Hiányzó oldalakkal jelent meg az ellenzéki török újság

2016.11.01. 16:28

"Nem adjuk meg magunkat" felirattal a címoldalán jelent meg a török kormánykritikus napilap, a Cumhuriyet (Köztársaság) keddi száma, miután hétfőn a hatóságok őrizetbe vették az újság főszerkesztőjét, több igazgatósági tagját és újságíróját, összesen 13 embert egy terrorizmus elleni intézkedés keretében.

Egy lappal szimpatizáns tüntető a Cumhuriyet utolsó számát szorongatja a november 1-ei, szerkesztőség előtt tartott demonstrációnForrás: AFP/Ozan Kose

A lap munkatársait azzal vádolják, hogy bűncselekményt követtek el a július 15-ei katonai puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezetésével működő nemzetközi hálózat, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatistái nevében, bár nem tagjai a terrorszervezeteknek.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az esetet a sajtó-, illetve véleményszabadság durva megsértésének, a történteket elfogadhatatlannak nevezte. Schulz ismételten

a véleményszabadság, továbbá az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására szólította fel a török vezetőket.

Tüntetők tiltakoznak a letartóztatások miattForrás: AFP/Ozan Kose

A Cumhuriyet is "a szabad sajtó elleni újabb puccsként" értékelte a rendőrségi fellépést és részletesen beszámolt az őrizetbe vételekre vonatkozó nemzetközi bírálatokról. A hiányzó publicisztikák helyei üresen maradtak. A Cumhuriyet emlékeztetett: a napilap első száma a modern, világi Török Köztársaság megalapítását követő évben, 1924-ben jelent meg.

Az újság nem a legjelentősebb ellenzéki orgánum Törökországban. Naponta 50 ezer példányt adnak el belőle, míg a Sözcü című kemalista ellenzéki lapból naponta akár 290 ezer is elfogy az újságos standokról. Ezzel az eredménnyel a Sözcü az írott sajtó harmadik-negyedik legnépszerűbb terméke Törökországban, szoros versenyben az őt megelőzőkkel újságokkal.

Az újságos standon ma még ott volt a CumhuriyetForrás: AFP/Ozan Kose

A Cumhuriyet az utóbbi években

oknyomozó-tényfeltáró tevékenységével

került a nemzetközi figyelem középpontjába. 2015 májusában például felvételeket közöltek arról, hogy a török titkosszolgálat 2014-ben fegyvereket szállított Szíriába. A cikk miatt Recep Tayyip Erdogan török elnök személyesen indított pert. Az államfő úgy látta, a lap aláássa országa tekintélyét.

A Török Újságírók Egyesületének adatai alapján a hatalomátvételi kísérlet óta eltelt három és fél hónapban közel

170 médiumot állítottak le és 105 újságírót tartóztattak le országszerte.

Jogvédő szervezetek úgy vélik, a tisztogatások nemcsak az összeesküvők, hanem a másként gondolkodók, illetve a kurd szeparatizmus támogatói ellen is irányulnak.

"Fehér foltok" a Cumhuriyetben: ezekre a helyekre azok az újságírók írtak volna, akiket letartóztattakForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Linda Say

Kedden Binali Yildirim török miniszterelnök a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén leszögezte, hogy nem riad vissza a nyugati kritikáktól. Közölte:

A török kormány védi a sajtószabadságot, de az Európai Unióval (EU) alapvető a nézeteltérés a terrorizmus és a szabad média meghatározásában."

Mint fogalmazott: Ankara gondja nem a sajtószabadsággal van, a terrorizmussal szemben járnak el. A kormányfő nehezményezte, hogy Európa mindig a médiát hozza fel kifogásként.

Yildirim a halálbüntetés tervezett visszaállításával kapcsolatban azt mondta, hogy az az alkotmányt érintő kérdés, amelynek módosításához többpárti megegyezésre van szükség. Mint fogalmazott: a változtatás "korlátozott mértékben" végrehajtható, de nem visszamenőleges érvénnyel.

Devlet Bahceli, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke az ügyben kedden támogatásáról biztosította a kormányt, ami azonban még nem jelent kétharmados többséget a törvényhozásban, csak egy népszavazás kiírásához elegendő.

Eközben a szerkesztőség előtt, egy nappal a főszerkesztő és társai letartóztatása után tüntetést szerveztek a lappal szompatizáns olvasók.