A metróvezetők napok óta nehezen tudtak fékezni a Pillangó utcánál

Az Origo információi szerint már a múlt pénteken homokot kellett szórni a sínekre a 2-es metró Pillangó utcai megállójánál, mert a metróvezetők panaszkodtak arra, hogy lassú sebességnél is nagyon nehéz biztonságosan megállni. A pályaszakasz évtizedek óta problémás esős és hideg időben, de elképzelhető, hogy az Alstom-szerelvények fékrendszere is hozzájárulhatott a koccanáshoz.

A metrószerelvényeket úgynevezett folyamatos vonatbefolyásoló berendezés vezérli a 2-es vonalon is: ez az automatika lassít, gyorsít, tartva a távolságot két szerelvény között a sebességtől függően, sőt még az ajtókat is kinyitja, amikor a szerelvény megállt egy állomáson. A metróvezető csak az ajtók biztonságos zárására adja a jelet, illetve a biztonságos elinduláshoz. Ez a vonatbefolyásoló rendszer azonban ki volt kapcsolva a 2-es metrónak azon a szakaszán, ahol a baleset történt reggel, mert a pálya napok óta csúszós volt a rá hulló levelek és a hideg, deres idő miatt.

A 2-es metró felszíni szakasza évtizedek óta problémás Forrás: Szabó Gábor - Origo

A rendszert azért kellett kikapcsolni az Origo értesülése szerint, mert a pálya állapota miatt drasztikusan csökkenteni kellett a sebességet, és

a változó körülményekhez csak ellenőrzött kézi vezérlés alkalmazásával lehetett alkalmazkodni.

Ez nem jelenti azt, hogy teljesen kikerültek a metrók az automatika felügyelete alól. Például az úgynevezett „megközelítéskontroll” továbbra is működött, vagyis a vezető jelzést kap, ha a sebességhez mérten túlzottan megközelít egy másik szerelvényt.

Forrás: MTI/Jászai Csaba

Viszont

már a múlt hét végén is panaszkodtak a metróvezetők arra, hogy 10-15 km/h-s sebességről is alig tudják biztonságosan megállítani a szerelvényt

az Örs vezér tere és a Puskás Ferenc Stadion közti, felszíni szakaszon – mondta az Origónak a Metróért Egyesület elnöke. Bíró Endre azt is hozzátette, hogy ezt úgy próbálta meg orvosolni a BKV, hogy

homokot szórtak a sínekre délelőtt, ami valamennyit segített.

– Folyamatosan dolgoztak a múlt hét vége óta a csúszásmentesítésen a felszíni szakaszon – erősítette meg az Origo kérdésére a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Gulyás Attila hozzátette, hogy a homokos felszórás a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás, bár furcsának tűnhet, hogy ilyennel élnek a metróközlekedésben. A múlt pénteken ezért állt le több órára a közlekedés a szakaszon. A 2-es metró ezen szakaszáról az 1990-es évek óta tudják, hogy csúszós az őszi és téli időszakban, mert a rá hulló nedves falevelek és/vagy a deresedés, jegesedés gondot okoz.

Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy a Metróért Egyesület szerint az Alstom-szerelvények fékrendszerének csúszásgátló berendezése – amely a gépkocsik blokkolásgátlójához hasonló – nem működik tökéletesen forgalomba állásuk óta, főleg csúszós körülmények között.

Fix térközök helyett sebességfüggő távolságtartás

Egy ilyen metrószerelvény 60 km/h-s sebességről nagyjából 120 méter alatt tud megállni, de csúszós pályán ez a távolság akár a többszörösére is nőhet. A régi orosz metrókocsik idejében fix térközökkel működött a forgalom a 2-es metróvonalon, vagyis mindig jelentős távolságot tartottak egymástól a szerelvények a pályán. Az új Alstom-kocsik forgalomba állítása óta azonban a pálya vonatvezérlő számítógépe már úgynevezett virtuális térközöket tart, vagyis a sebesség csökkenésével egyre kisebb távolságot is megenged, akár a 10 méteres megközelítés is elképzelhető. Ilyen távolságon belül azonban egy megcsúszás már nem feltétlenül kontrollálható.

Ezt Gulyás Attila határozottan cáfolta, mint fogalmazott:

ilyen körülmények között bármilyen szerelvény meg tud csúszni.

A szakszervezeti vezető tájékoztatása szerint a felszíni szakaszon 30 km/h-s sebességkorlátozás volt érvényben, de a balesetkor a hátulról érkező szerelvény alig lépésben közelíthetett a Pillangó utcai állomáson bent állóhoz. Gulyás Attila úgy véli, a metróvezető nem kalkulálhatott azzal, hogy a szerelvény ilyen lassú tempónál is meg fog csúszni, és nem tud majd időben megállni, ezért koccant neki a másiknak. A felelősségét biztosan vizsgálják.

A közlekedésbiztonsági hatóság többször is megvizsgálta a szerelvények fékrendszerét, és rendben találta – mondta Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója.

A baleset oka valószínűleg a téli időjárás, és nem műszaki hiba volt,

de a vizsgálat még folyik – közölte a BKV. Mint írták, az Alstom szerelvények fékrendszere megfelel minden szabványnak, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyét is megkapta a típus.

Az Origo megkérdezte a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is, mit állapítottak meg a vizsgálatok. Ahogy kapunk válaszokat, közöljük.