Egyes falvakban nagyobb a szmog, mint Budapesten

2016.11.26. 15:26

A háztartási szilárd tüzelés sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a magyarországi légszennyezéshez, mint a közlekedés. A rossz minőségű fűtőanyagok, a vizes fa és lignit mellett sokan a szemetet is elégetik, és a kistelepüléseken ezzel annyi ultrafinom káros részecske kerül a levegőbe, hogy néha még Pekingben is jobb a helyzet. Becslések szerint idén több mint 9200 ember hal meg az országban a légszennyezés miatt. 

„A hozzánk érkező panaszok alapján semmi nem változott az elmúlt években, a kisebb településeken továbbra is nagyon szennyezett a levegő a fűtés miatt” – mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. Bár a szemétégetés – akár a kályhában, akár a szabadban – illegális, a hatóságok eszköztelenek, hiába szólnak a lakók. 

Nincs pénz arra, hogy egy szakértő megállapítsa, mivel tüzelt a szomszéd, és a rendőr sem fogja lefényképezni a kazánban égő PET-palackot. Lenkei Péter szerint segíthetne az is, ha az illegális szemétégetés bekerülne a büntető törvénykönyvbe, bár ennek jelentősége inkább jelképes – ahogy az állatkínzásnál –, nem a büntetés kiszabása a legfontosabb cél. 

Részecskeszámlálóval a szálló por nyomában

Az elmúlt napokban a Levegő Munkacsoport munkatársai külföldi szakértők kíséretében végigjárták Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, hogy megmérjék a légszennyezettséget. 

A műszer működés közben

Forrás: Patrick Huth

Ehhez egy kondenzációs részecskeszámlálót használtak, amely megmutatja, egy köbcentiméter levegőben hány ultrafinom, egy mikrométernél kisebb részecske található. (Összehasonlításképpen: az emberi hajszál keresztmetszete 60 mikrométer.) Azért ezt a méretet vizsgálták, mert a szilárd tüzelésből származó, leginkább egészségkárosító láthatatlan részecskék jellemzően 0,02 és 0,3 mikrométer közöttiek. De lássuk a méréseket! 

  • Budapesten és Miskolcon átlagosan 10–15 ezer ultrafinom részecske szennyezi a levegő egy köbcentiméterét. 
  • A 2000 alatti érték már igen tiszta levegőnek számít. 
  • A barlangokba belépve hamar 1000 alá esik a részecskeszám, és beljebb kerülve folytatódik a csökkenés. Az is előfordul, hogy egyetlen ultrafinom részecske sincs a levegőben, és ez a budapesti barlangokra is igaz. 
  • A Bükk egyik mély völgyében fekvő Répáshután 30–35 ezer részecskét mértek este hét óra körül, amikor már a legtöbben begyújtottak otthon. 
  • Bódvaszilas mellett 2800/köbcentiméter volt a levegő háttérszennyezettsége, azaz átlagos részecskeszáma, ami viszonylag kedvező érték. A faluban viszont 15–20 ezerre emelkedett ez a szám, és nem is fűtöttek igazán a helyiek. 
  • Jósvafő közelében sem volt túlzottan rossz a levegő, 3000–3500 részecskét mértek, de ez a településen 6–10 ezerre nőtt, bár nem volt intenzív a fűtési időszak. 
  • Az igazi sokk Arlón érte a kutatókat: délután négy-öt óra körül mértek, amikor hazaérve befűtenek az emberek. A részecskeszámláló 110–120 ezret mutatott, és ez nem csak egy-egy kiugró érték volt. 

Bódvaszilason a budapestihez hasonló szennyezettséget mértek

Forrás: Axel Friedrich

A külföldi szakértők is meglepődtek a méréseken, azt mondták magyar kollégáiknak, hogy ilyen mértékű légszennyezést a harmadik világban sem tapasztaltak. Még a légszennyezés miatt gyakran emlegetett Pekingben is átlagosan 15 ezer részecske körüli a háttérszennyezettség, a főutak mellett is csak 25–30 ezerre emelkedik. 

A kályhában melegít a kabát

A településeken a helyi adottságok a fűtési megoldásokban is tetten érhetők. Bükkábrányban elég beleszagolni a levegőbe, és kiderül, szinte mindenki lignittel fűt. Az ok egyszerű: a Mátrai Erőmű ott lévő bányája miatt a helyiek olcsón jutnak lignithez. Csak éppen az egyik legrosszabb fosszilis tüzelőanyagot veszik meg. A lignit fűtőértéke alacsony, és az otthoni elégetése során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe, nem meglepő, hogy Bükkábrányban 25–30 ezer szennyező részecskét mértek. Hatékonyan és a legkevesebb károsanyag-kibocsátás mellett csak erőművekben érdemes a lignitet elégetni. 

Besenyőtelken sokan bálás ruhát dobnak a kazánokba és kályhákba. Valószínűleg azért, mert az öt kilométerre fekvő Füzesabonyban van egy használtruha-válogató, amely az értékesíthetetlen ruhákat eladja. Hiába szólnak a vevőknek, hogy fűtésre ne használják a rongyokat, ez nem jelent akadályt, a légszennyezettség pedig 15–20 ezer részecske köbcentiméterenként a településen. 

„Nálunk 20–25 család fűt bálás ruhával, de a füzesabonyi járásban akár több százan is lehetnek” – ismerte el a 2500 fős Besenyőtelek polgármestere. Bozsik Csaba hozzátette, nem folyamatosan kerül ruha a kályhákba – attól függ, van-e pénze a családnak lignitre, fára –, de a fűtési szezonban mindig érezni, hogy rongyokat is égetnek. Szerinte meg lehetne büntetni őket, de mivel főleg a legszegényebbeket érinti a probléma, a bírságolás nem vezetne sehova. Igaz, van olyan helyi is, akinek nincsenek anyagi gondjai, csak spórol a tüzelőn. 

A polgármester szerint a környékbeli települések vezetőivel már többször próbáltak tárgyalni a ruhás cég vezetőjével, de azt a választ kapták: a vevőkkel aláírat egy nyilatkozatot, hogy fűtésre ne használják a rongyokat, ezért innentől nem az ő felelőssége az ügy. Bozsik Csaba úgy véli, a vállalkozó azért nem hagyja abba a ruhaként már eladhatatlan bálák értékesítését, mert így a megsemmisítési költségek helyett még bevétele is származik az üzletből.

Sokan nem tudják, mennyire veszélyes

„Budapesten jobb a levegő, mint a vidéki kistelepüléseken” – jelentette ki a mérések alapján Lenkei Péter. Igaz, azt hozzátette: teljes mértékben nem lehet összehasonlítani az adatokat, mert más napokon, más időjárási helyzetben végezték a méréseket, de nagy vonalakban helytállóak a megállapítások. 

Az sem mindegy, mennyire száraz a fa, és milyen a kályha (képünk illusztráció)

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A Levegő Munkacsoport egy korábbi felmérése alapján a szemétégetés fő oka, hogy az emberek nincsenek tisztában a veszélyekkel. Ugyanakkor fontos tényező az is, hogy vannak, akik örülnek, hogy így egyáltalán van mivel fűteniük. 

Lenkei Péter szerint  Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megye kistelepülésein a legrosszabb a helyzet.

Szinte alig van olyan ház, amelyet megfelelően szigeteltek, míg az ország nyugati határa mellett jóval nagyobb arányban van erre példa. 

„Az első lépésben szigetelni kellene az épületeket, ha ez megvan, a hőigény is kisebb lesz” – javasolta a Levegő Munkacsoport irodavezetője. Mint mondta, a beruházásokat, köztük a kazánvásárlást kamatmentes hitellel kellene támogatni, mert nagyságrendi különbség van egy jó és egy rossz kályha hatásfoka, illetve károsanyag-kibocsátása között. Emellett  érdemes lenne a kistelepüléseken a központi, távfűtést kialakítani, mert nemcsak gazdaságosabb, hanem jóval környezet- és egészségbarátabb lenne a mostani megoldásoknál. 

A háztartási szemét harmada a kályhába kerül

Az otthoni szemétégetés széles körű elterjedését a hulladékkezelő telepeken is érzékelik. Például a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-hez télen akár 30 százalékkal kevesebb lakossági hulladék kerül, mint a nyári hónapokban. Mivel a háztartásokban nagyjából egyenletes a hulladékképződés egész évben, ekkora eltérés csak azzal magyarázható, hogy a hidegben a szemét egy részét elégetik – tudtuk meg Sánta Krisztiántól, a cég hulladékgazdálkodási divízióvezetőjétől. 

Télen kevesebb háztartási szemét érkezik a hulladékkezelő telepekre

Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Szerinte nem új jelenségről van szó, mivel a környéken hagyományosan nagy a vegyes tüzelésű kazánok aránya, de a szegényebb és falusiasabb részekre jellemzőbb. Egy háztartásban hetente két kiló lom eltüzelése nem tűnik soknak, de ötöde a kukába kerülő átlagos hulladékmennyiségnek, 10 kilogrammnak. 

A válságban lett megint népszerű a szilárd tüzelés

„2008–2010 körül a többszörösére emelkedett a vegyes tüzelésű kazánok eladása” – emlékezett vissza Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetségének ügyvezető elnöke. Azt mondta, akkoriban hirtelen emelkedni kezdett a gáz ára, és mivel az oroszok is riogattak a gázcsap elzárásával, sokan átálltak más tüzelőanyagra.

Azokban az években több tízezer darab kazánt eladtak – egyes becslések szerint akár százezret is –, ráadásul a gyenge minőségűt is elvitték, csak az számított, hogy olcsó legyen. Azóta visszaállt a korábbi szintű forgalom, de a vegyes tüzelésű kazánnal rendelkező háztartások zöme nem állt vissza gázra. 

Alulra teszi a gyújtóst? Így kell helyesen tüzet rakni!

A helytelen tűzrakás következménye a nagy mennyiségű füst, ami szennyezi a levegőt, de az égés hatásfoka sem megfelelő. A kellően száraz, 20 százalék alatti hasábfával így kell tüzet rakni:

• A nagyobb hasábokat tegyük keresztbe a kályhába vagy kazánba.

• A levegőáramlás miatt hagyjunk kellő távolságot a hasábok között.
• A puha fából (például fenyőből) és gyújtósból álló „begyújtó egységet" tegyük a rakás tetejére, majd gyújtsuk meg.
• Ezzel a módszerrel a tűz felülről lefelé terjed, a láng nem hűl le, így tökéletesebb az égés, a berakott fa pedig fokozatosan ég el.
• Azért nem jó alulról meggyújtani a rakást, mert akkor a láng az összes berakott fán végigfut, de közben nem tud felmelegedni. Így később éri el a környezetkímélő, jó hatásfokú égéshez szükséges magas hőmérsékletet, ráadásul a lassabb indulás után majdnem egyszerre bomlik el az összes fa.

A gáztól való függetlenség mellett a fatüzelés fő vonzereje az árában rejlik: még megfelelő minőségű, kellően száraz fával is a feléből kijön a fűtés a gázhoz képest  (az ingyen szerzett fával persze még olcsóbb). A költségek tovább csökkenthetők, ha szemetet is égetnek, de a lomok tönkretehetik a kazánt is, és a kéményt is. Gyárfás Attila arra figyelmeztet, hogy a kémények belsejében kátrányszerű éghető anyagok rakódnak le, és emiatt kéménytűz alakulhat ki. 

Egyre inkább a háztartások felelnek a rossz levegőért

A nem megfelelő anyagokkal való fűtés miatt nemrégiben a Földművelésügyi Minisztérium is kampányt indított Fűts okosan! elnevezéssel. A tárca szerint azért van szükség a felvilágosító akcióra, mert a magyar gázhálózat európai szinten is éljenjáró, de a háztartások egyre kevésbé használják. Helyette a levegőt sokkal jobban szennyező fűtőanyagokat használnak, mert azok olcsóbbak, de nem veszik figyelembe a környezet- és egészségkárosító hatásokat, illetve a fűtőértéket.

A lakossági gázfelhasználás valóban csökken, szinte évről évre. A kétezres évek első felében 102 és 125 köbméter között ingadozott az éves fogyasztás háztartásonként, a 2010 utáni időszakban 70 és 90 közé csökkent a mennyiség. Tavaly 79 köbméter volt az átlagos gázfogyasztás évente. 

A minisztérium hozzátette, a gázfelhasználás csökkenésével párhuzamosan az elmúlt tíz évben a szilárd biomassza, vagyis főleg a fa mennyisége folyamatosan növekedett, 2008 és 2013 között pedig a lignit mennyisége emelkedett jelentősen. Bár – ahogy az alábbi grafikonon is látszik – a növekvő trend az utóbbi két-három évben megtört, de a minisztérium válasza szerint ebben az enyhe telek is szerepet játszottak. 

A légszennyezettséggel kapcsolatos egyik gyakori tévhit, hogy a közlekedés miatt rossz a levegő. A közúti közlekedés hatása természetesen nyilvánvaló: elsősorban a dízelautók kibocsátása, a súrlódó fékbetétek és gumiabroncsok kopása miatt rengeteg káros részecske kerül a levegőbe, de ennek aránya korántsem akkora, mint gondolnánk. 

Az utóbbi években a magyar gazdaság PM10-kibocsátása folyamatosan csökkent, míg a háztartásoké nagyjából állandó volt, bár a válság éveiben megugrott a lakossági kibocsátás. (Utóbbi jelenség egyébként szinte teljesen egybevág a fa-, szén- és lignitfelhasználás alakulásával.) Másképp megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a háztartások egyre nagyobb mértékben felelnek a magyarországi levegőszennyezésért. 

2000-ben még csak 30 százalék volt a lakossági arány, 2014-re ez meghaladta a 41 százalékot. Sőt, a kisebb, PM2,5 részecskék több mint 65 százaléka a háztartásokhoz kötődik. Az ipar részesedése csupán 7, a közlekedés pedig 10 százalék. 

A légszennyezés magyarországi hatásairól riasztó adatokat közölt idén az OECD. A tanulmány szerint egymillió lakosra vetítve csak Kínában halnak meg többen a rossz levegő miatt. Ott egymillióból 954 ember veszíti élet a légszennyezés következtében, Magyarországon 938 ez a szám. Hazánk jelenlegi lakosságára vetítve ez azt jelenti, hogy idén 9221-en fognak a rossz levegő miatt meghalni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a korai halálozással járó gazdasági veszteség Magyarországon csaknem 41 milliárd dollár. 

Miért káros a szálló por?

A szálló pornak vagy aroszoloknak nevezett, 10 mikrométernél kisebb szemcseméretű részecskék (PM10) lejutnak az alsó légutakba. Az apróbb, 2,5 mikrométernél kisebb, belélegezhető részecskék a tüdő léghólyagocskáiba is bekerülnek, a 0,08 mikrométernél is kisebb részecskék a tüdőn keresztül a véráramba is átjutnak. További probléma, hogy a felületükhöz mérgező szennyezőanyagok kapcsolódhatnak.

A szálló por koncentrációjának rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, könnyezést, orrviszketést, köhögést, nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva helyi gyulladás alakulhat ki, a véráramba bekerülve pedig növeli a vér alvadékonyságát, vérrögösödés léphet fel.

Emiatt a szennyezett napokon megnő a szív- és érrendszeri betegségek száma, többen fordulnak asztma és krónikus légcsőhurut miatt orvoshoz, de akár halálos kimenetelű érelzáródás is előfordulhat. Hosszú távon jelentősen csökken a várható élettartam, megnő a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kialakulásának kockázata.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK