"Hazudtunk reggel, éjjel meg este" - Tíz éve nyilvános az őszödi beszéd

Hungarian Prime Minister Ferenc Gyurcsany listens to a journalist's question at the Parliament's Delegation Hall during his international press conference after the first Autumn meeting of the Hungarian Parliament 19 September 2006. Hungarian opposition leader Viktor Orban on Tuesday demanded that Prime Minister Ferenc Gyurcsany resigns if he loses municipal elections on October 1, following riots over his leadership. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

2006. szeptember 17-én több médium – köztük az Origo – megkapta azt a hangfelvételt, amely az évtized politikai botrányát robbantotta ki. Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke az év májusában Balatonőszödön trágár kifejezésekkel tarkított beszédében ismerte el: hazudtak az ország állapotáról a választóknak. A beszéd kipattanását követően zavargások törtek ki, és annak ellenére, hogy már akkor felmerült Gyurcsány Ferenc lemondása, arra csak három évvel később, 2009. március 21-én került sor. Összegyűjtöttük a beszéd és a miniszterelnök lemondása közötti időszak legfőbb történéseit.

2006. május 26. – Frakcióülés Balatonőszödön

Az MSZP-frakció a kormányüdülőben tartja alakuló ülését. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szokatlan, heves, trágárságoktól sem mentes beszédet tart az ország helyzetéről, értékeli az előző évek kormányzati munkáját, részben a már híressé vált mondatokkal:

„Nincsen sok választás. Azért nincs, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. (...) Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt el sem tudtuk korábban képzelni. (...) És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit! Nem tudtok mondani az elmúlt négy évből olyan jelentős kormányzati intézkedést, amelyre büszkék lehetünk azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végén. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?”

A Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnököt szállító gépkocsi megérkezik Balatonőszödön a kormányüdülőbe, ahol megkezdődött a Magyar Szocialista Párt frakciójának kétnapos ülése Forrás: MTI/Beliczay László

A frakcióülésen Gyurcsány Ferenc többször is beszél arról, hogy a kormány megszorító ("kiigazító") csomagot készít. Ezt

2006. június 12-én

jelentik be. Ennek keretében 30 százalékkal emelték a gáz árát, drágább lett a villany, a távhő, a közlekedés és sok más szolgáltatás. Megemelték az áfa középső kulcsát és az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsát is. A következő évtől a személyi jövedelemadó is nőtt, és emelték a jövedéki adót. Nőttek a járulékterhek, és bevezették a szolidarítási különadót is. Még ebben a hónapban bejelenti a kormány, hogy 2008-tól tandíjat ("képzési hozzájárulás") kell fizetni, és 2007-ben bevezetik a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is.

A balatonőszödi beszédről hónapokig nem szivárog ki semmi, ám

2006. szeptember 17-én

több szerkesztőség megkapja a beszédet tartalmazó CD-t, a Magyar Rádió a délután négy órai hírösszeállításában már közöl belőle részletet. Gyurcsány Ferenc még aznap elismerte, hogy ő hallható a felvételen, azt mondta, büszke a beszéd nyíltságára, a hazugságról szóló rész pedig a teljes politikai elit hazugságaira vonatkozik, és nem kíván lemondani.

A beszéd elsősorban nem trágársága miatt vált ki indulatokat, hanem azért, mert kiderül belőle, hogy a 2006-os választási kampányban a Gyurcsány-kormány tudatosan eltitkolta az ország nehéz gazdasági helyzetét, miközben már a választások utáni megszorításokra készültek.

Az aznap megszólaló szocialista politikusok védelmükbe veszik a miniszterelnököt. Filló Pál az Origónak azt mondta: arra konkrétan már nem emlékszik, mi hangzott el a miniszterelnök szájából, de véleménye szerint: "nagyon őszinte" frakcióülés volt. Filló azt is mondta, hogy a választási kampányban nem lehetett elmondani mindent, mert az "öngyilkosság lett volna".

Egy másik résztvevő, Géczi József Alajos pedig arról beszélt, hogy búskomor volt a hangulat a frakcióülésen, és Gyurcsány Ferenc ezért szándékosan túlozva fogalmazva próbálta felrázni az embereket.

A hangfelvétel közzététele után már aznap este

tiltakozók gyülekeztek a Kossuth téren, és követelték Gyurcsány Ferenc távozását.

2006. szeptember 18. – Az MTV ostroma

A kezdetben pár száz fős tömeg órák alatt többezressé duzzadt. Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője petíciót akart beolvastatni a köztévében, de visszautasították, hogy élő adásban ismertesse céljaikat. Ezután visszament a Kossuth térre, hogy áthívja az ott demonstrálókat, több ezer embert.

Szeptember 18. MTV székház elleni roham Forrás: AFP/Bela Nagy

A televíziót ugyan biztosították rendőrök, de nem bírtak a tüntetőkkel, akik akkor már több autót felgyújtottak, "elfoglalták" az ellenük bevetett vízágyút, és gyakorlatilag beszorították a hiányos vagy gyenge felszerelésű rendőröket a tévé aulájába. Az eseményekről vezető hírként számolt be a BBC News Online és a Sky News is, de emlékezetes a HírTV közvetítése is, akik "forradalomként" tudósítottak az eseményekről. Az MTV székházában rekedt Navracsics Tibor, a Fidesz és Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke. A két politikus a Magyar Televízió esti műsora után több mint két órával sem tudta elhagyni a székházat.

Hajnalban, 1 óra 20 perckor a köztévé megszakította műsorát. A rendőrök végül hajnali háromkor indultak el visszafoglalni az épületet, a környéket ugyanakkor addigra már sok tiltakozó elhagyta, és az ott maradt tüntetők többsége is jellemzően már csak beszélgetett, illetve fényképeztette magát a kiégett, felborított autókkal.

Égő gépkocsi a Magyar Televízió székháza előtt, amikor a tömeg megrohamozta a televízió épületét a kormány lemondását követelve. Forrás: AFP/Peter Mate

2006. szeptember 19.

Petrétei József igazságügyi miniszter felajánlja lemondását, de Gyurcsány Ferenc nem fogadja el. Petrétei szerint a rendőrök azért nem bírtak a tüntetőkkel, mert túl kevesen voltak a helyszínen, későn kezdték őket átrendelni a Kossuth térről, és

nem számítottak arra, hogy ilyen súlyos lesz a helyzet.

"Békés demonstrációra készültünk, itt pedig súlyos bűncselekményeket követtek el" – mondta akkor a miniszter.

Gyurcsány Ferenc szerint a tévé ostromával a köztársaság nemzeti intézményét érte támadás, ugyanakkor elismerte, hogy a rendőrség nem volt felkészülve egy ilyen mértékű krízisre. Este interjút ad a köztévének, ahol azt mondja, a zavargásokat kiváltó hangfelvétel nyilvánosságra kerülése az ellenzéki pártok kampányának lehet része, ők profitálhatnak leginkább a kialakult helyzetből. Egyben visszautasította azt a feltételezést, hogy a felvétel szocialista oldalról került volna ki, hogy ezzel javítson mélypontra zuhant népszerűségén.

Este folytatódik a tüntetés, több ezer ember ment a Kossuth térre.

2006. szeptember 20.

"Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye. Ennek nyilvános elismerését várom a kormányfőtől" – mondta szeptember 20-án Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány beszédéről.

Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az alkotmány nem ad lehetőséget közjogi beavatkozásra, csak a képviselők többsége vonhatja meg a bizalmat a miniszterelnöktől – közölte a köztársasági elnök.

A tüntetés ezúttal a belvárosban folytatódik, a több ezres tömeg nagyobbik része elhagyja a Kossuth teret, és a Köztársaság tér felé indul. A rendőrök több helyen, többek között a Rákóczi úton is könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, összecsapások voltak a Köztársaság téren, az Oktogonnál. A a rádió székháza előtt gyülekező tüntetőket a rendőrség kiszorította.

2006. szeptember 21.

Orbán Viktor szerint a Gyurcsány-kormánynak bíróságon kell felelnie hazugságaiért, ugyanakkor biztonsági okokból elhalasztotta a következő nagygyűlését a Fidesz (a kormány szerint bombatámadástól kellett tartani). A bíróság meghozta az első végzéseket a rendbontókkal szemben. Este ismét megtelt a Kossuth tér.

2006. október 6.

Nem akar előrehozott választást a Fidesz, de ahhoz ragaszkodik, hogy a miniszterelnök távozzon, és szakértőkből álló kormány irányítsa az országot – jelentette ki Orbán Viktor. Kossuth téri beszédében azt mondta: felelősségre fogják vonni azokat, akik az országot válságba sodorták, azt azonban nem részletezte, hogy ezt miként tennék. A Fidesz ezután mindennap délután 5 és 6 óra között gyűlést tart a Parlament előtt.

2006. október 8.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője beszél a Kossuth téren. Azt mondta, mivel Gyurcsány Ferenc a parlamentben nem kért bocsánatot, a Fidesz ezt követően még a minimális politikai kapcsolatot sem fogja fenntartani vele.

2006. október 23.

A forradalom ötvenedik évfordulója kormányellenes tüntetésekről, zavargásokról és főleg a rendőri erőszakról szólt.

A Fidesz ünnepi nagygyűlése délután négy órakor kezdődött az Astoriánál, az első szónok Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke volt, aki beszédében Gyurcsány Ferencet tette felelőssé az erőszakért. Öt óra után beszélt Orbán Viktor pártelnök, bejelentve, hogy népszavazást kezdeményeznek a Gyurcsány-csomagról. A nagygyűlés végén a résztvevők hazaindultak. Akik az Astoria felé mentek, a rendőrökkel találták szembe magukat. A rendőrség ugyanis a közben a Deák térnél tüntető és köveket dobáló tömeget a Fidesz-nagygyűlés résztvevői felé terelte. Percekkel a nagygyűlés vége után lovasroham is indult. A rendőrök nem tettek különbséget a zavargásban résztvevők és az ártatlan civilek között. Többeket megvertek, köztük Révész Máriuszt, a Fidesz parlamenti képviselőjét is. Az Astoria környékén, majd később a városban több helyen a rendőrök közül többen féltérdre ereszkedve gumilövedékkel célzott lövéseket adtak le az emberekre. Két embernek kilőtték az egyik szemét. Egyikük ezzel gyakorlatilag teljesen megvakult, mert a másik szeme beteg volt – néhány évvel később öngyilkos lett. Az erőszaknak hivatalos adatok szerint 167 sérültje volt (ebből 17 rendőr). Többen feljelentést tettek, a rendőrök azonban nem viseltek azonosító jelvényt és símaszkban voltak, így gyakorlatilag lehetetlen volt azonosítani őket. Végül mindössze 6 rendőr ellen indítottak eljárást.

Budapest, 2006. október 23. A Fidesz és a KDNP október 23-i nagygyűlése az Astoriánál az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Forrás: MTI/Földi Imre

A Fidesz–KDNP-frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim”-ként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – kivonultak az ülésteremből.

Az ügyészség a 2010-es kormányváltás után indított nyomozást a rendőri parancsnokok – köztük Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány – ellen. Az ügyben azóta sincs jogerős ítélet, elsőfokon Gergényi és az egyik helyszínparancsnok a legenyhébb büntetést, megrovást kapta, a többiekkel szemben megszüntették az eljárást, részben azért, mert több cselekmény elévült.

A rendőri erőszakot miniszterelnöki megbízottként vizsgáló Balsai István (későbbi alkotmánybíró) egyik munkatársa, Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság egykori bírája 2011-ben terrorcselekmény miatt tett feljelentést Gyurcsány Ferenc és a rendőri vezetők ellen, de ebben az ügyben nem indult eljárás.

2006. október 24.

A Fidesz népszavazást kezdeményez a Gyurcsány-kormány reformjai ellen (egyben elutasítva magát a szót is). A kezdeményezést az előző napi nagygyűlésen jelentette be Orbán Viktor. Az Országos Választási Bizottsághoz benyújtott kérdések közül hosszas jogi procedúra után az Alkotmánybíróság végül hármat hitelesít (a kórházi napidíj, a vizítdíj és a tandíj eltörléséről szólót).

2007. január 11.

Hat rendőrt gyanúsított meg az ügyészség túlkapásokkal az őszi zavargások kapcsán. A szabályok alapján ugyanakkor az eljárás alatt is alkalmazhatták őket tömegoszlatásra. A hatályos törvény szerint ugyanis a rendőr parancsnoka dönti el, hogy beosztottja szolgálatban lehet-e, hiába folyik ellene eljárás. Miután a hatalmukkal visszaélő rendőröket több esetben azért nem lehetett azonosítani, mert nem volt azonosító jel a ruhájukon, a rendőrség megígérte, hogy változtat ezen.

2007. szeptember 13.

A 2006. őszi zavargáson tanúsított magatartása miatt 40 rendőrnek kell bíróság elé állnia – közölte az ügyészség. Az ügyészség szerint a rendőri az alegységek parancsnokai a vizsgálatok során nem voltak együttműködőek.

2007. szeptember 17.

A kormány megbuktatását és rendszerváltást tűzték ki célul azok a szervezetek, amelyek a Corvin köztől a Kossuth térig tartó felvonulással emlékeznek az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének első évfordulójára. A tüntetők célja, hogy az "Y terv" alapján blokád alá vonják Budapest 13 pontját, amivel szerintük lemondásra kényszerítik a kormányt.

Budapest, 2007. szeptember 17. A kormányellenes felvonulás résztvevői a Corvin közben, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének első évfordulóján. A demonstrálók a Kossuth Lajos térre tartanak Budapest belvárosán keresztül. Forrás: MTI/Beliczay László

2008. március 9.

Megtartják a szociális ("háromigenes") népszavazást a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről. Az akkori törvény értelmében a választásra jogosultak 25 százalékának kellett egyféleképpen szavazni, hogy érvényes legyen a népszavazás, végül 50,5 százalékos részvétel mellett ennél jóval többen (a szavazók 82-84, a választásra jogosultak 41-42 százaléka) voksoltak igennel.

2008. március 31.

A súlyos népszavazási kudarc után Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy április végi hatállyal meneszti az SZDSZ-es egészségügyi minisztert, Horváth Ágnest. Az SZDSZ ezzel nem ért egyet, ezért még aznap bejelenti, hogy április végén kilép a koalícióból.

2008. május 1.

Az SZDSZ kilépése után kisebbségi MSZP-kormány alakul.

2009. március 21.

Gyurcsány Ferenc az MSZP kongresszusán bejelenti, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi,

személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.

2009. április 14.

Hosszas "miniszterelnöki casting" után a parlament elfogadja a konstruktív bizalmatlansági indítványt, ezzel Gyurcsány Ferenc után Bajnai Gordon lesz a miniszterelnök.