A Meteorológiai Világszervezet (WMO) kedden publikált egy jelentést arról, hogy mi várható a földi időjárás kapcsán 2017-ben. A szervezet arra az eredményre jutott, hogy a 2016-os rekordmeleg után 2017-ben is folytatódnak majd a szélsőséges időjárási jelenségek. A dokumentumot egyébként a március 23-i meteorológiai világnap alkalmából publikálták, és a globális klímaelemző központok független adatbázisai, illetve a WMO-tagországok országos meteorológiai és vízügyi információi alapján készült.
Olyan változások mennek végbe a bolygón 2017-ben, amelyek ismeretlen területre vezetik a tudósokat
– értékelt David Carlson, az Éghajlatkutatási Világprogram igazgatója. A szakember nem beszél a levegőbe, az idei tél eddigi hónapjaiban legalább háromszor érkezett hőhullám az Északi-sarkvidékre. Az ilyen esetekben a nagy erejű atlanti viharok meleg, nedves levegőt hoznak, ami azt eredményezte, hogy a jég újraképződésének időszakában előfordultak olvadáspont közeli hőmérsékletű napok is.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy az északi sarkköri változások és az olvadó tengeri jég a világ más részeinek éghajlatára is hatással lesznek, még pedig az úgynevezett futóáramlások – nagy sebességű, vízszintes légáramlási zónák – miatt, amelyek szerepet játszanak a Föld hőmérsékletének szabályozásában.
A szakértők megállapítása szerint egyes vidékeken, így Kanadában és az Egyesült Államokban szokatlanul enyhe volt a január és a február, máshol, többek között az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában viszont szokatlanul hideg volt az év eleje.
A hosszú és extrém hőhullámok miatt több melegrekord is megdőlt az év első két hónapjában Ausztráliában. „A jelentés megerősítette, hogy 2016 volt az eddigi legmelegebb év a mérések kezdete óta, 1,1 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás kora előtti volt, és 0,06 fokkal több, mint a korábbi, 2015-ös csúcs” – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
Egyre nyilvánvalóbb az emberi tevékenység klímát befolyásoló hatása,
amely tucatnyi területen tetten érhető: a tengerfelszín átlagos vízhőmérséklete szintén globális rekordot ért el, az Északi-sark jégkiterjedése az év legnagyobb részében az átlag alatt volt, a légköri szén-dioxid pedig folyamatosan csúcsot mutat. Az óceánok magas hőmérséklete komoly mértékű korallfehéredést és a vízi élőlények pusztulását okozta a trópusi tengerekben, ami jelentősen kihatott a tengeri élelmiszerláncra és a halászatra. Ha mindez nem volna elég, tavaly súlyos szárazságok is kitörtek, Kelet-Afrikában és Közép-Amerikában milliók számára vált bizonytalanná az élelemellátás.
A megoldás egyelőre nem látszik, Taalas is mindösszesen annyit fogalmazott meg, hogy folyamatos klímakutatási befektetésekre volna szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozás gyors ütemével lépést tudjon tartani a tudomány.