Ismert nyilas ölte meg a rendőrt Bőnyben

2016.10.26. 11:33

Győrkös István, a rendszerváltás utáni hazai hungarista mozgalom egyik vezető személyisége. Az általa vezetett Magyar Nemzeti Arcvonal rendszeresen tart katonai kiképzéseket, a legnagyobb táboruk Bőnyben található.

Győrkös István 1940. november 20-án született magyar szélsőjobboldali, hungarista vezető, az 1990-es évek eleji-közepi hungarista mozgalmak egyik főszervezője, az 1989-ben általa alapított Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője. Állítása szerint az 1956-os forradalom után börtönbe került, ahol a nyilas rabtársakon keresztül megismerkedett a nemzetiszocializmus és a hungarizmus eszmeiségével. 

Győrkös István, a hazai hungarista mozgalom egyik vezetőjeForrás: szabadriport.files.wordpress.com

Belharcok

A rendszerváltás hajnalán, 1989-ben Győrben megalapította a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportokat. A nemzetiszocializmus eszmeiségének terjesztése miatt tagtársaival együtt azonnal perbe fogták, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A per lezárulta után szervezete nevét 1992. november 29-ével Magyar Nemzeti Arcvonalra változtatta. 

A hungarista mozgalom vezetését Henney Árpád 1980-as halálával a szintén alapító tag Tatár Imre vette át. Tatár még életében egyfajta társelnöki rendszert alakított ki az 1990-es években a mozgalom élén. A három társelnök Győrkös István (Magyar Nemzeti Arcvonal), Szabó Albert (Világnemzeti Népuralmista Párt) és Ekrem-Kemál György (Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége) voltak. Ekkor megpróbálták legalizálni a szervezetet, és 1994-ben Magyar Hungarista Mozgalom néven pártot alapítottak, ám öt hónapon belül fel is oszlatták magukat,  és még abban az évben Magyar Népjóléti Szövetség néven formálódtak újra. Ez a párt 1998-ra gyakorlatilag teljesen szétesett, hivatalosan pedig 2000-ben szűnt meg. 

Győrkös találta ki a becsület napját

Tatár 1995-ös halála után Győrkös egyeduralomra tört, és a társelnöki rendszert semmisnek nyilvánítva kinevezte magát a hungarizmus és a hungarista mozgalom egyedüli vezetőjének. 1997 februárjában csoportjával megszervezte az első Becsület Napja felvonulást. Ugyan a hungaristák sosem voltak számottevő politikai tényező, a már korábban is meglévő, és ezen lépéssel született újabb törések miatt az 1990-es évek közepén még valamelyest aktív mozgalom az évezred végére teljesen szétesett, de Győrkös a saját szervezetét, a Magyar Nemzeti Arcvonalat még ma is vezeti.

Győrkös István meghatározta a mozgalom alapjait, megírta az erkölcsi alapokat, a szellemi alapokat, és a Kódexet, megalkotta a mozgalom jelképeit, jelszavát, meghatározta ünnepeit. Becsület napja néven új ünnepet alapított, melyet azóta nagyon sok nemzeti szélsőséges szervezet ünnepel meg. Éveken keresztül szerkesztette és kiadta az MNA tájékoztató nevű újságot, és a Sólyom újságot. A két újság összevonásából született meg a Jövőnk kiadvány. A kiadott újságok 99 kiadást értek meg idáig. Jelenleg Hídfő néven jelenik meg időszakos kiadványként. 

Nem kérnek a cigányokból

Az MNA elképzelései szerint a kapitalista nyugati világ hanyatlóban van, ezért fontosnak tartják a tagság számára a lehető legjobb kiképzés biztosítását. A tagság a kiképzést „egységesített kiképzési rendszer” szerint, katonáktól, volt katonáktól kapja. Heti rendszerességgel járnak gyakorlatokra, túrákra, és évente több katonai tábort szerveznek (ezek időtartama változó, általában 3-7 nap), ezek közül a legtöbb nem nyilvános. 

A gyakorlatok során főleg airsoft, paintball és légfegyvereket alkalmaznak, illetve különböző legálisan kapható, katonai kiképzéshez szükséges eszközöket, mint katonai térképek, gyakorlógránátok. Országszerte több táboruk is működik, a legnagyobb Bőny külterületén a „Sas-hegy” nevű helyen található magánterületen. „Buzik, cigányok, zsidók nem vehetnek részt a táborban”, és követelmény „a cigány és zsidó életmód (bűnözés, kábítószer) elutasítása”.