Gyurcsány most Majtényi civiljeit buktatta le

2017.02.12. 14:00

A látszat szerint egy civil csoportosulásnak jutott eszébe, hogy Majtényi Lászlót köztársasági elnöknek jelölje, aki mögé aztán a baloldali pártok is odaálltak. Csakhogy a valóságban minden fordítva történt, a pártok először elfogadták a jogtudós személyét, a civilek csak ez után léptek színre.

Nagy öröm volt a baloldalon, hogy az LMP február elején bejelentette, támogatják Majtényi László államfői jelöltségét. Azzal, hogy a zöldek is felsorakoztak a jogtudós mögé, komoly esély nyílt rá, hogy a baloldalnak tényleg önálló köztársaságielnök-jelöltje legyen. Majtényi László korábban volt adatvédelmi biztos és az ORTT elnöke, és ő alapította az Igazmondó Alapítványt, ami az Együtt-elnök Juhász Péterhez köthető ügyekkel vált ismertté (például amikor kiderült, hogy nyaralásához az alapítvány kocsijait vette Juhász igénybe). A kandidáláshoz ugyanis legalább 40 országgyűlési képviselő szavazata kell, ez az arány pedig az MSZP 28, az LMP 5 és a függetlenek (DK: 4, Párbeszéd: 1, Együtt: 2) összesen 7 darab igenével már hozható. A Jobbik világossá tette, hogy nem szavazza meg Majtényit, önálló jelöltet pedig nem állít. Igaz, nem is tudna, hiszen a 24 fős frakciója ehhez kevés.

Most viszont úgy tűnik, a baloldali örömködés jócskán megjátszott volt, a háttérben ugyanis régóta megköttetett az alku, hogy Majtényiből államfőjelöltet kell csinálni.

Majtényi László keveset beszél, sokat tudFotó: Hajdú D. András [origo]

Forgatókönyv

A hivatalos tálalás szerint az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet jelenlegi elnökének államfői jelöléséért január elején indított petíciót az Elnököt a Köztársaságnak! elnevezésű civil mozgalom. A felhívás nem maradt visszhang nélkül, durván kétezren csatlakoztak hozzá, köztük Bródy János zenész, Heller Ágnes filozófus, Iványi Gábor lelkész, egykori SZDSZ-es politikus és Göncz Kinga volt szocialista külügyminiszter. Majtényi néhány napot kivárt, majd Facebookon bejelentette, hogy indul a köztársasági elnökségért folyó küzdelemben. Akkor zanzásítva ezt írta: Tekintélyes magyar polgárok a köztársasági elnöki felkérésem mellett érvelnek. A jelölés országgyűlési képviselők feladata. Őket arra kérem, hogy támogatásukkal akkor tiszteljenek meg, ha egyetértenek a programommal (köztársaság visszaállítása, szegénység felszámolása, korrupció megszüntetése).Vagyis Majtényi szavaiból az derült ki, hogy úgy vállalta a jelöltséget, hogy egyedül a civilek erejét bírta, a pártok véleményét nem ismerte. Ezt egyébként egy későbbi interjújában meg is erősítette. A Hvg.hu-nak azt mondta, hogy „amikor beleugrottam az egészbe, senkivel, egyetlen pártvezetővel sem beszéltem”. Azért sem, mert az olyan benyomást kelthetett volna, mintha kérne valamit, márpedig ő nem kér semmit.

Csakhogy Majtényi ennél jóval többet tudhatott. Nehéz elképzelni, hogy őt is becsapták volna. 

Nem úgy voltFotó: Hajdú D. András - Origo

Puhatolózás

Az Origo telefonon elérte Székely Sándort, aki az Elnököt a Köztársaságnak! csoport nevében bedobta Majtényi jelöltségét. Székely egyébként nem ismeretlen a politikában, korábban az Együtt társelnöke is volt, a Fővárosi Közgyűlésben jelenleg is képviselő, ráadásul vezeti a Magyar Szolidaritás Mozgalmat. Székely elismerte, hogy mielőtt Majtényit megkereste volna (ez tavaly december végén történt),

előzetesen egyeztetett baloldali pártokkal, így ismerte az MSZP, a DK és „áttételesen” az Együtt véleményét is Majtényi jelöltsége kapcsán.Székely azt mondta, mindenhonnan az a visszajelzés érkezett, hogy a jogtudós személye megfelel, és jó ötlet a frontvonalba állítása. Azt viszont tagadta, hogy bármilyen stratégia vagy megállapodás született volna Majtényiről a háttérben. „Az történt, hogy volt pár beszélgetésem politikai szereplőkkel, de nem pártelnökökkel, és ezek nagyon biztatóak voltak” – magyarázta.

Székely Sándor először kérdez, aztán ír petíciótForrás: MTI/Kovács Attila

Civilek, akik jobban mutatnak

Csakhogy azt, hogy igenis készült stratégia Majtényi László bejelentésére, éppen Székely erősítette meg az Origónak. Azt mondta ugyanis, hogy a pártokkal megállapodtak abban, hogy nem a politika, hanem a civilek kérik majd fel hivatalosan Majtényit, mint köztársasági elnökjelöltet.
Mégpedig azért, mert egyrészt a civil jelölés jobban mutat, másrészt pedig a pártoknak is könnyebb felsorakozni, ha nem egy másik párt emberéről van szó.Jó esély van arra tehát, hogy Majtényi mielőtt rábólintott volna, tisztában volt az erőviszonyokkal, és értesült az MSZP, a DK és az Együtt szimpátiájáról. Erről szerettük volna a jogtudóst megkérdezni, de elfoglaltságára hivatkozva elhárította a megkeresésünket.

Gyurcsány, az ünneprontó

Arról egyébként, hogy Majtényi vegytiszta civil jelölése körül nem minden úgy történt, ahogy azt megpróbálták feltüntetni, maga Gyurcsány Ferenc beszélt még hétfőn, az Inforádió műsorában. A DK elnöke egészen pontosan azt közölte, hogy Majtényi László felkérése hónapok óta zajló folyamat volt. Mi ezt ismertük, láttuk, részt vettünk benne. Végül az a megoldás született, hogy Majtényi Lászlót először civilek ajánlják, hogy a demokratikus ellenzéki pártok támogathassák.A volt miniszterelnök azt is hozzátette, hogy Majtényi még jóval a felkérés előtt részt vett olyan találkozón is, ahol a pártelnökök azt fixálták, hogy ki, mikor, melyik testületével tudja elfogadni a jelöltet, és mögé állni. Ezt az Origónak Székely Sándor kategorikusan cáfolta, szerinte ilyen nem történt. Majtényi pedig „abszolút hazugságnak” nevezte a kijelentést.

Gyurcsány Ferenc egy DK-ünnepségenForrás: MTI/Balogh Zoltán

Felmerül, hogy mi motiválta Gyurcsányt, hogy egy héten belül a Lengyel László-féle aknamunka után már a második összeesküvésről rántsa le a leplet, ráadásul ezúttal olyanról, amelyben a DK is érintett, hiszen odaálltak Majtényi mellé. Kerestük a pártelnököt, de nem értük el, Székely pedig úgy reagált, hogy DK részéről hozzájuk eddig semmiféle jelzés nem érkezett arról, hogy kihátrálnának Majtényi mögül.

A nagy nap

A köztársasági elnököt legkorábban március 11-én, legkésőbb április 10-én kell megválasztani. Az első forduló akkor lesz érvényes, ha az országgyűlés kétharmada, vagyis 133 képviselő támogatja valamelyik jelöltet, ha ez nincs meg, másodjára már a leadott szavazatok száma dönt. A Fidesz–KDNP a jelenlegi államfőt, Áder Jánost szeretné egy újabb 5 éves mandátummal megbízni. Mivel aktuálisan 131 kormánypárti képviselő van, az első körös győzelemhez szükség lesz még két szavazatra is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK