Orbán Viktor: Az új egység felülírja a pártpolitikai határokat

2016.10.17. 12:21

Orbán Viktor miniszterelnök expozéjával kezdődött a hetedik alaptörvény-módosítás vitája hétfőn a parlamentben. A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az október 2-ai kvótanépszavazáson egy pártok fölött álló új egység jött létre. A Fidesz szerint első alkalommal kell az alkotmányos identitás védelme érdekében módosítani az alaptörvényt. Az MSZP korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a vitában.

Az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős ez az egység, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a vitát megnyitva. Expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: a Magyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy „megtartsa Magyarországot magyar országnak”.

Percről percre
Az Origo percről percre közvetítette a miniszterelnök felszólalását és a vita kezdetét.

Orbán: Alkotmányos identitásunk a tét

Az új egység azért jött létre – folytatta –, hogy kifejezze azt a magyar néplélekből származó elemi igényt, miszerint „hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni”. Szavai szerint azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással – a hetedikkel – is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt.„Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor: Egy pártok fölött álló új egység jött létreForrás: MTI/Bruzák Noémi

Kósa: Örökre megváltozhat Magyarország

A Fidesz szerint első alkalommal fordul elő, hogy az alkotmányos identitás védelme érdekében van szükség az alaptörvény módosítására. Kósa Lajos, a kormánypárt vezérszónoka a miniszterelnök expozéja után hétfőn az Országgyűlésben kiemelte: a hetedik változtatás olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihívások érik. Olyanok, amelyekre ha elhibázzák a választ, akkor hosszú időre, vagy akár örökre megváltoztathatják Magyarországot – mutatott rá.

Hangsúlyozta: Magyarországnak olyan országnak kell maradnia, amilyennek megismerték.
Ki az ördög gondolta volna, hogy annyi évvel a sztálini diktatúra és az MSZMP-diktatúra elmúlása után, szabad országok közösségében ugyanazzal a jelenséggel fognak szembenézni, csak most már ezt nem kitelepítésnek és lakosságcserének, hanem kvótának, elosztási mechanizmusnak hívják – mondta.

3,3 millióan mondtak nemet

A kényszerlakhely-változtatatás tömeges méretekben azonban még az ENSZ-alapokmány szerint is tilalmas – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: mindegy, hogy ezt milyen szóvirágokkal jellemzik, barátságos látogatás, tanulmányút, ideiglenes tartózkodás. 

Kósa Lajos kitért arra is, az egész módosítás alapját az az új összefogás teremtette meg, amely az október 2-ai népszavazáson 3,3 millió embert „abba az irányba terelt”, hogy mondjanak nemet Brüsszelnek a kötelező kvótára, a betelepítési politikájára. Ha a parlament elfogadja a módosítást, legitimitását, és a közös politikai akaratot senki nem kérdőjelezheti meg, ez még akkor is igaz, ha a szocialisták nincsenek jelen – értékelt.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint a szocialisták hazudtak a kampánybanForrás: MTI/Bodnár Boglárka

Kósa szerint kiderült, az MSZMP utódja az MSZP

Felidézte, hogy a szocialisták „azt hazudták a kampányban” mindenkinek, hogy bár lényegtelennek tartják a népszavazást, de a kvótaellenes törvény vitáján részt vesznek, és szavazásán igent mondanak, mert a kvótát elvetik. Hozzátette: fájó szívvel mondják, hogy Magyarország védelmében a szocialistákra, a baloldalra soha nem lehetett számítani. 1956-ban sem a magyar szabadságharcosok mellé álltak, inkább a szovjet megszálló hadsereg mellett harcolt a magyar baloldal – mondta Kósa Lajos.

Most újra kiderült, hogy jogi és politikai értelemben is az MSZMP, a pártállami diktatúra megvalósítójának utóda az MSZP – fogalmazott a frakcióvezető, aki szerint, ha a magyar szabadságért kell küzdeni, már annak is örülni kell, ha a szocialisták nem szúrnak hátba. De lehet, hogy még ebben sem kell reménykedni – mondta. Kitért arra is, hogy az unióban van olyan ország, amelynek alaptörvénye már most feketén-fehéren kizárja az idegen népesség betelepítését. 

A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője végül köszönetet mondott a frakcióegyeztetésen részt vevő Jobbiknak, KDNP-nek és a Fidesznek, és úgy látta, nincs elvi, elháríthatatlan akadálya, hogy kompromisszum szülessen a módosítás szövegéről.

Szájer: Megfelel a mai trendeknek a módosítás

Szájer József, a Fidesz másik vezérszónoka, EP-képviselő rámutatott: a szuverenitás és a hatalom forrása a nép, a nemzet. Magyarország nem az uniós jogkörökből való kilépést tervezi, hanem a jogi tisztázását az unió és a hazánk közti viszonynak – hangsúlyozta. Itt lép be az alkotmányos identitás kérdése – mutatott rá Szájer József, majd kiemelte: ide tartozik a népesség, a terület és az államforma egyaránt.

Szájer József szerint jogi tisztázást akar MagyarországFotó: Polyák Attila - Origo

A képviselő közölte, a módosítás a mai trendeknek, az uniós hatásköri szabályoknak, az unió alapszerződésének és a lisszaboni szerződésnek egyaránt megfelel. Úgy látta: a bevándorlás kapcsán helyes, ha Magyarország az eszét használja, és nem ideológiai berögződések rabja, mint az több nyugati országban tetten érhető.

KDNP: Ehhez nem asszisztálhatunk

A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka az alaptörvény-módosítás hétfői vitájában a parlamentben a magyar szuverenitás védelmét nevezte a legfontosabbnak.

Bírálta Európa vezetőit, akik értékelése szerint az elmúlt évtizedekben szisztematikusan kiirtották a keresztény értékeket, és nem veszik észre, hogy futótűzként terjed az iszlám. „Ehhez mi, kereszténydemokraták nem asszisztálhatunk, még akkor sem, ha a Szentszék kizárólag a migránsok mint áldozatok oldaláról kívánja velünk láttatni az inváziót” – tette hozzá.

Soltész Miklós, a KDNP másik vezérszónoka migránsok által elkövetett bűncselekményekről szóló hírekből idézett, és szóvá tette, hogy a baloldal elbagatellizálja a problémát.

Vona új megosztottságról beszélt

A Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban. Vona Gábor hétfőn az alaptörvény módosításának vitájában, a parlamentben azt mondta: nem fedi a valóságot, és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni – értékelt.

Vona Gábor új megosztottságot látForrás: MTI/Kovács Tamás

A vezérszónokként felszólaló pártelnök azzal indokolta, hogy ennek ellenére részt vesznek a vitában, hogy azt hazafias kötelességüknek tartják. Közölte, azért vesznek részt a vitában, hogy Magyarország legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmének megalkotásában részt vegyenek, amellyel az országot meg tudják védeni a kvótáktól.

LMP: Színvonaltalan az alkotmánymódosítás

Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka, az ellenzéki párt társelnöke hétfőn az Országgyűlésben azt mondta, hogy színvonaltalan az alkotmánymódosítás, és olyan fogalmakat tartalmaz, aminek nincs jogi relevanciája. Hogyan gondolják, hogy ez az alkotmánymódosítás megvéd bárkit is? – tette fel a kérdést. Szerinte a módosítások nem állhatnak az uniós jog felett, és ezt a kormánypártok is nagyon jól tudják.

Szél Bernadett, az ellenzéki párt másik vezérszónoka szerint a magyar nemzet most hátrébb van, mint ahonnan tavaly februárban elindultak. Úgy vélte: azért kellett megtartani a népszavazást, mert addig se kell arról beszélni, hogy bérválság van, az oktatás és egészségügy összeomlott.

Az MSZP korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a vitában.