Két népszavazás, ami tönkretette a baloldalt

2016.10.01. 09:50

Politikai kérdések körül forogtak a 2004-ben és 2008-ban megtartott népszavazások. Mindkettőt az ellenzék kezdeményezte, de csak az utóbbi esetben sikerült a kormányt meghátrálásra kényszeríteni. Az akkori referendumoknak a mai napig tartó hatásuk van. Az Origo három részben mutatja be a hazai népszavazások történetét, most az utolsó részt olvashatják.

1989 óta a hetedik országos népszavazást tartják október 2-án Magyarországon. Ennek apropóján háromrészes sorozatban mutatjuk be a hazai referendumok eddigi történetét. Cikksorozatunk első részében két, a rendszerváltás idején lezajlott választást elemeztünk, majd a NATO és az EU-csatlakozási referendumot. A mostani utolsó részben két, az ellenzék által kezdeményezett népszavazást vesszük górcső alá. 

Így kampányolt a baloldal 2004-ben a kettős állampolgárság ellenForrás: Wikipédia

Kórházak

2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. Az MVSZ aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult.

A Medgyessy-kormány 2003-ban olyan törvényt nyújtott be az Országgyűlésnek, amely lehetővé tette volna meghatározott feltételek mellett a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe. A Munkáspárt 2003 őszén ügydöntő népszavazást kezdeményezett az ügyben. 2003. december 15-én az Alkotmánybíróság megsemmisítette ugyan a privatizációt lehetővé tevő törvényt, de a Munkáspárt folytatta az aláírásgyűjtést.

Részvételi arány megyénként a 2004-es népszavazásonForrás: valasztas.hu

A leadott aláírásokat az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesítette. Az Országgyűlés 2004. május 17-i ülésén elrendelte a népszavazás kiírását. Mádl Ferenc köztársasági elnök október 13-án 2004. december 5-ére tűzte ki a kórházak privatizációja elleni népszavazást. A parlamenti pártok közül az MSZP, az SZDSZ és az MDF a privatizáció mellett, míg a Fidesz ellene volt.

Gyurcsány beleállt

A 2004-es népszavazáson az igazi érzelmeket a kettős állampolgárság körüli küzdelem kavarta. A kettős állampolgárság ötletét támogató szervezetek közül vitathatatlanul a Fidesz képviselte a legnagyobb súlyt. Orbán Viktor már 2004. szeptember 12-én Szabadkán, a helyi magyarokkal tartott találkozón támogatásáról biztosította a kettős állampolgárság ügyét. A Fidesz kampányának csúcspontja a 2004. november 27-én a budapesti Városligetben megtartott „Összetartozás napja” nevű rendezvény volt, ahol Orbán Viktor a magyarság szempontjából sorsdöntő jelentőségű eseményként vázolta fel a népszavazást.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2004. november 2-án már nyíltan elutasította a népszavazáson az „igen” válaszok támogatását, és a valódi problémák elkendőzésével, szavazatmaximálással vádolta meg a Fideszt. A kampány során az MSZP rendre kiszámíthatatlan hatással járó, felelőtlen próbálkozásként kezelte az MVSZ népszavazását, és „nem” szavazat leadására hívott fel. A Szabad Demokraták Szövetsége határozottan és nyíltan foglalt állást a kettős állampolgárság megadásával szemben.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemeket támogattaForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Visszaütött

Végül mindkét kérdésben érvénytelen és eredménytelen volt a népszavazás, mivel a választóknak csak a 37,49 százaléka jelent meg az urnáknál, ráadásul egyik álláspont sem kapta meg a teljes népesség 25 százalékának a támogatottságát. Gyurcsány Ferenc és az MSZP rövid távon politikai győzelmet aratott, azonban hosszú távon súlyos vereséget szenvedett a határon túliak körében. Mindezt jól mutatja, hogy a 2014-es választásokon a levélszavazatok több mint 97 százalékát a Fidesz kapta.

Választási plakát a 2004-es népszavazásonForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A második legmagasabb részvétel

A 2008-as magyarországi népszavazást a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése nyomán 2007. december 17-én írta ki az Országgyűlés a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A népszavazás időpontját Sólyom László köztársasági elnök 2008. március 9-ére tűzte ki.

A kampány során a KDNP és a Fidesz a díjak eltörlését támogató „igen” válaszokra buzdított, míg a kormányzó MSZP és SZDSZ a díjak megtartását támogatta. Egyetlen parlamenti pártként az MDF maradt távol a pártok népszavazási küzdelmétől. A konzervatív párt nyilvánosan nem támogatta egyik álláspontot sem.

A népszavazás 50,51 százalékos részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Mindhárom kérdésben az igenek győztek, a népakarat a díjak megszüntetésére irányult. Ezúttal Budapesten nem volt kiugró a szavazók aránya, a legkevesebben pedig Komárom-Esztergom megyében szavaztak.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor Fidesz-elnök portréjával illusztrált kampányplakát Szombathely belvárosábanForrás: MTI/Czika László

Nem mondott le

Gyurcsány az elvesztett népszavazás után nem mondott le, pedig erre Horn Gábor is egyértelmű utalást tett a Hír Televízió kamerái előtt. A miniszterelnök menesztette Horváth Ágnest, az SZDSZ egészségügyi miniszterét, majd a koalíció felbomlott. Bár az SZDSZ formálisan kilépett a kormányból, de képviselőinek többsége 2010-ig megakadályozta, hogy előrehozott választást tartsanak. Elemzők szerint a baloldal a mai napig nem heverte ki ennek a népszavazásnak a hatásait, és a referendumnak komoly szerepe volt abban, hogy 2010-ben a Fidesz kétharmados többséget szerzett.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK