Trócsányi: Ilyen törvénye még nem volt Magyarországnak

2017.03.08. 06:02

A közigazgatási perrendtartás és bíráskodás tiszteletben tartja a történeti alkotmányunk hagyományait – mondta Trócsányi László az Origónak adott interjújában. Az igazságügyi miniszter történelmi jelentőségűnek tartja a 2018 januárjában életbe lépő törvényt. A politikus az új ügyvédi törvény körvonalairól is beszélt, a törvényt várhatóan tavasszal nyújtják be a parlamentnek.

  • Trócsányi László az Origónak azt mondta, a Közigazgatási Felsőbíróság felállítására egyelőre nem kerülhet sor, de bízik benne, hogy e kérdés nem fog lekerülni a napirendről.
  • Az igazságügyi miniszter szerint történelmi jelentőségű a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény elfogadása.
  • A közigazgatási perrendtartás semmiben sem szűkíti a bírói utat.
  • Trócsányi László közölte, hogy még a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerülhet az ügyvédi törvény.

Eddig miért nem sikerült létrehozni a közigazgatási bírósági rendszert?

A 19. század egyik jelentős törekvése volt, hogy biztosítsák a közigazgatás törvényességét, illetve azt megfelelő módon ellenőrizzék. Az 1896. évi XXVI. számú törvénycikk volt az, amely a Királyi Magyar Közigazgatási Bíróságot felállította. Magyarország a 19. század második felében teljes mértékben megfelelt mindazon nyugat-európai szellemi irányzatoknak, amelyek a közigazgatás működésének ellenőrzését egy elkülönült bírói fórumra kívánták ráruházni. Ez a rendszer egészen 1949-ig jól működött, persze voltak nehezebb időszakok. A totalitárius rendszerek értelemszerűen nem szerették a közigazgatási bíráskodást. Mi sem jelképezi ezt jobban, mint Zalán Kornél sorsa. Ő a közigazgatási bíróság bírája volt, de 1944-ben származása miatt el kellett hagynia a bírói pályát, majd 1949-ben, amikor ő volt az elnöke, a Közigazgatási Bíróságot a kommunista hatalom egyszerűen megszüntette.

Trócsányi László: A kommunista és a nyilas rezsim nem kedvelte a közigazgatási bíráskodástFotó: Polyák Attila - Origo

1989-ig a rendszer csak rendkívül szűk körben tolerálta a közigazgatás feletti bírói kontrollt. A rendszerváltozást megelőzően azonban a jogirodalomban sokan sürgették a bírói út kiszélesítését. Id. Martonyi János, Szamel Lajos, Toldi Ferenc, Rácz Attila és Kilényi Géza szellemi előfutárai voltak a közigazgatás feletti bírói kontrollnak, majd a rendszerváltozás után Patyi András, Rozsnyai Krisztina és jómagam is hangsúlyoztuk, hogy lépéskényszerben vagyunk. Megalakult a Közigazgatási Bírák Egyesülete is, amely rendszeresen hitet tett a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztésének szükségessége mellett.

A szellemi pezsgés ellenére a jogalkotó a közigazgatási bíráskodást 1989-tól egyfajta „futottak még" kategóriába sorolta, sokszor változtak a fórumrendszer szabályai, a szervezeti és eljárási szabályokra nem fordítottak kellő figyelmet. Mindenki az Alkotmánybíróságot tekintette a jogállamiság központi fellegvárának, mindeközben bebizonyosodott, hogy az alkotmányosság és a törvényesség ellenőrzése két külön kategória. Az állampolgárok többségének a közigazgatás működésének törvényessége felől van kétsége, és a közigazgatási bírótól várja, hogy törvényességi aggályaira választ kapjon. A közigazgatásnak is érdeke, hogy működésének ellenőrzése során a bíróság döntést hozzon és ezáltal irányt mutasson mind a közigazgatás, mind az ügyfelek számára.

"A közigazgatásnak is érdeke, hogy működésének ellenőrzése során a bíróság döntést hozzon és irányt mutasson"Fotó: Polyák Attila - Origo

A 2014. júniusi parlamenti meghallgatásomon világossá tettem, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni szeretnék. Ezt szakmai kötelességemnek is tekintettem. A kormány a törekvésemre rábólintott, így kormányhatározat birtokában kezdhettem meg a munkámat. Fontosnak tartottam, hogy hiteles szakemberek vegyenek körül.

Patyi András korábban kúriai bíró volt, a közigazgatási bíráskodás szakértőjeként tudását senki nem vonhatja kétségbe. Mint az Államreform Bizottság elnöke, ő vezette a Kodifikációs Bizottságot. Rozsnyai Krisztina szintén a közigazgatási bíráskodás kiváló ismerője, korábban a Kúrián főtanácsadóként is dolgozott, kérésemre elvállalta, hogy a minisztériumon belül miniszteri biztosként a jogszabály normaszövegét készítse el. Az ő munkájukat sokan segítették, így igazi szellemi műhely, csapatmunka alakult ki.

A közigazgatási perrendtartással párhuzamosan készült és került elfogadásra az új közigazgatási eljárási törvény, az általános közigazgatási rendtartás, azaz az Ákr. Az ügyfelek a közigazgatási eljárásokra azok megindulásától a bíróság végső döntéséig egy eljárásként tekintenek, és ehhez mérten kell összehangolni a két eljárásrend szabályait. A hatósági eljárási szabályokat a bírói kontroll változásai miatt is szükséges volt újra megállapítani, és egy átlátható, mind az ügyintézők, mind az ügyfelek számára érthetőbb szabályrendszert kialakítani. Az Ákr. feszesíti az eljárásokat, a közigazgatáson belüli együttműködést is hatékonyabbá teszi, így nemcsak az ügyintézés válhat gyorsabbá, de az ügyfelekre is kevesebb teher hárul a jövőben a hatósági eljárásokban. Tehát három nagy kódex, a polgári perrendtartás, az Ákr. és a közigazgatási perrendtartás készült így el 2016 második felében.

"Elismerem, naiv voltam"Fotó: Polyák Attila - Origo

Az ellenzék szerint pártbíróságokat hoztak létre.

Visszatekintve a közigazgatási bíráskodás ügyében végzett munkánkról elmondhatom, hogy naiv voltam. Rémálmomban sem merült fel, hogy a nemes célunk politikai akadályokba ütközik. A közigazgatási perrendtartás nyilván szervezeti kérdéseket is felvetett, szerettünk volna egy Közigazgatási Felsőbíróságot felállítani, ahol versenyvizsgán kiválasztott kiváló jogászok alkották volna a bírói kart. Megoldási javaslatunkat az ellenzék nem támogatta, néhányan pártbíróságot vizionáltak......

Szakmai alapon nehéz lett volna vitába szállni elképzeléseinkkel, így a pártok politikai aggályokat fogalmaztak meg. A Közigazgatási Felsőbíróság felállítására így egyelőre nem kerülhet sor, bízzunk benne azonban, hogy e kérdés nem fog lekerülni a napirendről. A negatív hozzáállás miatt közbenső megoldásokkal kellett próbálkoznunk, amely felett az Alkotmánybíróság gyakorolt kritikát. Mint igazságügyi miniszter, sine irae et studio elfogadtam a testület döntését, sor került a törvényjavaslat korrekciójára, és így kerülhetett elfogadásra az 2017. évi I. törvény.

Trócsányi: Szakmai alapon nehéz lett volna támadni az elképzeléseinketFotó: Polyák Attila - Origo

Milyen európai példákat vettek alapul a mostani rendszer kidolgozásához?

A 28 európai ország többségének van elkülönült közigazgatási bírósága, a V4-ek közül Lengyelországban és Csehországban létezik ilyen formában. Az a meggyőződésem, hogy Magyarországnak a történelmi hagyományai miatt is fel kell sorakoznia azon országok közé, ahol a közigazgatási bíróságok szervezetileg függetlenek a rendes bíróságoktól. Azzal, hogy a perjogot sikerült szabályozni, már egy komoly eredményt értünk el. A magyar szabályozási rendszer tiszteletben tartja a történeti alkotmány hagyományait, igyekeztünk olyan szavakat is visszahozni a kódex által, amelyek korábban is ismertek voltak. Történelmi jelentőségűnek tartom ezt a törvényt, ilyen törvénye Magyarországnak még nem volt. Önálló perjogi szabályok korábban nem voltak, ezért a bíróknak kellő időt kell hagyni a szabályok elsajátítására.

Miért van az, hogy az állampolgárok az állam elleni perekben körülbelül 80 százalékban alulmaradnak, változhat-e ez az arány a közigazgatási bíráskodás felállításával?

Ezt a kérdést csak a 2018. január 1-i hatálybalépést követő években lehet megválaszolni. Az, hogy az állampolgár alulmarad, nem bizonyít semmit, mert azt is jelentheti, hogy a közigazgatás jól működik. Nem azért hoztuk létre a törvényt, hogy az állampolgárok ettől kezdve minden pert megnyerjenek. A közigazgatás ügyfelei akkor fognak megnyugodni, ha színvonalas bírói ítéletekkel találkoznak. Ha az ügyvédek és az állampolgárok elfogadják az ítéleteket, akkor az erősíteni fogja a jogbiztonságot.

Mindenki színvonalas bírói ítéleteket szeretneFotó: Polyák Attila - Origo

Azzal, hogy a bírósági szervezetet illetően a hatásköri és az illetékességi szabályok által módosításokat hajtottunk végre, lehetőség nyílik a színvonal emelésére. A regionalizálás révén ugyanis kialakulhatnak olyan bírói csoportok, amelyek meghatározott ügytípusokkal foglalkoznak, így a bírói munka nem aprózódik szét. A joggyakorlatnak idézhetőnek kell lennie, 10-15 év után is jó megidézni korábbi jogfejlesztő ítéleteket. Franciaországban a közigazgatási jog kultúrája közismert, a jog a bírósági esetjog útján fejlődik, nekünk is ebbe az irányba kell mennünk, a magyar közigazgatási bíráskodásnak is hozzá kell járulnia a közigazgatási jog fejlődéséhez.

Az ellenzék a bírói kontroll szűkítésével vádolja a kabinetet.

Valószínűleg sokan el sem olvasták a törvényt, úgy mondtak bírálatot. Aki elolvasta, annak látnia kellett volna, hogy a közigazgatási perrendtartás semmiben sem szűkíti a bírói utat. Aki pedig azt állítja, hogy a bírói függetlenség kerülne veszélybe, az politikai hangulatkeltést folytat. A kormány és így az igazságügyi minisztérium nem kívánja sérteni az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az, hogy a közigazgatási bíróságokon szükség van olyan szakemberekre, akik magas színvonalon ismerik a közigazgatást, az nem azt jelenti, hogy megszálljuk a bíróságokat. Lássuk be, ez egy teljesen észszerű követelmény. Az egyik út ennek a teljesítéséhez az, hogy a bíróságon dolgozók egy ideig a közigazgatásban dolgozva szerezzenek tapasztalatot, de arra is van mód, hogy valaki kívülről érkezve kerüljön bírói pozícióba. Persze ezt a folyamatot is ellenőrizni kell, így szükség van a versenyvizsgára és a bírák minősítési rendszerére is.

Milyen testület választja majd ki a közigazgatási bírákat?

Az Országos Bírói Hivatal Elnöke választja ki a bírói testületek közreműködésével a közigazgatási bírákat. Ma körülbelül 100 közigazgatási bíró dolgozik, bizonyára szükség lehet további bírák beállására is. Az Országos Bírói Hivatal megkezdte a felkészülést az új törvény alkalmazására, a szükséges egyeztetések folyamatosak.

Trócsányi: A jövendő közigazgatási bírákról az Országos Bírói Hivatal dönt majdFotó: Polyák Attila - Origo

Mely bíróságokhoz lehet majd fordulni? Kihez lehet majd fellebbezni, ha nem fogadom el az elsőfokú ítéletet?

Vannak olyan ügyek, amelyek nem tartoznak a közigazgatási perrend alá, így például a kormányzati aktusok. Ezek közé tartoznak a külpolitikai döntések vagy a honvédelemmel összefüggő területek. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el továbbra is a közigazgatási perekben. Az úgynevezett polgárközeli ügyek maradnak a megyei szinten. A regionális szintű ügyek teszik ki majd várhatóan a közigazgatási ügyek 75-80 százalékát. Főszabály szerint továbbra sem lesz lehetőség fellebbezésre, hanem csak felülvizsgálati kérelem lesz, amivel a Kúriához lehet fordulni. A kiemelt ügyekben a Fővárosi Törvényszék fog eljárni, az ő döntéseivel szemben a Kúriához lehet fellebbezni.

Mennyivel lesz könnyebb a bíróságok dolga a közigazgatási perrendtartás életbelépésével?

A közigazgatási perrend léte súlyt ad a közigazgatási bíráskodásnak. Reményeim szerint vonzóbb lesz közigazgatási bírónak lenni. A polgári és büntető bíráskodás mellett a közigazgatási bíráskodásnak is presztízst kell kapnia, most ezen az úton indultunk el.

Trócsányi: A közigazgatási bíráskodásnak is presztízst kell kapniaFotó: Polyák Attila - Origo

Hogy áll az ügyvédi törvény előkészítése?

Lesz, és kell is ügyvédi törvényt alkotni. Tavasszal fog az Országgyűlés elé kerülni az új törvény. Lesznek komoly változások, az egyeztetések mindennaposak. Ebben például a jogtanácsosokat érintően is komoly változások lesznek. Egy, az 1980-as években elfogadott törvényerejű rendelet szabályozza a jogtanácsosok helyzetét. A létszámukat például a mai napig senki sem tudja, mivel a korábban bejelentkezettek névsorát – akik azóta ügyvédek vagy bírók lettek – senki sem frissítette. Egy jelentős részük már el is hunyt.

Rendkívül fontos jelenség a szabályozás szempontjából az is, hogy a jogtanácsosok sokszor az ügyvédekhez hasonló munkát látnak el. Okiratokat szerkesztenek, ellenjegyeznek és perbeli képviseletet látnak el. Ezzel szemben míg ügyvédi titok és ügyvédi ellenjegyzés létezik, addig a jogtanácsosok esetében ezek a fogalmak nem tisztázottak. Többek között ezekből fakadóan is szükséges a kérdés teljes szabályozása. Az ügyvédi kamarai rendszer is részlegesen átalakításra kerül. Jelenleg is zajlanak az egyeztetések, és még a parlament tavaszi ülésszakában beterjesztjük a tervezetet.