Minden BME-s gépészmérnök ennyire magabiztos?

Budapest, 2012. január 27. Czifra Dávid, az első magyar műhold, a Masat-1 egyik fejlesztőmérnöke nyomtatott áramkört vizsgál a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának laborjában, ahol a repülő példány összeszerelése történt. Várhatóan 2012. február 9-én az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakéta juttatja a világűrbe a Francia-Guyanán lévő Kourouból. A 10 centiméteres, kocka alakú, 1 kg tömegű műhold, a Masat-1 CubeSat telemetrikus adatokat, vagyis nagy távolságú adattovábbításra és vezérlésre vonatkozó információkat fog sugározni a rádióamatőr sáv műholdak számára dedikált részén. MTI Fotó: Komka Péter

Mivel foglalkozik valójában egy gépészmérnök szakon végzett pályakezdő? Mennyi a kezdőbére? És mi a különbség két eltérő intézmény azonos képzése között?

Hallgatókat kérdeztünk az Educatio oktatási szakkiállításon arról, mire számíthat, aki a szakra jelentkezik. Ugyanis az elmúlt évek első helyes jelentkezési statisztikái alapján a gépészmérnök szak egyike a legnépszerűbb képzéseknek. Az összes jelentkező ezen a szakon:

• 2014-ben 5618 fő
• 2015-ben 5521 fő
• 2016-ban 5334 fő

volt.

Mekkora a kezdőbér?

A műszaki képzések között

a gépészmérnök alapszak az egyik legnépszerűbb.

Riporterünk az Educatio szakkiállításán több leendő gépészmérnökkel is beszélt, akik arra a kérdésre, hogy mekkora lehet majd a kezdő fizetésük, nem sokkal tippeltek a „valóság" fölé. Egyikük, a BME hallgatója, nettó 200-300 ezer forint közötti kezdőbért mondott, míg a Miskolci Egyetem hallgatója szerint bruttó 300-350 ezer forint körül van a reális kezdő fizetése egy gépészmérnöknek. A Debreceni Egyetem hallgatója azonban forintra pontosan eltalálta az átlagos kezdő fizetését a gépészmérnököknek: szerinte a kezdőbér nettó 190 ezer forint.

A Felvi.hu felsőoktatási portálon a pályakezdők által kitöltött kérdőívek alapján összeállított adatok szerint az elmúlt években gépészmérnökként végzettek 2013-ban bruttó 286 ezer forintot kerestek. Ez a HR Portal bérkalkulátora szerint most nettó 190 ezer forintot jelent.

Ez egy 2013-as felmérés,

az elmúlt években pedig folyamatosan nőttek a bérek:

2014-ben 3 százalékkal, majd 4,3 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, míg tavaly az év első 11 hónapjában 7,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezek átlagkeresetek, nemzetgazdasági szinten, természetesen ágazatonként óriási különbségek vannak.

A gépészmérnököknél ezek alapján a 2013-as nettó átlagfizetés már akár 220 ezer forint is lehet 2017 elején.

Becslésünk nagyságrendileg talán jó lehet, hiszen, mint azt az Eduline.hu tavaly decemberben a legfrissebb felmérésekre hivatkozva megírta,

a friss diplomás gépészmérnökök átlagosan havi bruttó 313 ezer forintos keresettel állhatnak munkába, ami körülbelül nettó 208 ezer forintot jelent.

Az Origo riportere a szakkiállításon sem mechatronikai, sem pedig villamosmérnökkel nem futott össze, pedig a gépészmérnököknél – a Felvi.hu-n elérhető adatok szerint – csak ezen a két szakon magasabbak a várható kezdőbérek a műszaki képzéseken belül: a felmérés szerint

• egy mechatronikai mérnök bruttó 314 ezer forint (körülbelül nettó 209 ezer forint), míg
• villamosmérnök kollégája 293 ezer forint (nettó 195 ezer forint)

kezdő fizetésre számíthatott 2014-ben.

De mit ad a képzés?

A képzési idő 7 félév, vagyis 3 és fél év.

A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására. A munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve.

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat.