Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2017. márciusi felmérések alapján elsöprő többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz öt intézet (a Nézőpont Intézet, az ZRI Závecz, a Publicus Intézet, az Iránytű Intézet és a Republikon Intézet) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe. A kormánypártokról egyébként legutóbb 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, amely szerint a második helyen álltak.
Az öt intézetnél a biztos szavazók körében
a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 48,8 százalék volt.
A második helyen a Jobbik állt 17,4 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 15,6 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 5,8, az LMP 4,6, az Együtt 1,4, míg a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt 0,6 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a 2014-es országgyűlési választáson együtt induló alakulatok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, MLP) eredményeit összeadtuk (24 százalék).
A mostani mandátumbecslésünkben azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a Fidesz és a baloldal közötti különbség a kormánypártok javára öt százalékponton belül volt, ott a mandátumot a baloldalnak adtuk. Mindezek alapján a Fidesz–KDNP 134, a közös baloldal 40, míg a Jobbik 25 mandátumot szerezne az új parlamentben. A baloldal öt egyéni kerületet nyerne Budapesten, valamint egy szegedi választókerületet hódítana el a számításaink szerint.
Márciusban egyébként még a Momentum Mozgalom ért el 2,6 százalékpontos támogatottságot a felmérések szerint, valamint a Kétfarkú Kutyapárt 1,6 százalékot. Az ő eredményeiket nem számítottuk bele a közös baloldali induláséba, mivel korábban többször is kijelentették, hogy nem kívánnak a 2014-ben is megbukott pártokkal közösen indulni, ráadásul a kétfarkú kutyák a zuglói időközi voksolásnak is önállóan vágtak neki.
A mostani állás alapján egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz közös baloldali listaállítás, de egy ilyen lépés
meglehetősen nagy öngyilkosságnak tűnne az érintett pártok részéről.
Ennek ellenére a becslésünket úgy készítettük el, hogy 2014-hez hasonlóan összefognak a kormányváltó erők. Nagy kérdés, hogy a kisebb baloldali-liberális szereplők hogyan döntenek majd 2017–2018 fordulóján, mivel egy-egy választókerület végeredményét nagyban befolyásolhatja a kicsik szereplése is.
2013 márciusában a Századvég, a Tárki, a Medián, az Ipsos és a Nézőpont Intézet átlaga alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 46,2, az MSZP 24,4, a Jobbik 15,6, az Együtt 2014 8,8, az LMP 2,2, a DK pedig 1,4 százalékon állt. Jól látszik, hogy akkor az MSZP-nek, az Együtt 2014-nek és a DK-nak együttesen 34,6 százalékpontos támogatottsága volt, ami több mint 10 százalékponttal magasabb, mint a baloldal napjainkban látható népszerűsége.
Persze óriási hiba lenne ezekből az adatokból azt a következtetést levonni, hogy a 2018-as választás már eldőlt. Ami most látszik, az az, hogy
a harmadik Orbán-kormány lényegesen kedvezőbb pozícióból fut neki a következő időszaknak,
mint a második. A baloldali ellenzék 2013 márciusában sem volt kirobbanó formában, de lényegesen nagyobb támogatottsága volt, mint most. Akkor nem tudtak fordítani, a kérdés, hogy a következő egy évben sikerül-e valamennyit változtatniuk a mostani trendeken.
