Több meglepetés kiderül Antall József életéről

választás
Antall József jó viszonyra törekedett Oroszországgal
Vágólapra másolva!
„A rendszerváltásról szóló különféle elképzelések miatt is fontosnak éreztem ennek a filmnek az elkészítését, ráadásul arról a korról sem készült semmilyen átfogó dokumentumfilm az elmúlt évtizedekben” – ezzel indokolta az Origónak Dér András filmrendező, miért készített dokumentumfilmet a volt miniszterelnökről. A néhai kormányfő 85. születésnapjának évfordulóján mutatják be a köztévén az Antall József életéről szóló dokumentumfilm első részét. 
Vágólapra másolva!

Miről fog szólni az Antall József néhai miniszterelnök születésének 85. évfordulóján bemutatandó, Ön által készített film? A dokumentumfilm vagy a fikciós jelleg lesz-e erősebb?

Kizártam a fikciót, de a dokumentumfilmek is alapvetően szubjektívek. A művet úgy építettem fel, hogy a megszólalnak benne az egykori barátok, a családtagok, munkatársak, politikai szereplők, valamint az akkori ellenzéki térfélen lévők is. A négyrészes filmsorozat első része a volt miniszterelnök fiatalkorát öleli föl, aminek a címe: Az ismeretlen Antall József. A néhai kormányfőről nem az a kép él emlékezetünkben, mint amit az első részben be fogunk mutatni.

Mikor kezdtek hozzá a film forgatásához?

Két évvel ezelőtt kezdtük meg az előkészületeket, és bő év volt a forgatás ideje, valamint fél évet vettek igénybe az utómunkálatok. Az első részben több meglepetés is lesz.

szigorúan megmaradunk a visszaemlékezők megszólalásainál. A filmben egy sajátos formavilágot adunk a korabeli eseményeknek, ami szokatlan, és eltér az általánosan felfogott dokumentarista elemektől. A sorozat második részében az Antallról szóló ügynöki jelentéseket mutatjuk majd meg, az Orvostörténeti Múzeumban eltöltött időszakát és az Ellenzéki Kerekasztalon, valamint a Nemzeti Kerekasztalon betöltött szerepét, az MDF-hez fűződő viszonyát.

Antall József 85. születésnapján mutatják be a róla szóló dokumentumfilm első részét Forrás: Origo

Sikerült olyan emberrel beszélnie, aki jelentett Antallról?

Ez egy elég kényes téma, és így csak egyetlen személyt találtam, aki még él, és jelentett a volt miniszterelnökről. Ővele többször beszéltem, de nem akart megszólalni a filmben.

Miről szól majd a harmadik és a negyedik rész?

A harmadik rész a csonkára sikeredett miniszterelnöki időszakáról szól majd, míg a negyedik részben a külföldi kapcsolatait szeretném megszólítani. Egyelőre az utolsó két rész előkészítése folyik, és amint meglesz az anyagi fedezete, rögtön leforgatjuk és összeállítjuk.

Mi késztette arra, hogy Antall Józsefről filmet forgasson?

Azt tapasztaltam, hogy az egyetemi diákok körében összekeverik az első köztársasági elnököt az első szabadon választott miniszterelnökkel.

Mindez nagyon megdöbbentett, mivel ez egyáltalán nem olyan nagy távolság. Ahhoz, hogy valamilyen módon strukturálni tudjuk a ma történéseit, ahhoz ismernünk kell a múlt eseményeit. Antall József is ennek szellemében tevékenykedett. A rendszerváltásról szóló különféle elképzelések miatt is fontosnak éreztem ennek a filmnek az elkészítését, ráadásul a rendszerváltásról sem készült semmilyen átfogó dokumentumfilm az elmúlt évtizedekben.

Kiket sikerült megszólaltatnia?

Több mint 50 ember jelenik meg a filmben, így többek között Antall József özvegye, Klára asszony, Jeszenszky Géza, Kövér László, Kónya Imre, Mécs Imre, Fodor Gábor, Pető Iván, Bolberitz Pál, Tar Pál, de a somlói vidéken lévő volt barátai is helyet kapnak az alkotásban.

Antall József felesége is megszólal majd a filmben Fotó: Polyák Attila - Origo

Változott-e a véleménye a film készítése közben a néhai kormányfőről és a korszakról?

A kutatások és a visszaemlékezések időszaka természetesen változtatott az álláspontomon, mivel sokkal mélyebb összefüggésekben látom az akkori döntéseket, mint azokban a hónapokban. Nagyon sok olyan apró részlet került a helyére, amit korábban nem ismertem, és csak a média torzított képén keresztül láttam. A média akkor és ma is rendkívül befolyásolt, és rendkívül nehéz korrekt információkhoz jutni, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy széles körű tájékoztatást kapunk.

Tudna minderre példát mondani?

Nem tudtam korábban pontosan, hogy az adósságkezelés terén miért úgy döntött a kormány, ahogy.

Mostanra úgy érzem, a különféle szempontok megismerése révén világos lett, hogy miért döntött úgy Antall József az adósságkezelésről, ahogy. A taxisblokád esetében is sokkal tisztábban látom már az összefüggéseket. Mindezeknek a mozaikoknak az összerakása egy nyomozói feladat volt.

Helye lenne-e egy történelmi filmnek Antall Józsefről?

Természetesen jó lenne, ha készülne egy ilyen alkotás, de nem lenne szabad, hogy egy emlékműállítás jellege legyen. Most is háromdimenziósként akarom bemutatni Antallt, így a negatív kritikák is szerepelnek majd benne. Azért is jó lenne egy történelmi film, mivel így talán sokkal több ismerettel rendelkeznének a fiatalok arról a korszakról.

A filmkészítés során milyen akkori konfliktusokkal találkozott, amik ma is benne vannak a politikai életben?

Megrázó élményem, hogy már a rendszerváltás előtt érződött a feszültség a későbbi SZDSZ és MDF között. Ez nemcsak politikai ellentét volt, hanem világnézeti, kulturális és ízlésbeli is. A politikai csoportok, pártok ezek mentén alakultak ki. Ebbe beletartozik a nemzettudat elfogadása, vagy nem elfogadása, a népi-urbánus vita, valamint a kozmopolita szemlélet megítélése is.

Ezen álláspontok mentén alakultak ki a frontvonalak, de szerintem lett volna lehetőség arra, hogy az ellentétek ne mélyüljenek el ilyen durván. Antall Józsefben megvolt a lehetőség, hogy ezek között megegyezést hozzon létre. A volt miniszterelnökben is megvolt az a törekvés, hogy a konzervatív hagyományokra épülő magyar pártstruktúrát ötvözze a modern nyugati parlamentáris rendszerrel. Ezt sajnos nem sikerült elérnie, mivel az ellenzék gyanakvása mellett a legnagyobb ellenlábasai ezen a téren a saját pártjában voltak.

Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója, a néhai kormányfő fia Polyák Attila - Origo

A mai napig meghatározó az akkori szétválás?

Természetesen igen, aminek az első nagyobb összecsapása az I. médiaháború volt. Akkor a baloldali médiatúlsúly mindent megtett az MDF-kormány ellehetetlenítésére. Ennek egyik „szép" példája a miniszterelnök bemutatkozó beszédének a lekeverése volt az akkori BEK-döntő miatt. A törésvonalak nemcsak a médiában, hanem a kultúrában is megjelentek, és elindult egy lekettőződés. Én értem ennek a gyakorlati jelentőségét, de hosszú távon ez nem egészséges. Jobb lett volna, ha hosszabb folyamat révén, az alapvető dolgok letisztázása megtörténik.