Gyurcsány idén még nem tudta felfalni az MSZP-t

2016.12.29. 10:04

A baloldal a mostani személyi összetételében, szervezeti rendszerében kevés eséllyel indul a következő választáson – állapította meg Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció idén sem került közelebb a kormányváltáshoz annál, ahol 2015 végén volt.

Bár jól indult az idei év a baloldal számára, mivel a várakozásokhoz képest jóval nagyobb fölénnyel nyerte meg a salgótarjáni időközi polgármester-választást, mégis elmaradt az áttörés. Az MSZP élén váltás történt, mivel a tagság zöme megelégelte a Tóbiás József által vitt politikát, és Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármestert ültették az elnöki székbe. A Demokratikus Koalíció élén Gyurcsány Ferenc pozíciója megingathatatlan. 

Szimpatizánsok ünnepelnek a Magyar Szocialista Párt irodájánál SalgótarjánbanForrás: MTI/Komka Péter

Pozícióharc

Az MSZP és a DK között gyakorlatilag egész évben folyamatos pozícióharc zajlott. Ennek csúcspontja a júniusi dunaújvárosi időközi választás volt, ahol a két párt egymással szemben is jelöltet állított. A szocialisták arra számítottak, hogy itt sikerül Gyurcsányék fölé kerekedniük, amivel a baloldalon belüli pozícióharc is a javukra dőlhet el. A számításaik nem jöttek be, mivel a DK-s jelölt háromszor annyi szavazatot szerzett, mint a szocialista. Mindez a későbbi tárgyalások során még sokáig hivatkozási alap lehet a DK-nak. 

Nem új helyzet

A baloldal ebben az évben sem tudta meghaladni azt a 2010 óta fennálló körülményt, hogy egy nagy, domináns jobboldali párt (pártszövetség) áll szemben egy meglehetősen szétaprózódott ellenzékkel. Ilyen értelemben nem tekinthető sikeresnek a baloldal számára a 2016-os év, mert ebben az évben sem tűntek a baloldal pártjai a kormányoldal valós alternatívájának – erről már Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa beszélt az Origónak.

Úgy látja, a nagy kormányoldal-megosztott ellenzék jelenség egyáltalán nem ismeretlen a magyar politikatörténetben. 1875–1905 között a Szabadelvű Párt is meglehetősen erős kormánypártnak számított, de a Horthy-korszakban is tipikusan egy nagy kormánypárt állt szemben egy tagolt ellenzékkel. Történelmileg tehát nem új az a helyzet, amiben most is élünk – tette hozzá. 

Részben sikeres volt a baloldali bojkottpolitikaForrás: MTI/Kovács Attila

Teljes kudarc ugyanakkor nem volt a baloldal számára 2016, mégpedig azért nem, mert a kvótareferendum elleni bojkottfelhívás sikeres volt, a népszavazás érvénytelen lett. Ismét kiderült a kormányoldal sebezhetősége. Az érvénytelen referendum csak részsikernek tekinthető a baloldal számára, mert eddig ebből nem tudtak profitálni – mondta az elemző. 

Gyurcsány még nincs domináns szerepben

Az MSZP továbbra is nagyjából annyi szavazóval rendelkezik, mint 2010-es súlyos veresége után, a felmérések szerint 10-12 százalék közötti támogatottságot mérnek a teljes lakosság körében. A DK számára siker, hogy öt-hat százalék között szokták mérni, vagyis jelenleg valószínűleg egyedül is bejutna a parlamentbe – ez azonban még nem jelent a baloldalon belüli vezető szerepet – mondta Nagy Attila Tibor. Gyurcsány Ferenc szemmel láthatóan hisz a fokozatos építkezésben, elképzelhető, hogy a baloldali pártok közötti viszonyok tisztázódására számít (vagyis hogy az MSZP és a DK melletti többi kisebb baloldali párt a 2018-as választáson eltűnik a politikai térről), amely esetben már csak az MSZP utolérésére kell koncentrálnia a baloldalon belüli vezető pozíció megszerzése érdekében.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke még nincsen domináns pozícióban a baloldalonFotó: Szabó Gábor - Origo

Ugyanakkor az egész pártrendszerhez képest ez az 5 százalék körüli eredmény szerénynek számít. Az esetleges 2018-as baloldali összefogás azon is áll, vagy bukik, hogy például a DK vezetősége látja-e benne stratégiai célja – a baloldalon belüli vezető párt pozíciójának átvétele a szocialistáktól – megvalósításának eszközét. Vagyis: a DK-nak is érdeke lehet a többi kisebb párttól (Együtt, Párbeszéd, Liberálisok, Moma) való megszabadulás. Erre utal, hogy a novemberi ellenzéki tárgyalásokon Gyurcsányék vétót emeltek a Liberálisok részvétele ellen, és meglehet, azt sem feltétlenül bánják, hogy az Együtt távol maradt – mondta a Méltányosság Politikaelemző Intézet munkatársa. 

Horni taktika?

Nagy Attila Tibor szerint az MSZP ebben az évben a baloldal vezető ereje maradt, mégsem lehet elégedett az ez évi politizálásával sem. Szavazói számát érdemben növelni nem tudta, ellenben szembe kell néznie a DK jelentette fenyegetéssel, amely a baloldalon belüli első helyezés elvesztésével járna. A párt az elnök leváltásával tett kísérletet helyzetének jobbra fordítására. Molnár Gyula pártelnök első ránézésre jól indított: megválasztását követően számos nyilatkozatot, interjút adott – ám a népszavazási kampányban és azóta is több furcsa nyilatkozatot adott, amelyek baloldali körökben is megütközést keltettek (jó példa erre, hogy támogatná a kötelező kvóta elleni határozatot a parlamentben, és ez ügyben a kormány mellé állna). 

Nincsen könnyű helyzetben Molnár GyulaFotó: Adrián Zoltán - Origo

A párton belül Horn Gyula taktikáját követi: igyekszik kiegyezni az erősnek gondolt csoportokkal, így kapott Mesterházy Attila volt pártelnök jelentősebb szerepet, amikor Molnár megválasztását követően a parlament költségvetési bizottságának elnöke lett, ellenben Harangozó Tamás egykori elnökaspiráns nem maradhatott frakcióvezető-helyettes. Befolyásos személyiség maradt a fővárosban Horváth Csaba, Molnár Zsolt és Kunhalmi Ágnes, a budapesti szervezet elnöke. De számolni kell Újhelyi István EP-képviselő ambíciójával és Botka László szegedi polgármesterrel is. Hiller István választmányi elnök súlyát a parlamenti alelnöki tisztsége is aláhúzza – ismertette a párton belüli mozgásokat az elemző. 

Nincs karakteres politizálás

Csakhogy Molnár Gyula esetében a különböző csoportok és személyek közötti egyensúlyozás nem vezetett eddig karakteres politizáláshoz, talán azért sem, mert a megszólalásaiban egyik csoportot sem akarja nagyon maga ellen hangolni. Érdemes emlékeztetni, viszonylag sokan ellenezték a megválasztását a tisztújításon. Az ellenzők egy részének lecsillapítását szolgálja az a döntés, hogy a párt egykori elnöke, Tóbiás József – az ő riválisa – pártigazgatói posztot kapott november végén. Történt ez annak ellenére, hogy Tóbiás nem bizonyult tehetséges vezetőnek, ám Molnár vélhetőleg úgy véli, hogy onnan egyelőre nem éri támadás – mondta Nagy Attila Tibor. 

Tóbiás József új pozíciót kapottForrás: MTI/Balázs Attila

Ennek azonban ára van: ha egy vezető csak többszörös alkuk révén érzi biztosítottnak a pozícióját, akkor fél szemmel folyton a különböző párton belüli csoportokra koncentrál, ahelyett, hogy teljes energiával a párt politikájának kifelé való megjelenítésével és a pártépítéssel foglalkozna. Már most látszanak ennek következményei: Molnár Gyula megszólalásai – ha éppen nem meghökkentőek – jelenleg nem alkalmasak nagyobb szavazótábor megnyerésére, mert nem elég karakteresek, magukkal ragadóak, és olykor ellentmondásosak is.

Kicsi az esély

Ráadásul a pártot sújtja, hogy a benne lévő erős emberei, csoportjai egymás ellen is készek csatázni. A szervezet alapszabálya erősen testületi jellegű, vagyis a párt vezetői mellett a testületeknek is jelentős szerepük van a párt politikájának alakításában, a pártelnök hatásköre például igen korlátozott. Egy testületi jellegű szervezetben viszont nagy a veszélye a klikkek kialakulásának és egymás elleni harcának, és ez a jelenség ma is látható az MSZP-ben, ez természetesen a párt hatékonyságának a rovására megy – hívta fel a figyelmet az elemző. 

Kerék-Bárczy Szabolcs távozása a DK-ból azt mutatta, hogy ott sincs teljes egységFotó: Mudra László - Origo

Ideológiailag ugyanakkor némi lökést adhat a szocialistáknak, ha Hiller Istvánnak sikerül egy ütőképes értelmiségi holdudvart kiépítenie. Kérdés persze, hogy ezt mennyire sikerül lefordítani a mindennapi kommunikáció világában, egy nem hatékonyan működő struktúrában. A DK egységesebbnek tűnik, ugyanakkor Kerék-Bárczy Szabolcs távozása jelzi: ott is van még mit javítani a belső kohézión. Emellett a szervezetet helyi szinten tovább kell erősíteni, és a párthoz közeli sajtó is hiányzik. 

A 2018-as esélyekről: a fentieket figyelembe véve ez a baloldal a mostani személyi összetételében, szervezeti rendszerében  kevés eséllyel indul a következő választáson. Egy nem a mostani baloldali pártokhoz tartozó, hiteles, lendületes mozgalom nagy veszéllyel járna a mostani baloldali politikusokra – zárta szavait Nagy Attila Tibor.