns távozott a párttól, ám most úgy tűnik, megállt a negatív tendencia, sőt, valamelyest pótolni tudta a lemorzsolódókat. A szavazói mozgások következtében némileg módosult a Jobbik táborának társadalmi összetétele. Életkor és nemi hovatartozás szerint, valamint települési szempontból kiegyenlítettebbé vált a párt támogatottsága.

A Jobbik tavasszal az ötven év alattiak 20 százalékára, az ötvenes korosztály 11, a náluk idősebbek 3 százalékára számíthatott. Most sokkal kisebbek az eltérések, az előbbi három csoport sorrendjében a támogatottsági arányok: 15, 13 és 5 százalék. Korábban egyértelműen a férfiak körében volt igazán kedvelt párt, a szimpatizánsok aránya lényegében kétszer nagyobb volt a körükben, mint a női szavazók között (áprilisban 20-11 százalék).

Vona Gábor pártja már nem olyan népszerű vidékenForrás: MTI/Kovács Attila

Mostanra viszont nagyjából másfélszeres lett a különbség (a férfiak 16, a nők 10 százaléka voksolna rájuk). A tavaszi hónapokban inkább a vidékiek, mint a budapestiek pártja volt (16, illetve 12 százalék), most e tekintetben is elmosódott a különbség (13-13 százalék). A Jobbik főképpen azokban a társadalmi csoportokban veszített támogatókat, amelyekben régebben erős volt, a többiben viszont nem gyengült (néhol kicsit bővült is a szimpatizánsi kör).

A Fidesz szimpatizánsai elégedettek

A kormány tevékenységét és az ellenzék munkáját szinte azonosnak, a közepesnél gyengébbnek ítélik a választópolgárok: az előbbit – egy százfokú skálán – 39 pontra, az utóbbit 35 pontra értékelték. A Fidesz tábora elégedett a kormánnyal, 75 ponttal minősítik. Az ellenzéki szavazók viszont rendkívül kritikusak az Orbán-kabinet működésével: az LMP-sek 26, a jobbikosok 24, az MSZP-sek 21 pontot adnak, a leginkább elmarasztaló véleménye a DK híveinek van – 16 pontot adnak a kormányzatnak.

Gyurcsány hívei nagyon nem kedvelik a kormánytFotó: Polyák Attila - Origo

Abban nincsen semmi különös, hogy az ellenzék össztevékenységét a Fidesz tábora eléggé negatívan minősíti – 31 pontra. Az már érdekesebb, hogy az ellenzéki szavazók a pártjaikkal szembeni várakozásai, reményei és az azoktól való elmaradás következményeként legfeljebb közepes értékeléseket adnak. Az ellenzéki oldal munkájáról a szocialista szimpatizánsok nyilatkoznak a legpozitívabban (54 pont), de a DK, az LMP és a Jobbik támogatóinak véleménye ennél negatívabb (46, illetve 41-41 pont).

Nem kérnek az ellenzékből

A bizonytalan választópolgárok pártpreferenciáinak kialakulását nehezíti, hogy rendkívül elégedetlenek mindkét térfél tevékenységével. A kormány munkáját mindössze 31 ponttal illetik, összességében az ellenzékét valamivel még gyengébbnek látják (26 pont). A passzív választók értékelése lesújtó a magyar politikai elitről: a kormányzati tevékenységet 21, az ellenzéki megnyilvánulásokat 20 ponttal minősítik.