Tovább nőtt az ellenzéki káosz

2017.05.17. 12:24

Az elmúlt hónapok időközi választásai az ellenzék kudarcairól szóltak, mivel egyetlen olyan körzetet sem sikerült nyerniük, ahol 2014-ben a Fidesz diadalmaskodott. Az ellenzék többféle indulási stratégiát is kipróbált, de még az sem járt sikerrel, amikor az összes ellenzéki erő, beleértve a Jobbikot is, egy civilnek mondott jelöltet segített a távolmaradásával. A baloldali térfélen nagyjából nyolc pártnak kellene összefognia, hogy legalább a budapesti körzetek egy részét megnyerjék, de messze nem formálódik a közös lista.

Finoman szólva sem lett tisztább a kép az idei év legfontosabb időközi választásai után sem az ellenzéki térfélen. Többféle indulási konstrukciót is kidolgoztak a kormánnyal szembeni erők, de egyetlen olyan körzetet sem sikerült elhódítaniuk, ahol korábban a Fidesz–KDNP győzött. Csupán arra volt erejük, hogy egy baloldali választókerületben (Zugló) sikerült megtartani egy korábbi mandátumot. A XIV. kerületben azonban még nem ért véget a választás, mivel csalás miatt feljelentést tettek.

Eltűnő Jobbik

Elsőként Szentendrén próbálkoztak egy kormánypárti mandátum elhódításával az ellenzékiek, mégpedig úgy, hogy az LMP-t leszámítva senki sem indult el a választáson. Ezzel egy helyi civil egyesület jelöltjét segítették, de így sem sikerült megverni a kormánypártokat. Az a választás bebizonyította, hogy  a Jobbik és a baloldal szavazóit nem lehet automatikusan összeadni, mivel ha ez működött volna, akkor a független jelölté lett volna a mandátum. 

A Jobbik meglehetősen rosszul szerepelt az utóbbi idők időközi választásain

Forrás: MTI/Marjai János

Március végén a Békés megyei Szarvason az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik indult el a Fidesszel szemben. A párt volt országgyűlési képviselőjét állította ringbe, de neki még egy helyi civil jelöltet sem sikerült megelőznie. A Jobbik harmadik helye a kelet-magyarországi városban azt mutatta, hogy a meglehetősen furcsa politikai fordulatokat bemutató alakulat népszerűsége a korábbi erősségein is jelentősen megcsappant. Simicska Lajos pártja megalázó verést kapott.

Fölényes Fidesz-győzelmek

Április végén Zuglóban és Józsefvárosban volt választás. A XIV. kerületben majdnem teljes baloldali összefogás volt. Az Együtt egy civil jelöltet támogatott, míg a Jobbik nem állt rajthoz. A körzetet sikerült is megtartania az ellenzéknek. Józsefvárosban a magát Dopemannek hívó Pityinger László és egy helyi evangélikus lelkésznő is ringbe szállt, míg a Jobbik a VIII. kerületben már elindult. A választást a Fidesz jelöltje fölényesen megnyerte, az ellenzék pedig arról morfondírozott, hogy ha csak egy jelölt lett volna, akkor talán megverték volna a kormánypártokat. 

Debrecenben a változatosság kedvéért az összes ellenzéki párt külön indult. Abban bíztak, hogy így az összes kormányellenes választó megtalálhatja a neki tetsző szereplőt, és így adott esetben sikerül leszorítani a Fidesz támogatottságát 50 százalék alá. Ez a terv sem jött be, mivel az Együttöt kivéve az összes ellenzéki párt 2014-hez képest veszített a támogatottságából,  miközben a Fidesz tovább növelte a korábbi óriási fölényét.

Józsefvárosban és Debrecenben is fölényesen nyert a Fidesz

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az utóbbi választás ráadásul tovább mélyítette a baloldali ellenzéken belül lévő árkokat. A MSZP és a DK egyfajta erőfelmérőnek szánta a megmérettetést, amiből egyértelműen a Gyurcsány-párt került ki győztesen. A DK jelöltje közel 10 százalékot szerzett, miközben a szocialista aspiráns még az ötszázalékos támogatottságot sem érte el. Botka László azon terve, hogy a baloldalon csak az MSZP maradjon potenciális tényező, ezzel az eredménnyel újabb léket kapott. 

Budapest a gordiuszi csomó

Jól látszik, hogy a különféle összefogási és indulási taktikák nem igazán jöttek be az ellenzéki oldalon. A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy Zuglóban mind az LMP, mind a Kétfarkú Kutyapárt öt százalék fölött szerepelt, így velük mindenképpen számolni kell a budapesti politikai térképen a kormányváltásra vágyó baloldalnak. Azonban ők többször kijelentették, hogy  semmilyen teljes összefogásban nem vesznek részt,  és mindenhol saját jelöltben gondolkoznak. 

Az ellenzéki térfélen ráadásul a mögöttünk hagyott időközi választásokon még nem indult el több olyan szereplő, amelyik 2018-ban önállóan akar majd indulni. Közülük az egyik a Momentum Mozgalom, amelynek a támogatottsága 1-2 százalék között ingadozik, de szimpatizánsi körrel csak Budapesten rendelkeznek. A főváros azért kiemelten fontos terep, mivel az Origo legfrissebb mandátumbecslése szerint itt nyerheti meg a legtöbb egyéni mandátumot a baloldal, ha összefognak a választások előtt. Persze, még egy esetleges jó baloldali budapesti szereplés esetén is az várható, hogy a Fidesz kétharmad körüli győzelemmel marad kormányon.

Önálló jelölt segíthet a kicsiken

Azonban, ha az LMP, a Kétfarkú Kutyapárt és a Momentum Mozgalom a fővárosban önálló jelölteket állít, akkor még ezekben a baloldal számára szinte biztosan nyerhető körzetekben is nagyon izgalmas verseny alakulhat ki. Ráadásul az előbb említett pártoknak a fővárosban életbevágóan fontos, hogy önálló jelöltjeik legyenek, mivel csak így tudnak minél több szavazatot vonzani a listájukra, ami pedig a parlamentbe jutáshoz szükséges. 

Budapesten a legerősebb a baloldal, de a balliberális tábor itt oszlik meg a legtöbb párt között

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Ebben a képletben pedig még nem beszéltünk az Együttről, a Párbeszédről és a Liberálisokról. A felmérések szerint az ő együttes támogatottságuk maximum öt százalék körül van. Támogatóik jelentős része szintén budapesti és nagyvárosi. Így ha ők is az önálló indulás mellett döntenek, akkor éppen azokban a választókerületekben kell jelölteket állítaniuk, ahol a baloldalnak a legjobbak az esélyei a győzelemre.

Nyolcan vannak a kalapban

A budapesti párttámogatottsági adatokról egyébként utoljára a baloldalhoz erősen kötődő Publicus Intézet közölt számokat. A kutatásukat még 2016 november elején végezték. Akkor az összes megkérdezett közül – amennyiben tehát elfogadjuk a baloldalhoz kötődő intézet számait – 3-3 százalék az Együttre és az LMP-re, 2-2 százalék a Kétfarkú Kutya Pártra és a Párbeszédre szavazott volna novemberben. 

A fővárosban gyakorlatilag nyolc párt (MSZP, DK, LMP, Együtt, Liberálisok, Párbeszéd, Momentum, Kétfarú Kutya Párt) hajt ugyanarra a szavazói csoportra. Az is jól látszik, hogy ha ők nem fognak össze, akkor könnyen lehet, hogy a baloldal számára biztosnak tűnő körzetekben is nagyon éles verseny lehet, aminek ott is vereség lehet a vége. Abban az esetben pedig, ha ez a nyolc párt teljesen összeáll, akkor az összefogást korábban elutasítók kerülnek roppant nehéz kommunikációs helyzetbe.