Az Alapjogokért Központ megtámadja a nolimpiás határozatot

Az Alapjogokért Központ szerint jogellenes a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) "nolimpiás" népszavazási kezdeményezést érvényesítő határozata, ezért fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

Az Alapjogokért Központ hétfőn a Facebook-oldalán tette közzé állásfoglalását. Ebből kiderül, hogy szerintünk jogellenes a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) "nolimpiás" népszavazási kezdeményezést érvényesítő határozata, ezért fellebbezést nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

A állásfoglalásból kiderül, hogy nem azt vitatják, hogy összegyűlt a szükséges számú érvényes aláírás, hanem azt, ahogy az FVB eljárt a csoportképzésnél. Szerintük az jogbizonytalanságot okoz. Álláspontjuk szerint az FVB nem az aláírásra valójában jogosult választói csoporthoz igazította a népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári támogatások számát. Szerintük a helyes jogértelmezés szerint a referendum elrendeléshez

nem 138 ezer, hanem 150 ezer érvényes aláírás szükséges.

Az Alapjogokért Központ szerint semmiképp nem lehet törvényes az FVB eljárása, amellyel a népszavazás elrendeléséhez szükséges érvényes választópolgári támogatások számának meghatározásakor

más választói csoportot vesznek alapul, mint az aláírások érvényességének ellenőrzésekor.

Meglátásuk szerint, ha az ívet – egyébként helyesen – aláírhatták a Budapesten lakóhellyel vagy akár tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárok is, akkor azonos módon kell képezni a "vetítési alapot", tehát azt a választói sokaságot is, amelyhez a sokat emlegetett 10 százalékos küszöböt mérik.

Az állásfoglalás szerint "nem állhat elő olyan helyzet, hogy valaki érvényesen támogathat egy kezdeményezést, ugyanakkor

nem számít bele a választópolgárok azon csoportjába, amelyből az elrendeléshez szükséges aláírásszámot képzik,

és fordítva".

Azt is írják, hogy "megfelelő érveléssel alátámasztható az is, hogy helyi népszavazáson csak az vehet részt, akinek a legutolsó önkormányzati választáson Budapesten lakó- vagy tartózkodási helye volt: ilyen esetben azonban csak ezen csoport aláírásai számítanak érvényesnek, és ezen csoportból kell képezni a "vetítési alapot" is, amelyhez a 10 százalékot mérik.

Ahogy írják, "az FVB azonban a fenti két jogértelmezést párhuzamosan, vegyítve alkalmazta,

ami bizonyosan jogellenes:

a »vetítési alapot« ugyanis a legutóbbi önkormányzati választáson Budapesten lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezők csoportjából képezték, ugyanakkor érvényesnek tekintették azok aláírását is, akik azóta létesítettek ilyet".

Így jöhetett ki, hogy míg a fővárosban élő választópolgárok számát 1 385 000 főben állapították meg, addig az érvényes aláírások számának ellenőrzésekor elmentek egészen 150 ezerig. A kettő egyszerre nem működik: vagy 1 385 000 fő a „vetítési alap", és akkor 138 ezer érvényes aláírás szükséges, vagy 150 ezer aláírás szükséges, de akkor a „vetítési alap" 1,5 millió választópolgár, tehát a lakó- vagy tartózkodási hellyel jelenleg rendelkező fővárosi jogosultak.

Az állásfoglalás végén azt írják, hogy "a különböző módszerek párhuzamos alkalmazásának kiküszöbölése érdekében

feltétlenül szükséges az NVB – vagy az eljárás következő szakaszában akár a Kúria – döntését kérni

abban a kérdésben, hogy miként kell képezni a tárgyalt választói csoportokat. A népszavazás intézményének kiemelkedő jelentősége elengedhetetlenné teszi ugyanis ezen kérdések tisztázását, hogy a jövőben a hasonló ügyek ne okozzanak jogbizonytalanságot".