Tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélték Budaházy Györgyöt

2016.08.30. 09:30

Rendőröknek kellett eltávolítani a Fővárosi Törvényszék tárgyalóterméből Budaházy György feldühödött híveit, miután a férfit terrorcselekmények elkövetése miatt 13 év fegyházbüntetésre ítélte első fokon a bíróság. A vád szerint az általa vezetett szervezet, a Magyarok Nyilai a felelős a 2000-es években több MSZP- és SZDSZ-iroda, illetve képviselők otthonai ellen elkövetett Molotov-koktélos támadásokért. Budaházy tagadta a vádakat.

Öt évvel a büntetőper kezdete és hét évvel a nyomozás megindítása után kedden hirdetett első fokon ítéletet a Fővárosi Törvényszék a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai perében. A több MSZP- és SZDSZ-iroda, illetve képviselők otthonai ellen elkövetett Molotov-koktélos támadásokért felelőssé tett Budaházynak nem ez volt az első büntetőpere:  korábban államellenes bűncselekmények vádjával is állt már bíróság előtt, de abban az ügyben végül felmentették. 

Budaházy Györgyöt végül tizenhárom év fegyházra ítélték, feltételesen sem szabadulhat. Társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként testi sértés és kényszerítés bűntettében találták bűnösnek, mindezt bűnszervezetben elkövetve. 

Budaházy György egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen 10 évet, egy további pedig 9 évet kapott. Ketten kaptak két év körüli felfüggesztett szabadságvesztést, a többieket pedig 5-7 év körüli letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

Még 10,5 évet kellene leülnie

Ha jogerősen helybenhagyja a bíróság Budaházy György 13 évnyi fegyházbüntetését, akkor több, mint 10 évet kell a rácsok mögött töltenie, mivel a büntetésbe beleszámítják az előzetesben illetve házi őrizetben töltött időt is. Budaházy 2009 júniusától 2011 szeptemberéig, vagyis több, mint 2 évet, pontosan 28 hónapot töltött előzetesben. Ezt egy az egyben beleszámolják a büntetésbe. A házi őrizetben töltött idővel már más a helyzet: abból csak minden ötödik napot számolják be: mivel Budaházy egy évet töltött házi őrizetben - 2011 szeptemberétől 2012 szeptemberéig - ebből 73 napot "számolhat el", ami további két és fél hónap. Hiába volt ellene érvényben 2012 őszétől 2014 nyaráig lakhelyelhagyási tilalom, ez semmiben nem számítható be a fegyházbüntetésbe. Vagyis a letöltendő 13 évből, ami 156 hónap, levonható 30,5, így marad 125,5 hónap, ami csaknem 10,5 év. Mivel az ítélethirdetés után újra házi őrizetbe helyezték Budaházyt, a jogerős ítéletig így töltött idő újfent csökkenti - öt naponként egy nappal - a 13 évet.  

   

Vérbíró - skandálták, rendörök jöttek

Az ítélet kihirdetésére megtelt a Fővárosi Törvényszék díszterme, a hallgatóság egy része Budaházy megérkezésekor tapsolt és az elsőrendű vádlott nevét kiabálta. Az ítélethirdetés után rendbontás történt a tárgyalóteremben: amikor az ügyész a fellebbezésekről kezdett nyilatkozni, a hallgatóságból pfujoltak.

A hallgatóság soraiban megjelent Morvai Krisztina, a Jobbik színeiben megválasztott európai parlamenti képviselő azt hangoztatta, hogy az ügyész már ismeri az írásba foglalt ítéleteket.

A bíróság folyosóján azt kiabálták, hogy "vérbíró", "gyilkosok", valamint Budaházy nevét skandálták. A teremben a hallgatóság egy része elénekelte a himnuszt és a székely himnuszt. 

A rendőrök távozásra szólítják fel a hallgatóságot rendbontás miattForrás: MTI/Mohai Balázs

A bíró kérésére a rendőrök kiürítették a tárgyalótermet, így Budaházy hívei a folyosóra szorultak. Egyedül a képviselői mentelmi jogára és EP-igazolványára hivatkozó Morvai Krisztina maradhatott a tárgyalóteremben.   

Húsz évet kért rá az ügyész

Ezúttal akár húszéves fegyházbüntetés is fenyegette a szélsőjobboldali körökben közismert Budaházyt – legalábbis az ügyész ezt a büntetést kérte májusi vádbeszédében a fő vádlottra. Mint arról az Origo is beszámolt, az ügyész majdnem húszéves fegyházbüntetést indítványozott Budaházy mellett a másodrendű vádlottra, tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társukra. 

Budaházy Györgyre húsz évet kért az ügyészForrás: MTI/Kovács Tamás

A vádbeszéd szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni az akkori kormánypártok politikáját. 

A vádirat szerint a Budaházy György és társai számlájára írt cselekmények: 

  • A csoport tagjai Budaházy utasítására 2007. december 13-a és 16-a között Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők házai ellen fegyveres, illetve Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre. 
  • A vádlottak 2007. december 16-án egy radikális honlapon figyelmeztették az országgyűlési képviselőket arra, hogy senki nem utolérhetetlen, és ennek tudatában szavazzanak másnap – aznap volt a 2008-as költségvetésről és az egészségbiztosítási pénztárakról szóló szavazás.
  • Budaházy utasítására a csoport tagjai 2008. február 7-éről 8-ára virradó éjszaka Cegléden, Dunaújvárosban, Rácalmáson, Gödön, Kunhegyesen és Sarudon hajtottak végre parlamenti képviselők házai elleni támadásokat.
  • A csoport a HírTV szerkesztőségébe 2008. február 10-én levelet küldött az alábbi tartalommal: „A péntek hajnali lángok emlékeztessenek minden hazaárulót arra, hogy hol a nem gomb. Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg.”
  • A vádlottak 2009. április 8-án egy miskolci, egy szigetvári és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál kívántak elhelyezni futball-labdába rejtett pokolgépeket. A bombákat egy időben akarták felrobbantani, ezt a rendőrség akadályozta meg.
  • A csoport több más támadást is elkövetett: Molotov-koktélt dobtak például az SZDSZ XI. kerületi székházára, az MSZP kispesti és kőbányai székházára, valamint a Vörös Csepel nevű XXI. kerületi szórakozóhelyre.
  • Ők gyújtották fel a vád szerint egy Hollán Ernő utcai jegyiroda kirakatát 2008. április 1-én, illetve ők dobtak gyújtóbombát Szilvásy György korábbi miniszter lesencefalui házára 2008 őszén, továbbá megverték Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezetőt, volt MSZP-s képviselőt is.

A megfélemlítés volt a cél

Az ügyész szerint a tucatnyi Molotov-koktélos támadás, valamint a Szilvásy György vidéki ingatlanánál végrehajtotta robbantás terrorcselekményt megvalósító rongálásnak minősül, célja ugyanis nem pusztán a károkozás, hanem állami szervek, az akkori kormánytöbbség kényszerítése, szimpatizánsaik megfélemlítése volt.

A terrorszervezet előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálta megakadályozni. Az eljárás adatai szerint kezdetben terveztek Fidesz-irodák elleni támadásokat is. 

Kőkemény terrorizmus

Az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a terrorcsoportot. Budaházy György a „katonai parancsnokság” elnevezést használta, „katonái” pedig jelentettek neki, az ő irányításával vidéken gyakorlatoztak, felkészültek például a Molotov-koktélos támadásokra. A célpontokat előre kiszemelték, felderítették, a támadásokat előkészítették. 

Az elkövetők tisztában voltak a cselekménysorozat súlyával, ezt jelzi, hogy a másodrendű vádlott egy lehallgatott beszélgetésben azt mondta: amit ők elkövettek „az kőkemény terrorizmus, amiért tíz-tizenöt évet lehet kapni” – idézte fel az ügyész.

Életfogytiglani is kiszabható

A vádlottak egy kivétellel tagadták a vádakat, jobbára azzal védekeztek, hogy törvénysértő, koncepciós eljárás folyik ellenük, de az ügyész szerint számos terhelő bizonyíték van,  így többek között szemtanúk vallomásai, szakértői vélemények, valamint az egyik vádlottnak és a csoport egyik tagjának beismerő és másokat is terhelő vallomása.

A vádlottak jobbára azzal védekeztek, hogy koncepciós eljárás folyik ellenükForrás: MTI/Máthé Zoltán

A vádiratot az ügyész szerint alátámasztja még számos lehallgatott beszélgetés, az egyik vádlott volt élettársának vallomása, a másodrendű vádlottnak egy, a rendőrséggel együttműködő személlyel folytatott beszélgetései, valamint helyreállított elektronikus levelezések a csoport tevékenységéről, terrorakcióiról. A vádbeli cselekmények a törvény szerint tíztől húsz évig, illetve életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. 

Schmitt Pál nem adott kegyelmet
Még 2011-ben derült ki, hogy Budaházy kegyelmet kért a köztársasági elnöktől, de az államfő elutasította a kérvényét. Mint arról az Origo is beszámolt, öt éve a Budaházy és társai ellen folyó büntetőper egyik tárgyalásán derült ki, hogy Schmitt Pál nem adott kegyelmet a terrorper fő vádlottjának.

A védő felmentést kért

Az ügyész súlyos börtönbüntetési indítványával szemben Budaházy védője minden vádpontban felmentést kért védencére. Mint arról az Origo is beszámolt, Szikinger István ügyvéd perbeszédében törvénytelenségekre hivatkozott. Szerinte kényszerítettek gyanúsítottakat a vallomásra, illetve jogellenesen gyűjtöttek titkos információkat. 

Csak a nemzetért?
Mintegy három és fél órás védőbeszédet tartott maga mellett a per júniusi tárgyalásán Budaházy György. Ebben a tudósítások szerint visszautasította az ügyészi vádat – amellyel állítása szerint az ügyész meg is sértette –, miszerint veszélyes lenne a társadalomra. Azt hangoztatta, hogy mint hazafias érzelmű magyar ember különösen sértve érzi magát emiatt. „Én, ha valamire, a magyar társadalomra biztosan nem vagyok veszélyes. Az egész életem arról szól, hogy jót akarok a magyar nemzetnek” – mondta Budaházy. 

Érdekesség, hogy 2011-ben, az egyik tárgyaláson Kenéz Andrea bírónő arról számolt be, hogy miközben lakásához tartott, megszólította egy fiatal nő, megsimogatta a karját, és Budaházy György húgaként mutatkozott be. A nő azt mondta neki: „Szeresse a bátyámat, mert ő egy hazafi.”

Az ügyvéd szerint a terhelő vallomások többségét olyanok tették, akik vagy érdekeltek voltak, vagy megfélemlítettek. 

Szikinger István ügyvéd szerint védence olykor a véleményét fejezte csak ki a cselekményekkelForrás: MTI/Máthé Zoltán

A védő úgy vélte, nem terrorcselekményekről van szó, hanem vélemény kifejezéséről, ráadásul megítélése szerint a vádbeli bűncselekmények többnyire nem túl nagy értékű rongálások, és korántsem olyan súlyúak, mint egy terrorcselekmény. 

Egy másik ügyben felmentették

Budaházy György nem először áll bíróság előtt. 2006 szeptembere és 2007 márciusa között az interneten közzétett tucatnyi írása miatt vádolta meg az ügyészség államellenes bűncselekménnyel, mert álláspontja szerint ezekben a szövegekben a vádlott az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására buzdított például azzal, hogy a kormány elkergetésére, a parlament feloszlatására és a rendőrség „legyőzésére” hívta fel olvasóit. Budaházy az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. Első fokon a bíróság azt állapította meg, hogy bár a szólásszabadság határait feszegetik az írásai, a vádbeli bűncselekményt nem valósítják meg. A Fővárosi Ítélőtábla azonban ezt a döntést hatályon kívül helyezve bűnösnek találta, és jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte Budaházyt. Később azonban felülvizsgálati eljárásban a Kúria a korábbi jogerős elmarasztaló ítéletet megváltoztatva felmentette Budaházy Györgyöt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására tett előkészület vádja alól, mert a legfőbb bírói fórum szerint nem követett el bűncselekményt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK