Ilyen állat még nem született Magyarországon

Nyíregyháza, 2017. április 14. Háromhetes mishmi takinborjú (Budorcas taxicolor taxicolor) a Nyíregyházi Állatpark kifutójában 2017. április 14-én. Magyarországon először született ilyen állat, amely a Himalája keleti vidékén él, becsült állománya mindössze 3500. Állatkertekben igazi ritkaságnak számítanak, a négy alfajnak összesen négyszáz egyede él állatparkokban. Nyíregyházán a most született utóddal együtt négy mishmi takin él. MTI Fotó: Balázs Attila

A világ állatkertjeiben is ritkaságnak számító mishmi takin született a Nyíregyházi Állatparkban.

A patás takinok rendszertanilag a kecskefélékhez állnak közelebb, megjelenésük inkább egy kis termetű szarvasmarháéra emlékeztet.

Állatkertekben igazi ritkaságnak számítanak, a négy alfajnak összesen

négyszáz egyede él állatparkokban.

Nyíregyházán a most született utóddal együtt négy mishmi takin él - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park szóvivője pénteken.

A kis takin 220 nap vemhesség után jött a világra, pár órával a születése után már lábra is állt. A jelenleg háromhetes bikát anyja naponta többször szoptatja. A borjú születése igazi szakmai szenzáció,

hiszen Magyarországon eddig még nem született ilyen faj.

Háromhetes mishmi takinborjú a Nyíregyházi Állatpark kifutójában 2017. április 14-én Forrás: MTI/Balázs Attila

A park takin bikája 2009-ben érkezett Németországból az Európai Törzskönyvi Program keretében, a két nőstény pedig 2014-ig egy franciaországi állatkertben élt.

A takinok négy alfaja - arany, mishmi, szecsuáni és bhutáni - a Himalája keleti vidékén, India, Mianmar, Kína és Bhután területén él változatos élőhelyeken.

A nyíregyházi parkban látható mishmi takin az indiai Arunachal Pradesh államban, Mianmar északi részén, illetve Tibet délkeleti részén és Kína Jünnan tartományának északnyugati területin őshonos,

becsült állományuk mindössze 3500 állat.

Az első Magyarországon született takin Forrás: MTI/Balázs Attila

Természetes élőhelyeiken állományuk folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt, ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhetőként tartja számon, az Európai Állatkertek Szövetsége (EAZA) pedig

törzskönyvi program keretében szaporítja a ritka állatokat.