Mi köze Soros Györgynek a macedón káoszhoz?

2017.04.28. 17:17

Macedóniában fél éve nem működik az ország, mivel egyik politikai oldal sem képes szilárd többéget szerezni a kormányzáshoz. A káosz tegnap új szintre lépett, amikor macedón tüntetők betörtek a parlamentbe és országgyűlési képviselőkre támadtak rá. A felfordulás végét talán senki nem látja, de hogy hol kezdődött, arra létezik egy lassan már unásig ismert forgatókönyv, amelyet Soros György "jótékonykodó" spekuláns vezényelt le, pontosabban javában is vezényel. A mesterterv a szokásos: szerezz pénzt, add oda a civileknek, majd vidd ki őket az utcára. A nagy macedón művelet ennek megfelelően azzal indult, hogy Sorosék rátették a kezüket a térség amerikai fejlesztési pénzeire. Utána pedig jött a migránsok beengedése. 

Az igazat megvallva Macedónia, vagy az ottani történések keveseket hoznak lázba, éppen ezért is tűnhetett úgy, hogy szinte a semmiből árasztotta el a világ és a magyar sajtót a hír, hogy Szkopjéban tüntetők betörtek az ország parlamentjébe és országgyűlési képviselőkre támadtak rá. Pedig valójában a balkáni államban

2015 februárja óta erősen bűzlik valami, tavaly december óta pedig valóságos politikai állóháború kezdődött.

Ha kronológia szerint haladunk, az első megállapítás mindenképpen az, hogy Macedóniának évtizedek óta stabil jobbközép (VMRO-DPMNA) kormánya volt, zsinórban öt választást is megnyertek, amikor két éve februárban a baloldali tömb (SDSM) vezetője, Zoran Zaev kiállt a nyilvánosság elé, és bejelentette, hogy egy állítólagos ex-titkosszolga felajánlásából valóságos gyűjteményhez jutott hozzá titokban rögzített hanganyagokból, amelyeken az akkori kormányt súlyosan kompromittáló állítások hangoznak el. Ezekből naponta egyet be is mutatott, a megismert szaftos részletek pedig azt eredményezték, hogy a kormány lemondott és időközi választásokat írtak ki. Ennek dátumát többször is eltolták, végül 2016 decemberében tényleg megtartották, és a VMRO-DPMNA szűk győzelmével zárult. Csakhogy a jobbközép 51 mandátuma nem volt elég a 120 fős parlamentben az abszolút többség megszerzéséhez, a második helyezett kommunista utódpárt, az SDSM pedig hiába paktált le az albán törpepártokkal és tud így felmutatni elegendő erőt a kormányalakításhoz,

Gjorge Ivanov köztársasági elnök nem hajlandó megbízást adni a balos koalíciónak, mivel szerinte egy ilyen kormányzat veszélyt jelentene Macedóniára.

Tény, hogy az SDSM meglehetősen "nemzetietlen" alkuba ment bele a többségért, például ígéretet tett arra, hogy kiterjeszti az albán nyelvhasználatot az országban, extra támogatásokat garantált az albán régióknak mindezt úgy, hogy konkrétan az albán kormány szabta a feltételeket, Zoran Zaev pedig mindenre rábólintott. Szóval tavaly december óta igazi politikai patthelyzet uralja Macedóniát.

Káosz nagyúr színre lép

A 2015-ös év nem csak a hangfelvételek miatt marad emlékezetes a macedónoknak, hanem a migrációs hullám miatt is. A macedón vezetése úgy döntött, hogy az országon átvonuló, napi 10-12 ezer menekült helyzete tarthatatlan, ezért kerítést húzott a macedón-görög határszakaszra. Ezzel viszont egy újabb front nyílt ki, amelynek a túloldalán Soros György jótékonykodó spekuláns és hálózata rántott kardot.

Zoran Zaev (k) szocialista pártelnököt megviselték a tegnapi eseményekForrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Nake Batev

Az ide kötődő szervezetek már 2015 januárjától azon dolgoztak, hogy fokozzák a belpolitikai feszültséget, a kezdetben békés megmozdulások egy évvel később már erőszakos megmozdulásokba csaptak át. A céljuk akkor már az volt, hogy az ügyvezető kormányt megdöntsék, a határokat pedig megnyissák. Szemet szúr az is, hogy ezek a tiltakozások éppen

a migránsválság tetőfokán voltak a legintenzívebbek, az akcióknak pedig az lett az eredménye, hogy az amúgy is túlterhelt macedón hatóságok kapacitásokat vontak el a határszakaszokról,

így a zöldhatárok könnyebben átjárhatóvá váltak.

A tüntetők nem bántak éppen kesztyűs kézzel a fővárossal, az SDSM vezetőit is a soraikban tudó rendbontók több kormányzati épületet megrongáltak, felgyújtották az elnöki hivatalt, az Igazságügyi Minisztérium épületét pedig festékkel öntötték le. A demonstrációs dömping innen kapta a "Színes Forradalom" nevet, amelynek a vezetője az a Pavle Bogojevszki, aki ismert aktivista, mellesleg az SDSM parlamenti képviselője is.

Persze felmerül a kérdés, hogy honnan volt pénz a kimondottan profin működő tiltakozási sorozat megszervezésére. Nos, a válaszért 2012 februárjáig kell visszamenni, amikor Soros György egészen direkt módon rátette a kezét a Macedóniába áramló amerikai fejlesztési forrásokra.

Az első millió története

Olyan forrásról van szó, amelyeben Macedónia egy államközi együttműködési szerződés szerint 2008 óta részesül. Az amerikai adófizetők pénzéből finanszírozott támogatásokat korábban kizárólag az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) koordinálta. A fejlesztési pénzek odaítélése többé-kevésbé ideológiamentesen zajlott, azonban Macedónia és

a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) 2012 februárjában szerződést írtak alá arról, hogy az OSF lesz a USAID által vezetett Civil Társadalom Projekt forrásainak fő elosztója az országban.

Ezzel párhuzamosan annyi változott, hogy a fejlesztési források inkább már Soros progresszív eszméinek térnyerését segítették elő.

Soros GyörgyForrás: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin

A program koordinálásában négy macedóniai Soros-szervezet segédkezi, ezek név szerint

  • az Ifjúsági Oktatási Fórum (IOF),
  • a Fórum – Stratégiai Kutatási és Dokumentációs Központ,
  • a Civil Kommunikációs Központ
  • és a Reaktor – Kutatás Akcióban

Ezek a szervezetek nem csak az OSF-hez, de az ellenzéki SDSM-hez is becsatornázódtak, csak egy példa erre: az IOF közös demonstrációkat is szervezett a szociáldemokratákkal.

Az amerikai pénzeknek hála egy Sorosék egy kiterjedt, mintegy hatvan civil szervezetből álló NGO-hálózatot hoztak létre Macedóniában.

A kifolyatott USAID-források útját nehéz követni, a szervezetek honlapján fellelhető információk átláthatatlanok, az sem érthető, hogy a támogatások odaítélésének feltételei pontosan miben állnak. Gyakori anomália egyébként, hogy személyi átfedések figyelhetők meg a különböző szervezetek között, vagyis ugyanazok több úton szívják le az amerikai közpénzt.

A cél szentesíti az eszközt

A sorosista civilek dekraláltan azon dolgoznak, hogy Macedónia igenis fogadjon be 150 ezer migránst, amely egyúttal azt is eredményezné, hogy az ország vallási összetétele is jócskán megváltozna, az ortodox keresztény többség gyengülne, miközben a muzulmán rétegek megerősödnek. Ez a trend már most is tetten érhető,

az elmúlt időszakban mintegy 300 mecsetet építettek Macedóniában.

Az instabilitást fokozza, hogy a nem új kelető, macedón-albán etnikai feszültség újra kiéleződött (a parlament tegnapi elfoglalása azzal pattant ki, hogy a szocialisták egy albán nemzetiségű politikust szavaztak meg házelnöknek). Ez az ellentét most százezereket visz ki az utcára, az összecsapások pedig teljesen megszokottá váltak. Volt olyan nap, amikor 35 rendőr sérült meg szolgálatteljesítés közben.

Tavalyi életkép valahol a görögországi Idomeni és a macedóniai Gyevgyelija közöttForrás: MTI/Balogh Zoltán

A megmozdulások hatékonyságát az OSF sajátos módon igyekszik növelni. Ők finanszírozták 2014-ben Saul D. Alinsky néhai amerikai anarchista "Rules for Radicals" című könyvének macedón nyelvre fordítását és terjesztését. Ez a kötetet úgy ismerik, mint a felforgatás kézikönyvét, amely egyfajta útmutató az anarchista utcai harcosoknak.

Csakhogy Soros Györgynek jónéhány golyója akad még a tárban, ha lövöldözésre kerül a sor, ide tartozik például a diplomáciai kapcsolatrendszerének az élesítése is. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy meglehetősen rövid pórázon tartja az előző demokrata párti adminisztráció által kinevezett amerikai nagykövetet is, Jess Baily pedig igyekszik aktívan befolyásolja a macedón belpolitikát.

Baily informális úton letiltotta a koalíciókötésről a baloldali pártokat, sőt, a migránsválság kezdete óta három alkalommal kérette be a miniszterelnököt, hogy lebeszélje őt a kerítésépítésről, és rávegye arra, hogy engedje be a migránsokat Macedóniába.

Miért ne lehetne szavazatokat importálni

Van még itt egy érdekes jelenség, amelyet érdemes boncolgatni. Kutatások ugyanis azt bizonyítják, hogy a bevándorlók beengedése értelmezhető egyfajta szavazatimportálásként is, hiszen a menekültek többsége Európa szerte baloldali pártokra szavaz.

A 2013-as norvég parlamenti választáson például az ázsiai, afrikai és latin-amerikai hátterű választók közel 60 százaléka baloldalra voksolt, a legtöbben a választásokon győztes Munkáspártra.

Németországban is hasonló az összkép, ahol minden tízedik választó bevándorló hátterű. A felmérések szerint ebben a rétegben egyértelműen az SPD a legnépszerűbb: a bevándorlók 40 százalékuk tud azonosulni vele, a török származású német választók 70 százaléka a szocialistákat támogatja. Az osztrák fővárosban, Bécsben is hasonló jelenség figyelhető meg, a török származású bécsi választók 60–80 százaléka a baloldalt, az SPÖ-t választja.