Vizsgálják az LMP és a Liberálisok adatgyűjtési gyakorlatát

2017.04.21. 18:38

Vizsgálatot indít az adatvédelmi biztos az LMP és a Liberálisok adatgyűjtési gyakorlata kapcsán. Erről Péterfalvi Attila beszélt az Origónak. A feltételezés szerint a két párt amerikai szervereken tárolhatja szimpatizánsaik személyes adatait, erről viszont egyáltalán nem adtak tájékoztatást. A NAIH elnöke szerint ráadásul az Egyesült Államok adatvédelméről nem állapítható meg, hogy az biztonságos-e vagy sem. Szél Bernadett, aki amúgy a nemzetbiztonsági bizottság tagja, azt nyilatkozta, állnak a vizsgálatok elé. Most megkapták.

Vizsgálati eljárást indít a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az LMP és a Liberálisok adatvédelmi gyakorlata kapcsán – erről Péterfalvi Attila beszélt az Origónak. Az adatvédelmi biztos elmondta, az eljárásban azt próbálják majd meg kideríteni, hogy a két párt valóban külföldön tárolja-e a szimpatizánsaik személyes adatait, és ha igen, akkor erről adtak-e tájékoztatást az érintetteknek. A vizsgálatra 60 nap áll rendelkezésre, a NAIH elnöke nem akart tippelni arról, hogy mi lehet az ügy végkimenetele.

Péterfalvi Attila

Forrás: MTI/Soós Lajos

Az LMP és a Liberálisok gyanús adatkezelési szokására tegnap derült fény, amikor a PestiSrácok.hu megírta, hogy a két párt toborzó oldalainak forrásai között olyan IP-címeket találtak, amelyek egyértelműen külföldi országokban működnek. Szél Bernadették amerikai, Fodor Gáborék első körben osztrák, majd szintén amerikai szervereket választottak.

Az LMP és a Liberálisok az Egyesült Államokban őrzik a pártszimpatizánsok telefonszámait, lakcímüket vagy éppen a nevüket, és ráadásul minderről egyáltalán nem is adnak tájékoztatást.

A történetben az a legfurcsább, hogy a hetekben éppen az ellenzék volt az, amely félreverte a harangokat, mert a nemzeti konzultáció honlapján egy orosznak mondott (a Yandex a valóságban Hollandiában van bejegyezve, a szervereinek nagy része pedig Finnországban működik) cég mérőkódja futott. Azt állították, hogy a kormány orosz hatóságoknak szolgáltatja ki a nemzeti konzultációs ívet interneten kitöltők adatait, jóllehet, a Yandex a honlap forgalmának statisztikáit rögzítette.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda hiába vette ki a kódot az oldalról, Szél Bernadett nem nyugodott bele, és a nemzetbiztonsági bizottság elé akarta vinni az ügyet. Amikor tegnap felhívtuk, hogy a saját maguk véleményes gyakorlatát is napirendre tűzhetik-e, úgy reagált, hogy a két eset ég és föld, mivel az USA Magyarország katonai szövetségese, Oroszország viszont nem. Egyébként pedig állunk minden vizsgálat elé, nem fogunk elfutni.

Az LMP stiklije nem szúrja Szél Bernadett szemét

Forrás: MTI/Marjai János

A NAIH-tól most legalábbis megkapták, Péterfalvi Attila lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy bejelentés alapján járnak most el. A hatóság elnöke ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok jelenlegi adatkezelési gyakorlatáról nem lehet megmondani, hogy az biztonságos-e vagy sem. "Ezt a Snowden-sztori meg az NSA óta tudjuk" – jegyezte meg.

Mi a baj az amerikaiakkal?

Az biztos, hogy az USA adatvédelmi jogi környezete meglehetősen hiányos, pláne az uniós szabályozáshoz képest.

Különösen, miután az Európai Bíróság kimondta, hogy az USA-ban a személyes adatok védelme az uniós állampolgárok vonatkozásában nem biztonságos. 

A döntés előzménye az a per, amelyet Maximilian Schrems osztrák diák indított a Facebook ellen, mert sérelmezte, hogy a közösségi oldalán tárolt adatokhoz az amerikai titkosszolgálatok is gond nélkül hozzáférhetnek. Először az uniós ír biztostól kért vizsgálatot, aki ezt az ún. "Safe Harbor" listára hivatkozva megtagadta. Ez az a lajstrom, amely az USA és az EU közötti megállapodással született meg, és az ebben szereplő cégekről (a Facebookról is) kvázi garanciát állít ki, hogy ők minden adatvédelmi előírásnak megfelelnek. Csakhogy a "Biztonságos Kikötő" kezdeményezés ennél is többet takar, ugyanis azt is tiltotta, hogy legalább a nemzeti adatvédelmi hatóságok ellenőrizhessék ezeket a cégeket, hogy valóban makulátlanok-e.

Erről mondta ki tehát az Európai Bíróság, hogy így biztosan érvénytelen,

egyúttal pedig megállapította, hogy az USA jogrendszere nem biztosítja a személyes adatok megfelelő védelmét.

A Safe Harbor helyett aztán jött az ún. Adatvédelmi Pajzs, amely Barack Obama egyik dekrétumán alapult. Ez az Egyesült Államok és az Európai Bizottság között jött létre, ebben az amerikai kormányzat vállalta, hogy a saját titkosszolgálati szervei nem fognak minden kontroll nélkül hozzáférni a személyes adatokhoz. Abba is beleegyeztek, hogy működtetni fognak egy ombudsmani intézményt, ahová be lehet nyújtani az esetlegesen felmerülő panaszokat. A teljes rendszert pedig közösen, tehát az USA és az EU illetékesei évente átvilágítják majd.

Az első kontroll idén ősszel lenne, csakhogy még az ombudsmant se választották meg.

Péterfalvi éppen erre hivatkozva mondta azt, hogy jelenleg nem lehet megállapítani, hogy mi folyik az USA-ban az adatvédelem területén. A NAIH elnöke szerint egyébként alapvetően az a kérdés, hogy miért kell egyáltalán amerikai szervereken tárolni magyar állampolgárok adatait? A válasz pedig az, hogy az európai szolgáltatok voltaképpen teljességgel hiányoznak, éppen ezért egész Európa kitett az amerikai óriáscégeknek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK