Mikola: 65 millió menekült indulhat útnak Afrikából

Mikola István Mikola István Ferenc orvos, politikus, 2000-től 2002-ig az Orbán-kormány egészségügyi minisztere, 2011 márciusában lemondott képviselői mandátumáról, mivel kinevezték az OECD párizsi magyar nagykövetének. 2014-től biztonságpolitikai és nemze
Mikola István Ferenc orvos, politikus, 2000-től 2002-ig az Orbán-kormány egészségügyi minisztere, 2011 márciusában lemondott képviselői mandátumáról, mivel kinevezték az OECD párizsi magyar nagykövetének. 2014-től biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár.
Vágólapra másolva!
„Öt-hat évvel ezelőtt, amikor az ún. unortodox” gazdaságpolitikát megfogalmazta az ország, sokan negatív előjellel beszéltek róla, míg ma már Európában is elismerik és mintaértékűnek tartják” – mondta Mikola István az Origónak adott interjújában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára szerint teljesen érthető, hogy Afrikában sokan, főleg a fiatalok, elindulnak, szeretnének eljutni ebbe az európai Kánaánba.
Vágólapra másolva!

A szíriai amerikai légicsapások mennyire visznek közelebb a rendezéshez a térségben?

Meggyőződésem, hogy ez a lépés nem visz közelebb az általános rendezéshez. Jómagam többször jártam ebben a térségben, és látva a rengeteg mély ellentétet, egy sokkal átfogóbb rendezésre lenne szükség. De nemcsak itt, hanem Líbiában, Szudánban, Dárfúr régióban, Eritreában járva úgy tapasztaltam, hogy rengeteg feszültség halmozódott föl ezekben a térségekben.

Itt olyan folyamatok bontakoztak ki, amiknek a kezeléséhez nemzetközi összefogás lenne szükséges. Ennek a kerete az Egyesült Nemzetek Szervezete lehet. A 193 tagot számláló világszervezet kompetenciája ebben a kérdésben megkérdőjelezhetetlen. A 17 fejlesztési cél megfogalmazásában és kidolgozásában Magyarország kulcsszerepet vállalt, így felelősek vagyunk a program végrehajtásában is. A fejlesztési célok szorosan kapcsolódnak a krízishelyzetben lévő térségek, így Szíria konszolidálásához.

Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár szerint több tízmillióan indulhatnak el Európába Fotó: Polyák Attila - Origo

Az új ENSZ-főtitkárban van-e hajlandóság ilyen lépéseket tenni?

Személyes találkozó során is meggyőződtem arról, hogy az ENSZ főtitkára, António Guterres úr magáénak érzi a programot, és mindent meg fog tenni a gyakorlatban történő megvalósítása érdekében. Ehhez persze szükség van az ENSZ döntéshozatali rendszereinek, elsősorban a Biztonsági Tanács működésének reformjára is.

A rosszul meghúzott határok mennyiben okai a világban kialakult kríziseknek?

Ez egyértelműen így van, a legjobb példa erre a kurdok helyzete, akik három különböző országban élnek.

Meg kell érteni ezeket a térségeket, így például az ebola sújtotta területeken azt is figyelembe kellett volna venni, hogy az ottani vallási hagyományoknak kulcsszerepük van a járvány terjedésében.

A nagyhatalmak részéről mindezen tényezők figyelembevételével van-e hajlandóság, hogy valamilyen békét próbáljanak meg teremteni a válságos övezetekben?

Korábban Párizsban dolgoztam, amikor az „arab tavasz” nevű program megkezdődött, és sokan nagyon örültek a fejleményeknek. Jómagam fogtam a fejemet, mivel elképzelhetetlennek tartottam, hogy az amerikai típusú demokráciát exportáljuk Líbiába. Ezt csak egy hosszú átmenet során – ha egyáltalán – lehetett volna megfontolás tárgyává tenni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Líbia az Európába irányuló migráció egyik fő útvonala. Sokkal nagyobb türelemmel lehet csak elérni, egy folyamatos fejlődés révén, hogy az emberek az adott területen méltó módon, demokratikus körülmények között éljenek. Azon dolgozunk, hogy megteremtsük és kiépítsük azokat a kulturális és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, amelyek révén a külpolitika sikeres lehet.

„Sokkal nagyobb türelemre van szükség a válságövezetekben” Fotó: Polyák Attila - Origo

Magyarország, már csak a méretéből adódóan, képes lehet egy új külpolitikai paradigma megfogalmazására, vagy megszólalni a nemzetközi konfliktusokban?

Van Magyarországnak szava, de sokszor még összevont szemöldökkel tekintenek a rebellis magyarokra, amit a nemzetközi tárgyalásokon is érzékelek. Figyelnek minket, és várakozóan tekintenek arra, hogy mit csinálunk. Öt-hat évvel ezelőtt, amikor az ún. unortodox gazdaságpolitikát megfogalmazta az ország, sokan negatív előjellel beszéltek róla. Nem régen José Ángel Gurría, az OECD főtitkára magyarországi látogatásán már

A korábban lesajnált programról kiderült, hogy az Magyarország megerősödésére alkalmas stratégia. Mára a gazdaság fenntartható módon növekszik, a költségvetési deficit folyamatosan három százalék alatt van, és az államadósság is csökken. Mindezt Európában is elismerik, és mintaértékűnek tartják.

A Soros-egyetem ügyében azonban nem sok elismerést kapunk.

Ezt elsősorban oktatáspolitikai kérdésnek tartom, de emiatt nem érzékelem az általános bizalom csökkenését. Most Izraelben, Nagy-Britanniában, Kanadában és az Egyesült Államokban jártam, és mindenütt nagy szimpátiával találkoztam. Nem érzem azt a negatív indulatot, ami a sajtó egy részén keresztül jön. A CEU-ügy mégsem az igazi értékítélete annak a több évtizedes folyamatnak, amit 1990 óta bejártunk. Én a külföldi tekintetekben inkább az érdeklődést látom. Jó példa erre, hogy egy korábbi NATO-csúcson még Barack Obama is fölkapta a tekintetét, amikor a kormányfő a NATO-hozzájárulásunk mértékének növeléséről szólt. Rendszerszerű megoldást kell találni a CEU-ügyre, de az a rengeteg politikai indulat, ami körülötte van, véleményem szerint már a választási kampány része.

Mikola: A CEU-ügy a választási kampány része Fotó: Polyák Attila - Origo

Ha már NATO, tudjuk teljesíteni azt, hogy növeljük a hozzájárulást?

Európának nincs hadserege. A NATO, mely elkötelezett a tagállamok védelmében, haderejének 60-70 százalékát Amerika adja, úgyhogy ezen a területen helye van a tagállami hozzájárulások újragondolásának.

Ez természetesen minden magyar polgár részéről áldozatvállalással jár. A tagországoknak természetesen mindemellett maguknak is gondoskodniuk kell a biztonságukról, ebben komoly szerepük kell legyen a nemzeti haderőknek is.

Lázár János korábban a hazai fegyvergyártás megszervezéséről beszélt.

Itt találkozhat a védelmi kiadások növelése és a hazai ipar megerősítése. A NATO-nak is jó az, ha vannak nemzeti hadseregek. Egyensúly megteremtésére kell törekedni.

A kerítés alkalmas lehet az ön által említett 60-65 millió migráns megállítására?

Európának rengeteg problémával kell megküzdenie. A hatályos európai jog szerint meg kell védenünk a schengeni határokat, így a szerb–magyar határon a kerítés felépítése mára már bizonyíthatóan jó döntés volt, az illegális migrációt itt meg tudtuk állítani. A menekülteket természetesen a kibocsátó térségekben fennálló krízishelyzetek rendezéséig be kell fogadni és el kell látni. Véleményem szerint Magyarország ennek a kihívásnak az elmúlt időszakban maradéktalanul megfelelt.

„Meg kell védenünk a schengeni határokat” Fotó: Polyák Attila - Origo

Érdemes elgondolkozni a problémák hosszú távú megoldásán is, de itt kemény kérdéseket is fel kell vetni, például az afrikai gyarmatosítás idején elkövetett bűnöket, azok jóvátételének lehetőségeit. Afrika lakossága 2030-ig 500 millió fővel fog nőni.

Ebben különös felelőssége van az európai korábbi gyarmattartó birodalmaknak is. Afrikában mára már tudják, hogy milyen az életszínvonal Európában. 25 évvel ezelőtt, amikor egy tanzániai faluban jártam, láttam, milyen iszonyatos szegénységben élnek, és alig volt kapcsolatuk a világgal. Amikor tavaly visszamentem oda, már a színes televíziótól kezdve az okostelefonig minden megtalálható volt, így látják azt a jólétet, ami Európában van. Érthető, hogy sokan, főleg a fiatalok, elindulnak, szeretnének eljutni ebbe a Kánaánba.

Mit tud ebben a helyzetben tenni a magyar külpolitika?

A magyar gazdaság exportvezérelt, nyitott gazdaság. Mi korszerű technológiát, know-how-t, oktatási módszereket, élelmiszer-biztonsági láncmegoldásokat, víz- és szennyvízkezelési módszereket tudunk vinni ezekbe a térségekbe. A magyar felsőoktatás sok-sok ezer afrikai, ázsiai diáknak tud ösztöndíjprogramokat biztosítani. Egyszóval mi a tudástőkénkkel tudunk operálni ebben a világban. Hosszú távon az együttműködés ugyanakkor magyar gazdasági érdekeket is szolgál, hiszen együttműködünk, ezzel hosszú távon piacokat is nyerünk. Nagyon sok helyen ott vagyunk, és mára már több projekt is megvalósult.

„A tudástőkével tudunk operálni” Fotó: Polyák Attila - Origo

A tudástőke exportja mellett mennyire játszik központi szerepet a magyar külpolitikában a keresztények védelme?

Meg vagyok arról győződve, hogy az ember nemcsak materiális, hanem spirituális lény is, így a vallásnak meghatározó szerepe van.

Morális és humanitárius kötelezettségünknek érezzük a védelmüket, a krízistérségekben élők mentését, normális életfeltételeiknek helyben történő biztosítását, templomaiknak, közösségi intézményeiknek a megóvását, illetve helyreállítását. Ennek érdekében anyagi, gazdasági és erkölcsi támogatást igyekszünk nyújtani a keresztény közösségek számára.

Magyarország biztonságpolitikai környezetét hogyan értékeli?

Magyarország az Európai Unió tagja. Szomszédainkkal jó kapcsolatra törekszünk, melyben az unión belüli határok szabad átjárhatósága történelmi élmény és egyben túlélési esély számunkra. Vannak ugyanakkor biztonsági szempontból megoldandó kihívások, így például Ukrajna helyzete.

Nemcsak azért, mert 150-200 ezer magyar él Kárpátalján, hanem azért is, mert ez a hatalmas ország a keleti és nyugati világ között kiemelkedően fontos geopolitikai tényező. Sok energiát fektetünk az ukrajnai reformok támogatásába, az átmenet sikere érdekében használható, általunk már bevezetett jó gyakorlatok alkalmazásának tapasztalataival. Tucatnyi alkalommal voltam Ukrajnában, így napi szinten követjük a fejleményeket. Érdekeltek vagyunk az ország politikai stabilitásának biztosításában és a gazdasági fejlődés beindulásában.