Kiderült, mi a probléma a kötelező kvótával

Budapest, 2016. augusztus 31. Az október 2-ai országos népszavazás szavazólapjait nyomtatják az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt. fővárosi nyomdájában 2016. augusztus 31-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormány nem állítja, hogy minden bevándorló terrorista, de az ellenőrizetlen migráció révén merénylők kerülhetnek Európába – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy pesthidegkúti fórumon. Ugyanitt Schöpflin György arról beszélt, hogy a kötelező kvóta teljes mértékben antidemokratikus.

Magyarországgal szemben egy olyan példátlan népvándorlás indult, amire az utóbbi ezer évben nem volt példa – mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a migrációs hullámra Európa kvótát szeretett volna bevezetni a tagországokra, valamint a családegyesítéseket is megkönnyítették volna. Azok az országok pedig, amelyek nem hajlandók ennek a bevezetésére, pénzbüntetésre számíthatnak.

64-en kaptak állást

A kormány éppen azért kezdeményezett népszavazást, mert csak ezzel a lépéssel lehet megakadályozni a brüsszeli terveket – mondta Varga Mihály. A politikus felidézte, hogy a németországi másfél millió bevándorlóból eddig 64-en kaptak állást. Magyarországon 250 ezer álláskereső van, és amíg ők nem találnak állást, addig a kormánynak őket kell segíteni.

Varga Mihály: A hazai álláskeresőkön kell segíteni Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Varga Mihály arról is beszélt, hogy a magyar kormány sem azt állítja, hogy minden bevándorló terrorista, hanem hogy az ellenőrizetlen bevándorlás lehetőséget biztosít a merénylők bejutására. A kabinet szerint

a határok védelmére van szükség,

a segítséget vigyük oda, ne a bajt hozzuk ide. A nemzetgazdasági miniszter azt is felidézte, hogy bár a magyar baloldal a külhoni magyarokra nemet mondott, de most bevándorláspárti.

Konfliktusforrás

Schöpflin György szerint az európai integrációs folyamat messze a legjobb konfliktusmegoldási rendszer, amit valaha kitaláltak. A fideszes EP-képviselő úgy látja, hogy bár ezek nagyon unalmas folyamatok, amiket nehéz megérteni, de a végén mindig kijön valami. Abból a szempontból, hogy 1945 óta nem volt német–francia háború, azt mutatja, ez jól működik.

A bevándorlási válság egy konfliktusforrás, és eddig az EU-nak nem sikerült olyan mechanizmust létrehoznia, hogy ezt tudja kezelni – mondta Schöpflin György. A probléma az, hogy

a válságzónák nagyon közel vannak hozzánk,

és az ott élők látják, hogy milyen jó a helyzet Európában. Éppen emiatt százezerével indultak el az emberek az embercsempészekkel kiegészülve.

Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője szerint sok konfliktusforrást felszínre hozott a menekültkrízis Forrás: MTI/Beliczay László

Rasszizmus

A kerítés nem arról szól, hogy távol tartsuk az embereket, hanem hogy menjenek a hivatalos belépési pontokra. Nagyon mély konfliktusokat hozott a felszínre a bevándorlási válság, miközben többen kimondták már, hogy a multikulturalizmus megbukott – mondta az EP-képviselő. Kiderült, hogy az integráció is felemás a nyugat-európai országokban, és ma sem tudjuk pontosan, hogy mikor integrálódott valaki teljes mértékben. A liberális elitek mindezt a fehérek rasszizmusának nevezik – vélekedett Schöpflin György. A migránsok jelenléte sajnos növeli a konfliktusokat.

Az igazi probléma a kötelező betelepítési kvótával van, mivel ez azt mutatja, hogy a bizottság túlterjeszkedik a jogosítványain. Mindezt nem lehet elfogadni, mert nem demokratikus – vélekedett az EP-képviselő.

1990-ben Finnország befogadott 47 szomáliait,

míg ma már nyolcezren vannak. Nagy valószínűséggel nem természetes szaporodás állhat a háttérben – tette hozzá.

Ki dönthet?

A kötelező kvóta azt is jelenti, hogy a magyarok nem dönthetik el, hogy kivel éljenek együtt az országban. Amikor van átadott hatalom, akkor valóban átadtuk a szuverenitás egy részét, de ebben az esetben nem beszélhetünk erről. Schöpflin György szerint a bevándorlók 20 százaléka analfabéta, érthetetlen, hogyan érvényesülhet ma valaki úgy, ha nem tud sem írni, sem olvasni.

A professzor azt is felidézte, hogy az elmúlt 15-20 év során kialakult egy olyan liberális gondolkodás, ami az elit érdekében áll. Nem képesek felfogni a következményeit az állításaiknak, így többek között továbbra is zavaró tényezőnek tekintik a nemzeteket. Mi pedig azt mondjuk, hogy a nemzet igenis számít – jelentette ki Schöpflin György.