8-12 nap alatt veszik ki a meghirdetett albérleteket

2016.08.25. 08:42

Az albérletárak tavalyi robbanásszerű növekedése az idén kicsit lassult ugyan a bővülő kínálat miatt, de nem állt meg az online ingatlanközvetítők statisztikája szerint. Az egyetemvárosok közül a legdrágább Győr, ahol viszont nem nőttek idén az árak, Pécsett pedig még mindig a legolcsóbb az albérlet.

Most augusztusban, közvetlenül az egyetemi és főiskolai tanévkezdés előtt 25 százalékkal többen kerestek albérletet, mint tavaly ilyenkor – derült ki az ingatlan.com összesítéséből. Ez öt százalékkal több ebben az időszakban, mint amit tavaly mértek 2014 augusztusához képest. Ugyanakkor a kínálat is jelentősen bővült: 61 százalékkal több lakást adtak ki idén július végéig, mint tavaly, miközben július végén közel kétszer annyi kiadó lakást hirdettek az Ingatlan.com-on, mint egy évvel korábban – válaszolta az Origo kérdésére Balogh László szakértő. A kínálatbővülésnek az is az oka, hogy tavaly a lakásvásárlások 30–40 százaléka befektetői céllal történt, és ezek egy része bérlakásként került vissza az ingatlanpiacra.

  • A magánszemélyek által meghirdetett, 40–70 nm2 közötti ingatlanok átlagos havi bérleti díja az adott év első hét hónapjában (ezer forint)
  2012 2013 2014 2015 2016
Budapest 65 70 80 100 120
Debrecen 55 50 60 70 80
Győr 77 69 85 90 90
Pécs 48 40 42 55 68
Szeged 45 45 50 60 70

(Forrás: ingatlan.com)

Az Ingatlan.com adatai szerint

idén országosan 10–20 ezer forinttal nőtt a 40 és 70 négyzetméter közötti lakások átlagos albérleti díja az év első hét hónapjában.

Az Otthon Centrum által az első félévben bérbe adott lakások zöme 50–200 ezer forintos havi bérleti díjért talált bérlőre, ezek a lakások jellemzően 30–60 négyzetméter alapterületűek voltak. Persze ennél az átlagnál a valós kép jóval árnyaltabb. A két szélsőérték: míg például Nyíregyházán a havi átlagos bérleti díj 57 700 forint volt, és a kiadott lakások átlagos területe 57 négyzetméter, addig Budapest XII. kerületében az átlagos albérleti díj ennek hatszorosa (több mint 340 ezer forint) volt, a kiadott lakások átlagos területe pedig több mint kétszerese (125 négyzetméter).

  • Havonta átlagosan fizetendő albérleti díj és a bérbe
    adott lakások átlagos alapterülete (2016 január–június)
 

Átlagos ingatlanméret (nm2)

 Átlagos ingatlanár (forint)
Nyíregyháza 56,4 57 700
Pécs 60,1 66 111
Szeged 59,4 69 000
Miskolc 74,4 75 500
Debrecen 59,7 91 022
Budapest XVIII. 70,2 104 622
Kecskemét 73,4 107 771
Sopron 63,5 120 000
Tata 84,7 122 857
Győr 68,8 127 525
Érd 126,4 130 000
Székesfehérvár 82,7 130 714
Budapest XIV. 64,8 132 248
Szentendre 91,7 138 400
Budapest VII. 55,8 145 074
Budapest VIII. 66,3 155 915
Budapest XI. 65,7 161 905
Budapest IX. 69,4 187 000
Budapest XIII. 65,9 215 904
Budapest XVI. 138,7 216 472
Budapest VI. 79,0 244 062
Budapest III. 110,6 249 666
Budapest V. 76,7 251 041
Budapest II. 102,8 332 577
Budapest I. 110,2 339 714
Budapest XII. 125,1 342 827

(Forrás: Otthon Centrum) 

Máshonnan nézve: amíg egy diák például a főváros V. kerületében körülbelül 140 ezer forintot fizet 45 négyzetméter körüli albérletért (már ha talál), addig ugyanekkora lakást Pécsett fele- vagy harmadennyiért tud bérelni.

Ugyanakkor hiába Pécs a legolcsóbb egyetemváros az albérleti piacon, az átlagos albérleti díj 59 százalékát teszi ki a régiós nettó átlagkeresetnek.

Ez az arány csak a fővárosban nagyobb (64 százalék). Vagyis hiába Pécs a legolcsóbb egyetemváros, a lakhatás kvázi csak egy fővárosi vagy győri háttérrel rendelkező diáknak tűnhet olcsónak, ahol jóval magasabb az átlagkereset. Ráadásul az Ingatlan.com-on feladott pécsi hirdetések albérletárai emelkedtek Budapest után a legjobban idén (13 ezer forinttal a 40–70 négyzetméter közti lakásoknál). Győrben viszont feltehetően azért nem volt további drágulás, mert – Székesfehérvár mellett – már amúgy is ott a legmagasabbak az átlagos albérleti díjak, így a tavalyi árrobbanás sem volt jelentős, és a kínálati oldal most sem akar/tud emelni.

Az átlagos lakásbérleti díj az átlagfizetésekhez viszonyítva (pirossal), illetve hogyan változott ez az arány éves összehasonlításban tavaly és idén június között (szürkével)

Természetesen az sem mindegy, hogy téglalakást vagy panellakást szeretne kivenni valaki. Vidéken panellakást átlagosan 1000–1500 forintos négyzetméterárért már lehet bérelni, Budapesten viszont nagyjából 1000 forinttal magasabb a bérleti díj az Otthon Centrum adatai szerint. Sőt a XIII. és a XIV. kerületben 30–40 százalékos drágulás is tapasztalható az első félévben.

A téglalakások esetében még nehezebb átlagos díjakat mondani, mert itt már nagyon számít – főleg Budapesten belül –, hogy hol van az a lakás, és milyen színvonalú. A budai hegyvidéken vagy a pesti Belvárosban például 3200–3400 forint is lehet az átlagos bérleti díj négyzetméterenként, nem annyira felkapott, de még belső városrészekben azonban 2500–3000 forint volt az átlag az első félévben. Szegeden és Pécsett viszont téglalakást akár olyan négyzetméteráron is (1000–1500 forint) lehetett bérelni, mint panelt, kérdéses persze az adott lakás fekvése.

Átlagosan 11 nap alatt lehet kiadni egy lakást
A fővárosban és a megyeszékhelyeken 11 nap alatt talál bérlőre egy meghirdetett lakás az Ingatlan.com adatbázisa szerint. Az olcsóbb panellakások azonban nagyon kelendőek, akár egy hét alatt is lecsapnak rájuk. Ha valaki csak szobát adna bérbe, akkor kéthetes várakozásra kell számítania. Ugyanakkor még mindig előfordul nem egy áron alul meghirdetett albérlet. Ez feltehetően azzal is összefügg, hogy a lakástulajdonosok 21 százaléka nem tudta, mennyit ér pontosan az ingatlana, legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi, „Miben élünk?" című felmérése szerint – mondta Balogh László. A szakértő szerint tehát, aki nagyon intenzíven figyeli a hirdetéseket és a közösségi oldalakat – ahol sok ilyen „főnyeremény" már el is kél, és nem kerül ki hirdetésként sehova – még most is találhat jó ár/érték arányú albérletet.

Az Origo által megkérdezett ingatlantulajdonos elmondta, hogy tavalyelőtt még 80 ezer forintért adta ki V. kerületi, 55 négyzetméteres téglalakását két diáknak, de tavaly már 150 ezerért is könnyen talált diák bérlőt. Idén viszont nem emelte a 2700 forintos négyzetméterárat, mert érzése szerint nem tudott volna annyit emelni, ami megérte volna a több macerát. Azt jól érzékelte, hogy idén a fővárosi kerületek közül éppen az V. és a VI. nem drágult. Igaz, feltehetően azért nem, mert jellemzően 80 négyzetméter körüli lakásokat adnak bérbe, országos átlagban így is elég magas áron.

Néhány diákkal is beszéltünk. Ők azt tapasztalták, hogy aki még a tavalyi árrobbanás előtt kötött hosszabb távú bérleti szerződést, annak nem emelkedtek az árak. Így például van olyan diák, aki 100 ezer forintból megoldja a lakhatását a XI. kerületben is, amely az egyik legjobban fejlődő lakáspiaci régió. Pedig ez az árszint már csak a főváros külső kerületeiben jellemző, bár idén éppen ezekben emelkedtek a leginkább az albérletárak az Otthon Centrum statisztikája szerint.

A diákoknak a legjellemzőbb stratégiája, hogy többen vesznek ki egy nagyobb lakást, és a fővárosban egy kicsit több utazást vállalnak be lakásuk és az egyetem, főiskola között.

Míg eddig arra törekedtek, hogy az alma matert fél órán belül elérjék otthonról, az utóbbi pár évben inkább háromnegyed órát utazik a nagy átlag.