Pénteken három órától tartja 19. évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. Mostani összeállításunkban visszatekintünk a kormányfő korábbi 18 beszédére.
Orbán Viktor az országértékelő műfajt első kormányzása idején hozta be a magyar politikába. Az itthon addig szokatlan műfajt, az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót az első alkalommal ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyerekük növekedését.
A miniszterelnök a Vigadóban arról beszélt, hogy "az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé". Részletesen beszélt a kabinet terveiről és intézkedéseiről - 37 pontban foglalta össze a kormányzati teendőket.
A következő évértékelőn hangzott el Orbán Viktor beszédeinek egyik legismertebb szlogenje:
a "három szoba, három gyerek, négy kerék".
A millennium évében mondott értékelőben a Fidesz vezetője a rendszerváltás utolsó évének nevezte 1999-et, emellett az ország polgárainak sikereiről beszélt, név szerint említve olyan embereket, akik szakmájukban eredményesek voltak.
Következő beszédében Orbán Viktor az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte. Emellett arról is beszélt, hogy "szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani". Beszédében hosszan idézte a múltat a miniszterelnök, akinek hasonlatában Magyarország mint „viharvert, megtépázott, roskatag és korhadt, eresztékeiben meglazult, sodródó hajó" bukdácsolt a hullámokon.
A választás évében kampányhangulatú volt az országértékelés, amelyben Orbán Viktor
2001-et az áttörés évének nevezte,
és az előző négy évben elért eredményeket sorolta fel. Talán csak véletlen, de ez volt a legrövidebb beszéde, mindössze 2935 szóból állt.
Kiemelte: „A haza olyan, mint egy nagy család." A következő ciklus végéig többek között teljes foglalkoztatottságot, négy új Duna-hidat, az egyéni számlás nyugdíjrendszer bevezetését és az átlagkeresetek megduplázását ígérte. Végül azzal zárt: "Jöjjenek el szavazni, mert egy vasárnap délelőtt megér négy évet."
Orbán Viktor ekkor értékelte először ellenzékből az előző évet, és ez meg is határozta a mondanivalóját, amelynek fő üzenete az volt: „a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre".
Orbán a „sok ellenérv" dacára az uniós tagság mellett foglalt állást, viszont bírálta a kormányt, amiért szerinte rossz feltételeket harcolt ki a csatlakozási tárgyalásokon. Kritizálta a kormányt az iraki szerepvállalás miatt is, mert szerinte
"a magyar emberek elsöprő többsége békét akar".
Az évértékelőt a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi épületében tartották a József Attilától kölcsönzött „Rendezni végre közös dolgainkat" mottóval.
Orbán a kormány gazdaságpolitikáját kritizálva megállapította: a családok zsugorodásának éve volt az előző esztendő, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik. Ezt arra vezette vissza, hogy a 2002-ben megválasztott Medgyessy-kormány visszaélt a szavazók bizalmával, hiszen mindent pontosan fordítva tettek, mint ahogy azt ígérték.
Ismét kisebbek lettünk, 2004 a ráfizetés éve volt – állapította meg egy évvel később Orbán. Az ország szerinte elvesztette a hitét és önbecsülését az elmúlt három évben. Már akkor is magasnak találta a rezsiköltségeket, és arról beszélt: nagyon drága a távfűtés, ezért
a kormánynak kompenzálnia kellene a díjakat.
Kritizálta a magas államadósságot, a kórházak privatizálásának szándékát, a családi adórendszer hiányát és a magas gyógyszerárakat is. A pártelnök szerint 2006-ban majd a spekuláció- és a munkabarát rendszer között kell választani.
A 2005-ös országértékelés ismét új helyszínen, a Körcsarnokban volt, és új koreográfiát is kapott, hiszen a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg négy vidéki városban és Budapesten. Ezeken a közvetlen stílusú találkozókon a Fidesz-elnök nem színpadon, hanem az emberek között beszélt, és mindenhol arra kérte őket, segítsék ötletekkel, témákkal: miről beszéljen majd az évértékelőn.
Ebben az évben ismét új volt a helyszín: a SYMA-csarnok. Orbán szembeállította saját kormányzását a szocialista kormányokkal.
Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz idején épült a Nemzeti Színház, a Budapest Sportaréna, a párkányi Duna-híd, és elindult a Széchenyi-terv. Ezzel szemben – folytatta – az MSZP–SZDSZ-kormány „luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat".
Az évértékelő alapvetően a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéd és a hazugság témája köré épült, akkor hirdette meg Orbán az
"egy az ország, egy a zászló" jelszót,
és használta először az "új többség" kifejezést, amely létrejött a kormánnyal szemben, de nem azonos a Fidesz támogatóival.
A Millenárison azt hangoztatta, hogy "három dúsgazdag milliárdos vitte csődbe" az országot, de elárulta, mikorra állítható újra növekedési pályára. "Hogy visszajuthassunk oda, ahol 2002-ben voltunk, átlagosan jó kormányzás mellett 16 év szükséges. Kiemelkedően sikeres kormányzás esetén pedig 12 év kell."
Az évértékelő a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás kampánybeszéde volt, "a jövő igennel kezdődik" szlogennel. Az ismét a SYMA-csarnokban tartott évértékelőn Orbán azt is kifejtette: „a szabadság mindig többre képes, mint a diktatúra".
A Fidesz elnöke azt mondta, a referendum egy új korszak nyitánya lesz. Jóslatai bejöttek, mivel a március 9-i népszavazás valóban egy új korszak kezdete lett. A referendumon többségbe kerültek az igenek, majd az SZDSZ kilépett az MSZP-vel kötött koalícióból, ezzel pedig végleg elindult a megszűnés felé vezető úton.
A következő beszéd már az európai parlamenti választás jegyében telt a Millenárison.
„Új irány, Magyarország, új irány, magyarok"
– hirdetett új jelszót Orbán Viktor, aki a megszokottól eltérően beszéde végén ezzel, és nem a tőle megszokott „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok" felkiáltással búcsúzott.
Orbán arról is beszélt, hogy esze ágában sincs feladni, mert sem ő, sem a Fidesz nem végezte el a 20 évvel ezelőtt megkezdett munkát, a polgári Magyarország felépítését.
A beszéd már a kormányzásról szólt, mivel ekkor már a Fidesz győzelme nem, csak annak aránya volt kérdéses. Orbán az ország gazdaságának talpra állítását, 10 év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.
Azt ígérte, lesz elszámoltatás, de nem a bosszú kormánya jön. Arra a szocialisták által gyakran feltett kérdésre, hogy miért van szükség elszámoltatásra, azt mondta, mindig Pistike „jut az eszébe", „aki megkérdezi a tanárnőt: tanárnő, miért kell nekem dolgozatot írni? Azért, mert
ha pofára osztályozok, nagyon rosszul jársz".
A következő értékelést már újból miniszterelnökként tartotta meg Orbán Viktor a Millenárison. Itt ismertette „ötéves tervét": 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.
Beszélt az ország átszervezéséről és az alkotmányozásról is. Az alaptörvénynek szerinte a magyar szellem megnyilatkozásának kell lennie, amely elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, és szilárd, végleges alapot teremt.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy három problémája volt az országnak: az adósságcsapda, amelybe a szocialista kormányok lökték, a munka elveszett becsülete, valamint a tartalékok hiánya, a napról napra élés. Bírálta az európai politikát is, mert szerinte
„Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol:
nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat".
Orbán szóba hozott egy titokzatos erőt is. „Bennünk magyarokban működik egy fantasztikus hajtóerő" – mondta. Szerinte bántja az igazságérzetünket, hogy jobbat érdemelnénk, ha azt nézzük, hogy mennyit dolgozunk. „Rosszabbul élünk, és kevesebb megbecsülést kapunk, mint amennyit megérdemlünk."
A miniszterelnök jó hírrel szolgált a sikerek és a népesedés kapcsolatát illetően: "A kisbabáknak kedvük támadt megszületni." Elárulta azt a tervét is, hogy „A magyarok integrációjával világnemzetet építünk, az életszínvonal meghaladja majd az európai átlagot".
Élénk találgatásokra adott okot Orbán egy másik kijelentése: „Bár a visszaélésekben jeleskedők falkáit is naponta elverjük az ablakunk alól, még mindig vannak olyanok, akik vörös alsóneműjüket narancssárgára cserélték, és úgy viselik gondosan, hogy az kilátszódjon a nadrág alól. Az ellenük folytatott küzdelem még hosszú ideig ad majd munkát nekünk."
„Négy éve nem csupán arra vállalkoztunk, hogy jó gazdasági híreket állítsunk elő.
A hajdani Kaiser világa még várat magára,
mely szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve" – mondta a miniszterelnök 2014. február 16-án.
A miniszterelnöki évértékelő már a kampány jegyében zajlott, így arról is beszélt, hogy sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem, mert a sok eredmény ellenére hol vagyunk még a biztonságos, kényelmes élettől. "Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap indulunk!" – adta ki a jelszót.
Nehezebb belpolitikai helyzetben, nem sokkal a kétharmad elvesztése után mondta el 2015-ös évértékelő beszédét a miniszterelnök. Orbán szerint álom volt, hogy azt képzelték, nyugodtabb évek jönnek. Folyamatos, kíméletlen támadások állandó, negatív kampány alatt áll a kormány – mondta. Így jöttek vissza a szocialisták – hangsúlyozta a kormányfő. Még a végén szerinte az lesz, hogy a milliárdosok beszélnek urizálásról, és azok fognak felelősségről papolni, akik behozták a devizahiteleket.
Fogjuk meg a munka végét, ne finnyáskodjunk
– mondta Orbán.
Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk – mondta Orbán Viktor a tavalyi évértékelő beszédében.
Szerinte a magyar kormánynak ezért a különvéleményéért cenzúrával, zsarolással és fenyegetéssel kell szembenéznie, példaként azt említette, hogy a magyar igazságügyi miniszter könyvét begyűjtötték a belga könyvesboltokból, illetve az uniós államok vezetői pénzügyi megtorlást ígérnek Magyarországnak, ha nem vállalja a kvóta szerinti menekültbefogadást.