Négy év hat hónap börtönre ítélték S. Ábelt

FOTÓ FOTÓTÉMA háttal SZEMÉLY vádlott
S. Ábel
Budapest, 2015. június 23. S. Ábel az ellene kétrendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt indult büntetőperén, a budapesti Kúrián 2015. június 23-án. A Kúria felsőfokú ítéletében két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta S. Ábelt, aki a vád szerint lövöldözni akart az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. MTI Fotó: Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
A Móricz Zsigmond körtéri gyorsétteremben kezdett lövöldözni S. Ábel. Nem sérült meg senki, de sem a fegyver megszerzésére, sem a tartására nem volt engedélye. 
Vágólapra másolva!

S. Ábel, aki előzetes letartóztatásban van, nem jött el a mai ítélethirdetésre. Mindezt többek között azzal indokolta, hogy "a tárgyalásokon mindig nagyon megemelkedik a vércukor szintje". Illetve azzal, hogy korábban is, és ma is – ahogy a bíróságra eljuttatott levelében írja - minősíthetetlen anyagok jelentek meg róla a médiában. Azt is írta, hogy azok, amik megjelentek róla, reméli, a bíróságot nem fogják befolyásolni.

Így a teremben mindössze a férfi ügyvédje, apja, az ügyész, a férfi rokonai, és a tucatnyi újságíró hallotta a bíró döntését.

S. Ábelt a bíróság első fokon öt évre ítélte, ezt enyhítette most a másodfokú bíróság fél évvel.

A négy és fél éves börtönbüntetésből azonban a korábban előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időd levonják.

A fotó egy korábbi tárgyaláson készült Forrás: MTI/Illyés Tibor

A bíróság ma azt is megállapította, hogy S. Ábel beszámítható volt, amikor még 2013 augusztusában lövöldözni kezdett az egyik budai gyorsétteremben. Az étteremben nyolcan dolgoztak, és 35 vendég is volt.
A férfi az üggyel kapcsolatban korábban több érdekes dolgot is mondott. Letartóztatása után nem sokkal például azt, hogy nem ő lövöldözött.

A felvételekkel kapcsolatban, amik készültek pedig azt, hogy azokon nem ő van, a felvételek rossz minőségűek.

Az első tárgyalási napon olyanokat is mondott aztán, hogy ha nem kap felmentő ítéletet, az alkotmánybírósághoz fordul. Majd a további tárgyalásokon több kérdést is feltett a tanúknak illetve szakértőket. A legtöbbször azért, hogy bizonyítsa, nem ő lövöldözött. Korábban pedig még azt is mondta, hogy a falban – ahová lőtt – nem is lövésnyomok vannak. Ezt azonban a bíróság nem tartotta életszerűnek.

A gyorsétteremben azután kezdett lövöldözni, hogy egy másik ügyben nem jogerős ítélete hoztak ellene.

A másik ügyben többek között kétrendbeli emberölés előkészülettel vádolták, és azóta jogerősen el is ítélték. Az ítélet szerint 22 embert akart megölni, majd öngyilkos akart lenni. Erről a tervéről verseket is írt, amelyeket a csoporttársai megmutattak Végh József kriminálpszichológusnak, aki értesítette a furcsa viselkedéséről a rendőröket, nem sokkal később pedig le is tartóztatták.
Akkor a finnországi, németországi és Egyesült Államok-beli iskolai mészárlások hatására döntött úgy, hogy fegyvert szerez, és az ELTE jogi karán 22 diákot öl meg, annyit, ahány rossz évet élt addig.
Abban az eljárásban is a felmentését kérte, többek között arra hivatkozva, hogy a tömeggyilkosságra utaló verse az alkotói szabadság része, szándékáról pedig egy senki által nem látogatott blogban írt.

Az idős asszonyt korábban többször is bántotta.
Ebben az ügyben két és fél évre ítélték. Mivel azonban korábban 21 hónapot előzetes letartóztatásban töltött, nem kellett börtönbe mennie.