Bírálja az ombudsman a felvételi nyelvvizsgához kötését

Az ombudsman szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát. Székely László azt javasolja, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.

Székely László alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik.

Az ombudsman szerint az új követelmény meghatározásakor

a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

Az ombudsman szerint az iskolának kell biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételihez megszabott nyelvvizsga követelményének. A jelentés hangsúlyozza, hogy rendszerszintű visszásságot és az oktatáshoz való jog sérelmét okozza a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.

A jelentés szerint a jogbiztonság követelményét súlyosan sértette, hogy a szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki, így nem volt idő felkészülni az új feltételekre.

Az ombudsman azt javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy erőteljesebben fejlesszék az iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúráját, és a felkészülési idő garantálása érdekében tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.