Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mérsékelt érdeklődés kísérte a sajtóban Gyurcsány Ferenc 72 órás ultimátumát, amit Orbán Viktor miniszterelnöknek adott. A DK elnöke azt állította, hogy Oroszország megfelelő szervei információkkal rendelkeznek a Fideszhez és személyesen Orbán Viktorhoz köthető pénzmozgásokról, amelyek rávilágítanak a párt és elnökének állítólagos tisztességtelen finanszírozására. Hozzátette, hogy közvetítőkön keresztül lehetősége nyílt betekinteni
olyan dokumentumok másolataiba, amelyek ezt az állítást alátámasztják.
A bukott miniszterelnök akcióját a hozzá közel álló sajtóban sem kísérte örömujjongás, és többen is blöffnek titulálták a szavait. Azt is leírták, hogy a büntető törvénykönyv 300. paragrafusa alapján Gyurcsánynak mint közszereplőnek kötelessége feljelentést tenni, ha „hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést (...), befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak,
mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A DK elnöke egyébként a mai napig nem indított semmilyen jogi eljárást.
Gyurcsány bizonyítatlan vádjai annak fényében még érdekesebbek, hogy a rendszerváltás után ő volt az, aki a legközelebbi kapcsolatba került egy orosz elnökkel. A Blikk például így számolt be Gyurcsány és Putyin 2006-os budapesti találkozójáról: „A tokaji bor és a Totó nevű puli kutya tetszett leginkább az orosz elnöknek, mikor szerdán a Gyurcsány családnál ebédelt. Putyin a tervezettnél több időt töltött a magyar kormányfő házában, és
a külügy embereinek kellett szólniuk, hogy ideje lenne indulni Prágába.
Totó két puszit adott a vendégnek, aki nagyon élvezte, hogy anyanyelvén társaloghatott Dobrev Klárával.”
2009-ben Putyin hívta meg Gyurcsányt és feleségét egy magánlátogatásra, amikor Gyurcsány már nem volt miniszterelnök. Arról ezt olvashattuk: Gyurcsány egy rekesz tokajit vitt Putyinéknak, és egy hatszemélyes teakészletet kapott. „Sok mindenről szó esett a családtól és a gyerekektől kezdve addig, hogy milyen a helyzet a két országban” – mondta Gyurcsány. Az MTI megkérdezte, mi a véleménye arról, hogy a Fidesz szerint Orbán is tárgyalt Putyinnal néhány nappal korábban. „Orbán elnök úrnak az a jobb, és részemről az az elegánsabb, ha ezt most nem kommentálom” – válaszolt Gyurcsány. Arra is utalt, hogy neki sokkal jobb a kapcsolata Putyinnal.
Gyurcsány akkor azt is mondta, hogy „az állam- és kormányfők egy részével olyan közvetlen, emberi kapcsolatom alakult ki,
amely túlmutat a korrekt politikai partnerségen”.
A volt magyar kormányfő akkor elmondta, hogy hasonló barátsága a volt horvát kormányfővel, Ivo Sanaderrel széles körben ismert. Sanadert egyébként háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt ítélték többéves börtönbüntetésre.
Gyurcsány aktív szerepet játszott abban, hogy a tervezett Déli Áramlat Magyarországon keresztül haladjon. Ennek érdekében 2008 februárjában Gyurcsány a Kremlben írta alá Putyinnal a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló megállapodást, majd 2009 tavaszán ugyancsak találkoztak, amikor Gyurcsány további, Déli Áramlatról szóló szerződéseket írt alá. Mindezekkel a lépésekkel
Gyurcsány szabad utat adott a Gazprom térségbeli előretöréséhez,
ami végül a Déli Áramlat bedőlése miatt nem valósult meg.
Szintén Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt történt, hogy 2009 márciusában minden előzmény nélkül az orosz Szurgutnyeftyegaz megvásárolta az OMV pakettjét, és ezzel 21,2 százalékos tulajdonrészt szerzett a Mol Nyrt.-ben. Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója barátságtalannak nevezte az oroszok lépését. A Szurgutnyeftyegaz Mol-pakettjét végül az Orbán-kormány tudta 2012-ben visszavásárolni.
Arról se feledkezzünk meg, hogy Gyurcsány nevezte ki titokminiszterré azt a Szilvásy Györgyöt és két NBH-főigazgatót (Laborc Sándor és Galambos Lajos), akiket
az ügyészség az oroszoknak való kémkedéssel vádolt meg
– az az ügy pedig a mai napig nincs megnyugtatóan tisztázva.
