Mégis menne az ELTE-re a Műszaki Egyetem kara

2017.01.11. 18:36

A GTK mai ülésén végül leszavazta a BME ajánlatát, hogy maradjanak az anyaintézményben - tudta meg az Origo. Ha valóban átmennek az ELTE-re, az hatalmasra nőhet.

Előzmények

  • 2016. október - megszületik a GTK helyzete c. dokumentum.
  • 2016. október 24. - a BME rektora, Józsa János felfüggeszti a GTK dékánját, Andor Györgyöt.
  • 2016. november 9. - A BME rektora kirúgja a gazdasági kar dékánját.
  • 2016. november 14. - Több százan tüntetnek a GTK kirúgott dékánjáért.
  • 2016. december 12. - Az ELTE Szenátusa támogatja BME GTK befogadását.
  • 2016. december 12. - Az EMMI oktatási államtitkársága kezdeményezi a BME GTK kiválását és ELTE-be olvadását.

Az országban jelenleg 160-170 felsőoktatási, tehát főiskolai vagy egyetemi kar működik. Ezek közül a BME gazdasági kara a negyedik legnagyobb a 2016. novemberi hallgatói létszámok alapján. A GTK helyzetéről készített kari dokumentum úgy fogalmaz: a „GTK egyúttal a nagyobb létszámú karok között országos viszonylatban

az egyik legjobban növekedő kar is,

2015-ről 2016-ra mintegy 25%-kal növelte alapszakos felvettjei számát, úgy, hogy a felvételi minimumpontokat is emelni tudta. Az elmúlt évben ez fejlődött legtöbbet az ország nagyobb karai közül."

Andor György, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja

Forrás: Origo

Ehhez képest az Origo több informátora szerint az egyetem mintha szemben állna jól teljesítő karával. Szerintük az egyetem vezetése már egy ideje nem biztosít megfelelő kereteket a kar növekedéséhez és fejlődéséhez. Ennek egyik jele, hogy miközben a kar az egyetem egyik legnagyobb befizetője, nem feltétlenül részesedik ennek előnyeiből, amikor a központi finanszírozás keretösszegeit meghatározzák. Az oktatók nehezményezik, hogy más karokkal ellentétben hátrébb sorolják őket a tudományos elismerésekben, kitüntetésekben, illetve nem kérik fel őket vezetői vagy középvezetői pozíciókba, igazgatói, bizottsági vezetői funkciókra, amelyekkel az intézmény munkáját segíthetnék.

A többi karhoz képest mellőzöttséget éreznek, annak ellenére, hogy eredményeik kifejezetten jók.

Azt valószínűsítik, hogy a vezetés esetleg jobban örülne egy valamivel kisebb gazdasági karnak, ők pedig éppen továbbfejlődni szeretnének. A gondok akkor csúcsosodtak ki, amikor a GTK tágabb vezetése levelében összefoglalta az egyetem vezetésének a kar BME-n belüli problémáit, és nyilvánvalóvá tette, hogy bár a problémákra elsősorban az egyetemen belüli megoldásokat keresnék, érdemben is meg kívánják vizsgálni a menni vagy maradni kérdést is.

Felsőoktatási intézmények karai és hallgatói létszáma

1. BCE Gazdálkodástudományi Kar (7 703 hallgató)
2. ELTE Bölcsészettudományi Kar (7 280 hallgató)
3. BGE Pénzügyi és Számviteli Kar (6 375hallgató)
4. BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (5 838 hallgató)
5. BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (5 022 hallgató)
6. BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (4 981 hallgató)
7. SZTE Természettudományi és Informatikai Kar (4 797 hallgató)
8. SE Általános Orvostudományi Kar (4 530 hallgató)
9. ELTE Természettudományi Kar (4 173 hallgató)
10. DE Gazdaságtudományi Kar (3 995 hallgató)
11. METU Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar (3 930 hallgató)

Az Oktatási Hivatal 2016.11.09-i adatai alapján.

Felfüggesztés, majd kirúgás volt a válasz

Józsa János rektor október végén vonta meg Andor György dékáni jogköreit. A rektor azzal indokolta döntését, hogy Andor György ellentmondásos információkat adott a kar helyzetével kapcsolatosan, különösen arról, hogy a kar ELTE-re történő áthelyezéséről tárgyal. Az ilyen leválás előkészítéséhez egyébként joguk van a felsőoktatási karoknak. Tehát bármelyik kar kezdeményezheti saját leválását az anyaintézmény akarata ellenére is. Ez azután egy összetett és bonyolult folyamat lesz.

A rektor végül november 9-én elbocsátotta Andor Györgyöt oktatói státuszából is.

Szokatlan, hogy egy kar váljon ki

Az olyan jellegű átalakítás, amikor egy intézményi kar kezdeményezi kiválását, majd egy másik intézménybe olvadását, igen ritka. Rendszerint ugyanis a kormányzat kezdeményezi egy-egy felsőoktatási intézmény átalakítását. Ebben az esetben viszont a kiválni kívánó rész (BME GTK) és a befogadó rész (ELTE) is szeretné a tranzakciót.

Mindkét egyetem esete sajátos.

A hazai nagy tudományegyetemek közül (ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem és Pécsi Tudományegyetem) egyedül az ELTE szakpalettája hiányos abban a tekintetben, hogy olyan meghatározó területeken, mint a gazdasági és a műszaki oktatás, nem rendelkezik képzésekkel. Pedig ez utóbbi kettő adja az összes felsőoktatási hallgató mintegy harmadát, mindeközben az ELTE a legnagyobb hazai egyetem.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Forrás: Origo

Ennyiből tehát első körben érthető, hogy a GTK-n keresztül elvinne egy hatalmas gazdasági képzési csomagot (országosan létszámában a negyedik legnagyobbat, a hallgatói minőséget tekintve a másodikat) és hozzá az elsőszámú műszaki menedzser szakot. Ezzel kimagaslóan a legnagyobb és a különböző rangsorokban a legmagasabban jegyzett egyetem lenne.

Az első magyar közgazdasági kart 1920-ban alakították: a Kir. Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart. Ez a mai ELTE ősintézményéhez kötődött, igaz, önálló intézményként működő kar volt. Ez a kar került 1934-ben a Műegyetemhez, és alakult meg a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a mai BME elődintézménye. Ebből vált ki 1948-ban a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem, amely 1953-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet vette fel, és ez a mai Corvinus Egyetem közvetlen elődje.

A GTK jobban teljesít

A BME GTK  előző dékánja, Andor György korábban elmondta, hogy szerinte a kar szépen fejlődött, a teljes intézmény hallgatóinak 20%-át adja. Az elmúlt 3 évben kiugróan sikeres, a felvételi számokat tekintve országosan is jelentős a növekedése, egyik évről a másikra 25-30%, míg a BME többi karán átlagosan csökkentek a számok. Gazdaságilag is sikeres, ami annak köszönhető, hogy a GTK-n többféle új, úttörő jellegű programot indítottak 2015-ben (ösztöndíjprogram, oktatói minőségfejlesztés, szak-átalakítások, kommunikációs váltás stb.), amiket a BME többi része nem követett. A fejlesztések odáig jutottak, hogy oktatói körökben egyre gyakrabban hallani,

a GTK-nak van a legnagyobb esélye arra, hogy a Corvinus vezető szerepét legalább megkérdőjelezze, és érdemi versenyre késztesse.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Forrás: Origo

A legnagyobb növekedést az üzleti közgazdaságtan területű gazdasági szakok hozták. Itt átlagosan 50%-kal nőtt a jelentkezők száma. Az átlagpontszám is 400 pont fölé emelkedett. Ezen a területen, ahol vagy 25 intézmény verseng a hallgatókért, az alapszakos piaci részesedésük jelentősen nőtt, nagyjából 15%-kal - mondta Andor György. Ami a hallgatói minőséget illeti, itt a BCE sarkában van a BME GTK. A műszaki menedzser szak mintegy 6%-os növekedést mutat, viszont mindezt a műszaki felsőoktatási szegmens átlagosan 5%-os visszaesése mellett. E szak évek óta toronymagasan kiemelkedik a képzőhelyek mezőnyéből, mintegy 30%-os piaci részesedéssel, és a legmagasabb minimum és átlagpontszámokkal.

Sok pénztől esne el a BME
Az intézmény második legtöbb bevételét generáló karaként tartják számont a GKT-t. Az egyetem költségvetése szerint a kar 2014-ben pedig 1,8 milliárdot hozott, míg 2015-re tervezett bevétele 1,4 milliárd forint volt.

A képzésből befolyó bevételekben, vagyis A hallgatók tandíjából befolyó összeg tekintetében intézményi szinten első a maga 524,6 millió forintos bevételével.

Ki dönt végül a kiválásról?

Az EMMI ebben az esetben az intézményt működtető, fenntartó kormány képviselője, állami egyetemek esetében pedig ilyen horderejű ügyekben a fenntartó dönt. Azonban egy ilyen döntést, az érintett szervezeti egység vezető testülete kétharmadának kell kezdeményeznie, továbbá fontos, hogy szenátusi döntés szülessen az anyaintézmény és a befogadó intézmény részéről is. Persze, az EMMI dönthet ilyen kezdeményezés nélkül is.

A két egyetem közötti tárgyalásokkal a fenntartó Maruzsa Zoltán miniszteri biztost bízta meg - közölte az államtitkárság.

Az ELTE szenátusa december 12-én támogatta a fenntartó azon kezdeményezését, hogy a BME GTK az általa gondozott képzési feladatokkkal, szakokkal együtt 2017. augusztus 1-től Gazdaságtudományi vagy Gazdálkodástudományi Karaként az ELTE részeként működjön tovább a BME jogutódjaként, a közalkalmazotti és a hallgatói jogviszonyokkal együtt.

Viszont a BME szenátusa január 10-én megerősítette, hogy

a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart a BME szerves és lényeges részének tekinti, és változatlanul törekszik az Egyetem integritásának megőrzésére,

amelyhez kéri a fenntartó támogatását. A BME vezetői ismét leszögezték, hogy a BME nyolc egyenrangú, és egyforma jogokkal és kötelességekkel rendelkező karból áll. Annak a reményüknek adtak hangot, hogy a félreértések, félremagyarázások és viták időszaka a szenátus döntésével lezárul.

Az Origo forrásai szerint a GTK Kari Tanácsa szerdán, azaz ma leszavazta a BME ajánlatát.

Mezey Barna, az ELTE rektora

Forrás: MTI/Kollányi Péter

Vannak tisztázandó kérdések

ELTE vagy BME, hova jelentkezik az, aki a GTK-n akar tanulni? Vélhetően azok a diákok, akik a GTK-ra jelentkeznek, már az ELTE-re adják be a papírjukat, nem a BME-re és erről az Oktatási Hivatal időben értesíti is majd őket.

Csúcsegyetemmé válhat az ELTE? 2016. novemberi hallgatói statisztikák alapján az ELTÉ-n 27 267 hallgató tanult, míg a BME GTK-n 5 838. A beolvadással közel 35 ezer fős intézmény jönne létre, amivel majdhogynem behozhatatlanul megelőzné örök létszámriválását, a Debreceni Egyetemet, ezzel párhuzamosan pedig a BME 22 801 fős hallgatói létszáma 17 ezer fősre csökkenne.

Józsa János, a BME rektora több problémára is felhívta a figyelmet:

  • szerinte például pszichológia vagy filozófia szakos oktatókra a BME-nek továbbra is szüksége lenne;  
  • valószínűleg megszűnne vagy a BME, vagy a GTK filozófiai doktori iskolája, mivel csak egy doktori iskola lehet egy tudományágban.
  • kiemelte azt is, hogy a BME Közalkalmazotti Tanácsa nyílt levélben tiltakozott a GTK kiválására vonatkozó kezdeményezés miatt.

Kacskovics Imre, az ELTE TTK egyetemi tanárában és tanszékvezetőjében az a kérdés merült fel az ELTE szenátusi ülésén, hogy lehetséges-e, hogy befogadja az ELTE a GTK-t, de épületet nem kap hozzá? Amennyiben az EMMI jóváhagyja a kiválást és beolvadást, úgy vélhetően ilyen helyzetet nem fog teremteni. Az épületek állami tulajdonok, amiket a BME az állami feladatainak az ellátására kap. Ha az alapfeladat elkerül, akkor az tűnik célszerűnek, hogy a hozzá tartozó, a feladatot kiszolgáló eszközpark is, de ez a fenntartó döntési kompetenciája.

Hogyan oldják meg a párhuzamosságokat? Mi történik a BME Közgazdaságtan, Pszichológia, Filozófia és Tudománytörténet, valamint Szociológia és Kommunikáció tanszékekkel?

Háromszereplőssé válna a budapesti közgazdászképzés? A BGE és a BCE közül hiányzik egy harmadik szereplő, versenytárs: míg a Corvinus elsősorban makrogazdasági, addig a BGE-nek kifejezetten üzleti háttere, képzése van. Egymásnak nem igazán versenytársai, mert annyira eltérő beállítottságúak és annyira más hallgatói kört szólítanak meg. E kettő közé ékelődik be, ezeket egészíti ki a GTK, amelynek az erősödése mind a BCE-t, mind a BGE-t nagyon is egészséges versenyre készteti.