14 terrorista járt Magyarországon a párizsi és brüsszeli merénylők közül

Párizs, 2015. november 19. Francia rendőrök vizsgálják az előző napi terrorellenes akció helyszínét Párizs északi, Saint-Denis negyedében 2015. november 19-én, hat nappal a francia fővárosban elkövetett merényletsorozat után. (MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
Vágólapra másolva!
Akadozott a nemzetközi együttműködés a párizsi, illetve a belgiumi terrorcselekmény előtt, elsősorban ez okozta, hogy nem tudtak hatásosabban fellépni a merénylőkkel szemben – ezt mondta mai sajtótájékoztatóján Bodnár Zsolt, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettese. A szakember szerint ez jelentősen megváltozott a párizsi, illetve a brüsszeli terrortámadások után.
Vágólapra másolva!

A mai tájékoztatásnak az apropóját az adta, hogy a korábban beszerzett adatokból és bizonyítékokból most állt össze egy teljesebb kép – mondta a TEK főigazgató-helyettese.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Egészen pontosan az, hogy


Párizsban 2015. november 13-án több helyszínen lövöldözés tört ki a 10. és a 11. kerületben és a Stade de France stadionban egy meccsen. Több öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy klubban pedig túszokat ejtettek a terroristák. Az áldozatok száma elérte majdnem a 150-et.

Forrás: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Brüsszelben 2016. március 22-én két robbanás történt a repülőtéren. Az egyik az American Airlines és a Brussels Airlines pultja közelében, a másik egy közeli kávézó mellett. A merényletben összesen több mint 30-an haltak meg, és rengeteg volt a sérült. Öngyilkos merénylő robbantott egy metróállomásnál is, az EU-s intézmények közelében.

Forrás: AFP/Michael Villa

A merényletek után megkezdődött a terroristák keresése

A párizsi merényletek után azonnal rekonstruálni kezdték, hogy pontosan mi történhetett.

A nyomozás és bizonyos esetekben a bírósági eljárás Franciaországban, Németországban és Belgiumban most is folyik

– mondta Majoros Csaba, a TEK Felderítési Igazgatóságának alezredese.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A két merénylet előtt

összesen 14 olyan ember járt Magyarországon, akik részt vettek a terrortámadásokban.

Majoros szerint azok, akik a merényletekben részt vettek, pont úgy néztek ki, mint a több tízezer migráns, aki Magyarországra jött. Ahogy fogalmazott: lehetetlen lett volna őket kiszűrni közülük.

Főleg úgy, hogy a menekültek jelentős része szírnek mondta magát. Ennek azért volt különös jelentősége, mert Szíria háborús övezetnek számít. De még a szírek jelentős része is azt mondta, hogy nincsenek meg az iratai, és hamis nevet adtak meg.

A későbbi merénylők a támadások előtt komoly kiképzésen vettek részt.

A feladatuk az első időkben az volt, hogy olvadjanak be a menekülttáborokban, és húzódjanak meg, a rendőrséggel pedig semmilyen körülmények között ne kerüljenek konfliktusba, ne kövessenek el még véletlenül sem semmit. A szállodákban, mivel volt pénzük, könnyen vehettek ki szobát, a recepciósok nincsenek felkészítve a szűrésre – mondta a szakember.

A támadások előtt eldobható, mindenféle személyi irat nélkül vásárolható telefonokon beszéltek egymással. Már ezt is nagyon nehéz nyomon követni, az internetes kommunikációt pedig – amit szintén használtak – pedig még nehezebb.

A merényletek előtt a támadók rendszeresen váltottak üzeneteket az egyes közösségi oldalakon olyan profilokkal, amelyeket adott esetben néhány percig használtak.

De volt, hogy bizonyos játékok chatrészében írogattak egymásnak ingyenes wifit használva.

Kik haladtak át Magyarországon a merényletek előtt?

Bilal C. a görög–macedón útvonalon érkezett Magyarországra.

A két ember folyamatosan kapcsolatban állt egymással. A férfi beszerzett Magyarországon egy mobilt, majd egy menetrend szerinti vonattal indult tovább. Később tiltott határátlépés miatt Győrben elfogták, és menekülttáborba vitték. Ezt a telefont később a terrorelhárítók megtalálták, és fontos adatokat szedtek ki belőle.

Ezután papírok nélkül nyújtotta be a menekültkérelmét.

Később a balassagyarmati menekülttáborba kellett volna mennie, de Ausztriába, majd Németországba ment.

Kisebb bűncselekményeket követett el, ezért kezdték el figyelni. 2016 tavaszán jöttek rá, hogy részt vett kapcsolattartóként a merényletekben, ezért letartóztatták.

Ayoub El Khazzani és Abdelhamid Abaoud 2015 augusztusában jött Magyarországra Szerbiából. Néhány nappal később Ausztriába, majd Németországba mentek.

Ayoub el-Khazzani volt az, aki az Amszterdam–Párizs vonaton akart lövöldözni, de három, szabadságon lévő amerikai katona megakadályozta ebben.

Abdelhamid Abaaoud pedig a párizsi terrortámadás helyszíni parancsnoka volt.

A két férfi szintén a migránshullámmal érkezett Magyarországra. Röszkénél lépték át a határt, a IX. kerületben, a Swing Hotelben vettek ki szobát.

Augusztus végén érkezett Magyarországra Bilal Hadfi és Chakib Akrouh. Hadfi a Stade de France-nál robbantotta fel magát, Akrouh kávézóknál lövöldözött, majd öt nappal később, amikor rendőrök rajta ütöttek, a rejtekhelyükön felrobbantotta magát – akkor halt meg Abaaoud is.

Magyar telefont vettek, ezzel kommunikáltak az Iszlám Állammal. A telefont Magyarországon hagyták.

Ebből többek között az is kiderült, hogy Szíriából kapták az utasításokat.

Mohamed Belkaid és Najim Laachraoui szeptember 9-én érkeztek Magyarországra, aztán mentek tovább Ausztriába. Belkaid a belga terrorelhárítókkal vívott tűzharcban halt meg, Laachraoui pedig, aki a terroristák által használt bombákat is készítette, a brüsszeli repülőtéren robbantotta fel magát.

Szeptember közepén

a Bataclan klub három támadója járt Magyarországon,

Sami Amimour, Omar Mostefai és Mohamed Aggad. A három férfi szintén a migránsokkal érkezett a Keleti pályaudvarhoz, ezután a három férfi pár napot egy XIV. kerületi szállodában töltött. Itt találták meg hamis szír útleveleik másolatát is, amelyeket a hotelben készítettek el.

Horvátországon és Magyarországon keresztül jutott el Franciaországba Mohammad al-Mahmúd és Ahmad al-Mohammad, akik a párizsi merényletsorozatban robbantották fel magukat.

A terroristákkal Salah Abdeslam tartotta a kapcsolatot. Voltak, akiket bérelt autójával ő maga vitt el, és voltak, akiknek telefont adott.

A férfi gyakorlatilag a merénylők közötti kapcsolattartó volt.

Azok az adatok, amik ma elhangzottak, nyílt információknak számítanak, ennél azonban, ahogy mondták, természetesen sokkal többet tudnak. Ezt azonban pont a sikeres fellépés miatt nem mondhatják el.

Már tudják, hogyan működik a szervezet

De ahogy Bodnár Zsolt mondta, már a most elmondottakból is lehet látni, hogy az Iszlám Állam hogyan működik. Például azt, hogy

a terrorszervezet minden akcióját jól és aprólékosan megtervezi. A 14 merénylő például – akik Magyarországon jártak – mind úgynevezett visszatérő, illetve szíriai harcos.

A merénylőket 2-3 fős csoportban küldték Európába, őket azonban még egy előfutár megelőzte, aki feltérképezte, hogy melyik ellenőrzési ponton hogyan lehet átjutni Európában. A csoportok pont úgy mozogtak, ahogy azt az előfutár elmondta nekik, később pedig egy Európában élő társuk vette fel őket.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A szakember azt is mondta,

Előtte Magyarország gyakorlatilag logisztikai központként működött, most ugyanez a logisztikai központ Ausztriába és Szlovéniába tolódott át.

A terroristák szűrése egyébként most is működik Magyarországon, elsősorban a menekülttáborokban.