PISA-teszt: romlott a magyar diákok teljesítménye

2016.12.06. 12:14

A diákok képességeit vizsgáló PISA-teszt legfrissebb adatai szerint az elmúlt három évben a magyar diákok teljesítménye a legtöbb területen romlott vagy stagnál. Ugyanakkor csökkent Magyarországon a fiúk és a lányok közti tudásbeli különbség. Az oktatási államtitkár szerint az új nemzeti alaptanterv sok problémára lehet válasz. Az MSZP az erőforrás-miniszter lemondását követeli.

Nyilvánosságra hozták az OECD-országok diákjainak képességeit vizsgáló legfrissebb PISA-felmérés eredményét. A most megjelent statisztikákat a 2015-ös adatfelvétel alapján készítették el, így ez összevethető a három évvel korábbi, 2012-es eredményekkel, ami alapján pedig elmondható, hogy a magyar diákok teljesítménye a legtöbb területen vagy romlott három év alatt, vagy stagnál. 

Szövegértés és tudományos ismeretek: romló eredmény 

A most közzétett adatokból kiderül, hogy a tudományos ismeretek és a szövegértés területén a magyar diákok teljesítménye romlott a három évvel ezelőtti adatokhoz képest, matematikából pedig stagnáló eredményt mutatnak a grafikonok. 

A tudományos ismeretek, a matematika és a szövegértés eredményei grafikonokon

Forrás: PISA

Mint látható, a legjobban a tudományos ismeretek alkalmazásában romlottak a magyar diákok eredményei, de az olvasásértésük is egyre gyengébb, egyedül a matematikai teljesítmény nem romlott. A magyar diákok - csakúgy, mint 3 éve - most is a felmérésben résztvevő 74 ország átlagánál rosszabb eredményeket értek el.

Csökkent a különbség, mert feljöttek a rosszabbul teljesítők

A friss adatokból az is kiderül, hogy a legjobban teljesítő és a rosszabbul teljesítő diákok közti különbség csökkent, mert a legrosszabbul teljesítők mind a tudományos ismeretek alkalmazásában, mind a számolásban, mind az olvasásban jobban teljesítettek, mint az előző felmérésekben, a legjobban teljesítők felmérésbeli eredményei viszont romlottak. 

A legjobb eredményt Magyarország a fiúk és a lányok közti tudásbeli különbségek csökkenésében érte el. 

Előrelépés, hogy a fiúk és a lányok közti tudásbeli különbség csökkent

Forrás: PISA

Az iskola nem segíti a társadalmi különbségek ledolgozását

A legnagyobb lemaradást abban mutatja a felmérés, hogy a magyar iskola nem segíti a társadalmi különbségek ledolgozását. Vagyis a szegény és iskolázatlan szülőknek a gyerekei általában még 15 évesen is rosszabbul teljesítenek, mind a tehetősebb és iskolázottabb családból származó társaik.  A kiemelkedően jól teljesítő gyerekek között alacsony a vizsgált országok átlagához képest a szegény és kevésbé művelt szociális háttérrel rendelkező gyerek.

A szingapúri dákok a legjobbak
A szingapúri diákok szerepeltek a legjobban a szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is az iskolások képességeit összegző PISA-felmérésében. Az OECD-tagállamok közül Japán, Észtország, Finnország és Kanada nyújtotta a legjobb teljesítményt. A természettudományok területén Szingapúr után Japán és Észtország következik, a szövegértésben Hongkong és Kanada, a matematikában pedig szintén Hongkong és az ugyancsak Kínához tartozó Makaó.

"Minden országnak lenne hova fejlődnie, még a legjobban teljesítőknek is. A fiatalkori munkanélküliség magas szintjére, a növekvő egyenlőtlenségre, a nemek közti szakadékra, és a gazdasági növekedés igényére tekintettel többet kell tenni azért, hogy minden gyerek a lehető legjobb oktatásban részesüljön" – kommentált Ángel Gurría, az OECD főtitkára. 

Az alapvető készségek nemcsak az iskolában, hanem a későbbiek folyamán is kulcsfontosságúak a siker szempontjából, a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is.  Túl sok fiatal európai nincs kellőképpen felkészülve a modern, rendkívül innovatív társadalmak kihívásaira" – figyelmeztetett Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.

Kunhalmi Ágnes MSZP politikusa

Fotó: Szabó Gábor - Origo
Balog távozását követeli az MSZP

Sokkolónak és tragédiának tartja a szocialista Kunhalmi Ágnes a felmérés adatait. Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke lemondásra szólította fel Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét. Az MSZP-s képviselő szerint az eredmény a Fidesz-kormányzás "produktuma", a kormánypárt lebutított oktatáspolitikájának teljes csődje. Ha 2010 után nem csinálnak semmit az oktatás területén, ma az eredmények jobbak – vélekedett.

Egy másik felmérés szerint a tantervi tudásban jók vagyunk 

A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős "tantervi jellegű" tudással bírnak – többek között ez állapítható meg egy másik felmérés, a TIMSS kompetenciamérésének friss adataiból, amelyet – a PISA-teszt eredményével együtt – egy köznevelési konferencián ismertettek Budapesten.

Ezen Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője a PISA-teszt eredményeiről szólva megjegyezte: a természettudományokban egyes országokat tekintve hazánk az utolsó negyedben végzett, 477 ponttal, ez jelentős visszaesés 2012-höz képest.  Ugyanez a helyzet a szövegértésnél, itt is gyengülés volt tapasztalható, a matematikai eredmény pedig megegyezik a 2012-es eredménnyel.

Az osztályvezető ismertetése szerint a TIMSS tantervi tudást és alkalmazást, értelmezést mérő természettudományi és matematikatesztjein viszont a magyar 4. és 8. osztályos diákok kiemelkedő eredményeket értek el, az 500 pontos skálaátlag felett teljesítettek. 

Itt a magyar tanulók olyan oktatási rendszerek diákjaival értek el azonos teljesítményt, mint Finnország és Lengyelország (4.osztályos matematika), Svédország és Norvégia (4. osztályos természettudomány). A felmérésben, amelyet 1995 óta négyévente végeznek, 150 iskola mintegy 10 800 diák vett részt.

Palkovics az egyenlőség és méltányosság kérdéséről

Palkovics László oktatási államtitkár – aki előadását a PISA-eredmények nyilvánosságra hozatala előtt tartotta – kiemelte: az oktatásban az egyenlőség és méltányosság kérdése nem csak társadalmi okok miatt fontos, hanem azért is, mert az eredményekre is hatással van. Hozzátette: a legnagyobb kihívás, ami az oktatási rendszer előtt áll, hogy megtanítsák a diákokat tanulni. 

Palkovics László oktatási államtitkár

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Nagyon fontos az is, hogy az oktatásra fordítandó források elköltése miként történik – hangsúlyozta. 2012-ben csaknem 1350 milliárdot fordítottak a területre, ez az idei évben várhatóan eléri a 2000 milliárdot – jelezte. Kitért arra is: a nagyvárosok és közepes városok iskolái elválnak a többitől, az egy tanárra jutó gyermekszám magasabb, de magasabb létszámú osztályokban is lehet jó oktatás. 

Kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptantervben (nat) azt tűzték ki célul, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen.  Mindkettő fontos, lexikális tudás nélkül nincs kompetencia sem – mondta, hozzátéve: az új nat készül, a koncepcióját várhatóan január közepén mutatják be és bocsátják vitára. 

Forrás: MTI

Beszámolt az államtitkár arról is, hogy az esélyteremtést célzó programokra mintegy 193 milliárdot fordítanak, ezek között említette a kisgyerekkori nevelés támogatását,  a pedagógusok felkészítését, megelőzendő a végzettség nélküli iskolaelhagyást.

A felmérésekről szólva kiemelte: az EU-tagállamok jelentős részében visszalépés tapasztalható a 2012-es PISA-eredményekhez képest, és muszáj csökkenteni azokat a jelenségeket, amelyek a nem egyenlő hozzáférésből fakadnak. 

Mi az a PISA-felmérés?

A legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a '90-es években indított PISA-program célja olyan, monitorozó jellegű felméréssorozat készítése, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik, először 2000-ben volt mérés. Az egyes méréseknél egy-egy műveltségi terület nagyobb hangsúlyt kap, mint a többi. A PISA célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő, az adott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít. Azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor; vagy mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát. A mérés része a diákok családi és iskolai hátterével összefüggő információkat gyűjtése is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK