Vonának az antiszemitizmus miatt fontos Irán

2016.10.20. 16:06

Az Irán-barátság és az Izrael-ellenesség, illetve az antiszemitizmus szorosan összefügg a Jobbik ideológiájában. A párt lassan másfél évtizede ápolja a kapcsolatokat Iránnal, Vonáék még választási megfigyelőket is hoztak volna onnan Budapestre.

„Az iszlám az emberiség utolsó reménysége a globalizáció és a liberalizmus sötétségében" – fogalmazott 2013 novemberében – nagy sajtóvisszhangot kiváltva – Vona Gábor törökországi látogatásán. A mondat csak azokat lephette meg, akik nem kísérték figyelemmel a magyar szélsőjobboldali párt külpolitikáját. Abban ugyanis kezdettől fogva kiemelt szerepet kap az iszlám országok irányába történő kapcsolatépítés. 

Vona Gábor, a Jobbik elnöke korábban arról beszélt, hogy az iszlám az embersiég utolsó reményeForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az antiszemitizmus miatt fontos

Az Irán-barátság és az Izrael-ellenesség, illetve az antiszemitizmus szorosan összefügg a Jobbik ideológiájában. Ez pedig Irán számára is nyilvánvalóan fontos kapcsolódási pont, hiszen az Európai Unió államaiban kevés (és egyre kevesebb) olyan jelentősebbnek mondható pártot találhat, amely partner lenne az Izrael-ellenességben és antiszemitizmusban, mivel a nyugati muszlimellenes szélsőjobboldali pártok jelentős része egyben izraelbarát is – írta korábban a politicalradical.cafeblog.hu.

Bár Vona Gábor már 2003 februárjában Jemenben tett látogatást és tartott beszédet egy arab konferencián, az első jelentősebb, írásos külpolitikai állásfoglalását egy a Barikádban megjelent 2007-es cikkében körvonalazta. Iránt ekkor – nem kis túlzással – a muszlim világ vezetőjeként festette le: Az Egyesült Államok monopolizálta világ remélhetőleg a végóráit éli. Képtelen lesz többfrontos harcra Kínával, Oroszországgal, az Irán vezette muszlim világgal és Latin-Amerikával. Ez utóbbival sokat nem tudunk kezdeni, de az első három felé igen is találnunk kell utat.

Választási megfigyelők

Az Irán iránti fokozódó nyílt elköteleződést mutatta Vona Gábor 2008. október 23-i beszéde, melyben a pártelnök a 2009-es EP-választásokra Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöktől kért választási megfigyelőket, és az Iráni Forradalmi Gárda segítségét. Egy 2008-as interjúban Vona a javaslatát Simon Peresz izraeli államfő kijelentésére hivatkozva indokolta: „Magyarország jelen pillanatban olyan ország, amelyet Izrael meg akar szállni vagy már megszállt. Simon Peresz kijelentésére gondolok, és ha a választások tisztaságára felügyelni kell, akkor azt Nyugat-Európától, az Európai Uniótól nem várhatjuk."

Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnöktől kért választási megfigyelőket VonaForrás: AFP/Atta Kenare

A nyilvánosság előtt látható iráni kapcsolatrendszer ebben az időszakban csak pár főből állt, beletartozott Vona Gábor, Dr. H. Jahromi M. Afi étterem-tulajdonos és üzletember, Gyöngyösi Márton, a Jobbik későbbi külpolitikai kabinetjének vezetője és a mindenkori iráni nagykövet. Ezeknek a személyeknek nagy szerepe lehetett abban, hogy Vona a 2003-as jemeni látogatását követően pártszinten is történtek a nyilvánosság előtt is ismertté vált találkozók.

Ali Irvash Reza iráni nagykövettel 2007-ben találkozott Vona a közös iráni és a magyar kulturális gyökerek erősítésére hivatott pilisvörösvári iráni kiállítás keretében. Morvai Krisztina pedig 2009-ben látogatott Iránba egy „emberi jogi konferenciára".

Intézményesedés

A Jobbik parlamenti párttá válásával az Iránnal kapcsolatos politika is új szintre emelkedett. A korábbi elszórtabb nyilatkozatokon és személyes kapcsolatépítésen túllépve az Iránnal kapcsolatos nézetek immár a párt külpolitikai tevékenységének szerves részévé váltak: elkezdődött az intézményes kapcsolatrendszer kiépítése a parlamenti és önkormányzati szinten egyaránt.

A Jobbik 2010 után több gesztussal és megnyilatkozással is védte Irán geopolitikai érdekeit, elutasítva az országot ért nemzetközi szankciókat. 2012 januárjában Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese tiltakozott az EU és az Egyesült Államok új szankciói ellen, azt egyszerre reális háborús veszélyként és „háborús hisztériakeltésként" minősítve a békés Irán ellen, „aki eddig nem támadott meg senkit". A frakcióvezető-helyettes emlékeztetett arra is, hogy míg Irán nukleáris katonai potenciáljára nincs bizonyíték, „Izraelnek ezzel szemben közel 200 atomfegyvere van" – írta korábban a szombat.org.

A Jobbik többször kiállt az iráni atomprogram mellettForrás: AFP/Mohammad Berno

Nem a hazaiaknak szól a barátság?

A Jobbik hangos támogatója az Irán által sok féle módon segített szíriai rezsimnek is. A nyílt állásfoglalások közé tartozik az alább említett tüntetéseken és találkozókon kívül még például az iráni külügyminiszter repülőgépének Magyarország légteréből való kitiltása elleni tiltakozás 2011 végén. Vagy az, hogy aA Jobbik üdvözölte az iráni atomdúsítás korlátozásáról szóló, a nemzetközi szankciókat enyhítő genfi megállapodást.

Mindezzel kapcsolatban látni kell, hogy a Jobbik Iránnal – és általában a keleti nyitással –kapcsolatos külpolitikája és agendája a szavazóközönsége számára érthetetlen, vagy egyenesen kevéssé tolerálható, hiszen nehezen egyeztethető össze a Jobbik által deklarált keresztény identitással is, valamint a párt és a szavazótábora általános idegenellenességével. Következésképpen a párt külpolitikáját mozgató érdekek nem igazán a hazai pártpolitikai versenyhez köthetők.

A Jobbik ezért operál rendre a közönsége által leginkább érthető antiszemita érvekkel, amikor demonstratíve is kiáll Irán mellett, így például 2011. december 2-án „háborúellenes béketüntetés" keretében tiltakozott az Iránt sújtó szankciók és a nyugati „cionista" érdekek érvényesítése ellen. Így válnak a zsidó világ-összeesküvés, valamint magyar őstörténeti mítoszok mentén indokolttá a keleti kapcsolatok.

Testvérvárosi megállapodások

A párt egykori államfő-jelöltje, Morvai Krisztina is különös szeretettel viseltet a palesztin nép irányába – egyik ismert kijelentése például, hogy „palesztinok leszünk a saját hazánkban". Morvai a Bajnai Gordon házánál tartott 2009-es tüntetésen azt ecsetelte, milyen remek palesztin és Hezbollah harcosokkal volt szerencséje megismerkedni egy konferencián, és ez mennyi bátorítást adott neki.

Gyöngyöspatának már iráni testvértelepülése is vanFotó: Origo

Egyébként 2010. szeptember 11-én a Jobbik több szervezettel együtt ünnepelte a magyar-arab barátság napját Ajkán. A rendezvényen Vona Gábor is felszólalt. Egy évvel később többfős iráni üzleti delegáció érkezett Magyarországra. A résztvevők felkeresték a jobbikos Tiszavasvárit, Gyöngyöst és Gyöngyöspatát. A két kisebb település hamarosan testvérvárosi megállapodást kötött az iráni Ardabillal, valamint a síita szakrális központnak számító Kum városával.

Mindenkinek jó?

Nemzetközi politikai szempontból Jobbik és Irán kapcsolata láthatólag mindkét fél számára alkalmas a politikai tőke növelésére. Irán esetében egyértelmű, hogy bármely európai parlamenti párttal kialakított kapcsolatrendszer segíti a nemzetközi elszigeteltség enyhítését, valamint az európai politika befolyásolását.

A Jobbik számára pedig az Irán-barátság alkalmas nem csupán az Nyugat- és az Izrael-ellenesség kifejezésére, hanem arra is, hogy tényleges politikai súlyánáljóval hangsúlyosabb nemzetközi „szereplőként" tűnhessen fel a geopolitikailag meghatározó Irán szövetségeseként. Irán szempontjából azonban nem feltétlenül a Jobbik, még talán nem is annak antiszemitizmusa és Izrael-ellenessége az elsődleges, hanem a kapcsolatból származó információk és az európai politikába való belépés lehetősége.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK