Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Négy éven belül ötödször találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin. 2013-ban, 2014-ben és 2016-ban a magyar kormányfő utazott Oroszországba, míg 2015-ben Putyin látogatott Budapestre. Most pedig újra ideutazik. A találkozók évek óta a nemzetközi közvélemény érdeklődésének a középpontjában vannak.
A csütörtöki tárgyaláson
biztosan szó lesz a Malév adósságáról,
energiabiztonsági kérdésekről, az ukrán helyzetről. A két vezető tárgyalásának napirendjén fontosabb európai és nemzetközi kérdések is szerepelnek majd, így szó lesz az Európai Unió és Oroszország kapcsolatainak helyreállításáról. A két ország kulturális és régióközi együttműködése is napirendre kerül. Aláírják a többi között a két ország regióközi együttműködési programját a 2017-2022 közötti időszakra.
Egyébként már szerdán megkezdődtek a tárgyalások az orosz delegáció és a magyar kormány között. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda délután fogadta Veronika Szkvorcovát, Oroszország egészségügyi miniszterét. Ezután a magyar diplomácia vezetője a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval találkozott. Szerda este Szijjártó Péter Szergej Lavrov külügyminiszterrel, csütörtök reggel pedig Gyenisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel tárgyal.
A paksi atomerőmű bővítésének több fontos kérdése, így az orosz ellentételezés is szóba kerülhet csütörtökön, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapestre látogat - mondta Kiszelly Zoltán politológus. Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki tárgyalásán elsősorban gazdasági megállapodások lesznek a napirenden, de "elkerülhetetlenül" egyeztetnek politikai témákról is.
Felidézte:
Magyarország "mindig is támogatta az európai uniós álláspontot",
megszavazta az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók meghosszabbítását. Ám változik a nagypolitikai klíma, Donald Trump amerikai elnök enyhülési folyamatot indíthat el Oroszországgal, így változhatnak vagy belátható időn belül meg is szűnhetnek a szankciók - tette hozzá.
Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója a 888.hu-nak azt mondta, Putyin egyáltalán nem nyeli le Magyarországot. Ennek több oka is van. Először is, hogy
Magyarország tényleg nem tartozik Oroszország klasszikus érdekszférájába.
Amikor oda tartozott, az akkor is anomália volt, mert szovjet szempontból is fenntarthatatlannak bizonyult – tette hozzá. Plusz van egy olyan erős érv, hogy Oroszország a NATO-tagországokat leírta ebből a szempontból.
Más ugyanis a logika. Oroszország regionális nagyhatalom. Egy ilyen nagyhatalom mindenképp szeretne a közvetlen környezetével (Kínával és az Európai Unióval) gazdasági hídfőállásokat létrehozni. Valaki ezt agresszív gazdasági terjeszkedésnek hívja, szerintem pedig ez a világ legtermészetesebb dolga – mondta Szabó Dávid.
„Putyin és Orbán: Trumpra készülve" Ezzel a címmel tudósít a Sputnik News arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapestre látogat. Mint írják, azért találkoznak, hogy megbeszéljék a Trump-korszak változó világrendjét. A tudósítás kiemeli, hogy a magyar miniszterelnöknek Trumphoz hasonló konzervatív szociopolitikai nézetei vannak, és ugyanakkor sokban egyeznek Vlagyimir Putyinnal abban, ahogyan
a két vezető nyíltan Soros homályos hálózata ellen van.
Sőt Orbán bátran ellenállt egy elképesztő EU-s és amerikai nyomásnak is, hogy ne fogadja Putyin elnököt két évvel ezelőtt a folyamatban lévő szankcióháború magaslatán, azt bizonyítva, hogy nem fél független álláspontokat elfoglalni, ami ütközésbe hozza névleges intézményi szövetségeseivel" - írják.
Vlagyimir Putyin orosz államfő mostani budapesti vizitje másról szól, mint két évvel ezelőtti látogatása - derül ki a Politico cikkéből. Akkor a Nyugat és Oroszország viszonyának 2014-es súlyos megromlása után először jutott el egy európai uniós tagállamba, ami azt bizonyította, hogy ki tudott törni elszigeteltségéből. Mostani találkozója Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel
része a Kreml új Európa-stratégiájának,
amelyet arra alapoznak, hogy Donald Trump amerikai elnöki beiktatása más helyzetet teremtett Oroszország és az Európai Unió viszonyában is.
A Politico emlékeztet rá, hogy Magyarország szomszédai erősen figyelik Budapest és Moszkva barátkozását. Idézik az ukrán miniszterelnök-helyettest, aki elítéli a Krím beolvasztását.
A magyarok csaknem fele, 47 százaléka ellenzi az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciókat, és csupán harmaduk (33 százalék) szimpatizál ezzel a politikával - derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. A szankciókat leginkább a kormánypárti szimpatizánsok ellenzik (58 százalékban), de a baloldali tábor 51 százaléka szintén szankcióellenes. Érdekesség, hogy a Jobbik ebben a kérdésben is megosztott, a párttal szimpatizálók 47-47 százalékban ellenzik, illetve támogatják a szankciós politikát.
A magyar lakosság Putyinról van a legkedvezőbb véleménnyel:
35 százalék kedveli, a relatív többség (44 százalék) körében viszont népszerűtlen
az orosz politikus – derült ki a Századvég kutatásából. A megkérdezettek több mint negyede (27 százaléka) van jó véleménnyel Trumpról, 38 százalék elutasítja, 34 százaléknak pedig egyelőre nincs véleménye a nemrég megválasztott amerikai elnökről. Úgy értékelték, a három külföldi politikai vezető közül "messze Angela Merkel a legnépszerűtlenebb" Magyarországon: a válaszadók 26 százaléka kedveli, és közel kétharmada (64 százaléka) van kedvezőtlen véleménnyel róla.
